James van Geelen, befektetési szakértő szerint a humanoid robotok jelentik a következő évtized nagy befektetési lehetőségét, és ez a technológia közelebb van a mindennapi alkalmazáshoz, mint sokan gondolnák - írta a MarketWatch.
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben gyenge volt, a GDP 0,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az OTP Bank közgazdászai szerint az autó- és akkumulátorgyártás szerkezeti kihívásai, valamint az uniós források befagyasztása mélyítik a problémákat, miközben a háztartások fogyasztása nem tudja ellensúlyozni a negatív trendeket. Az OTP elemzői mindezek miatt a 2025-ös GDP-növekedési előrejelzést 0,6%-ra csökkentették a korábbi 1%-ról. Az ING Bank szakértői a 2026-2027-es növekedési várakozásaikat is csökkentették, 4-4,5% helyett már csak 3%-ot várnak. Szerintük a lassan romló munkaerőpiac és a magas infláció takarékoskodásra ösztönzi a lakosságot a fogyasztás helyett. Úgy látják, hogy olyan kihívással néz szembe az ország, amelyre az elmúlt 30 évben nem volt példa.
Egyéves kutatómunkával olyan szagmentes újrahasznosított műanyagot fejlesztett ki a Mol, amit a piaci igényeknek megfelelően az autók belső alkatrészeinek keverékeihez és csomagolóanyagok gyártásához is lehet használni - közölte a társaság. A Mol közleményében emlékeztetett, hogy az autóiparban szigorúan szabályozzák a műanyagok illóanyagtartalmát és szagtulajdonságait.
Az elektromos autók és az akkumulátorok iránti stagnáló európai kereslet a magyarországi akkumulátorgyártók eredményeiben is megmutatkozik: mind a Samsung SDI, mind az SK On Hungary nehéz évet zárt 2024-ben. A gödi Samsung SDI árbevétele a negyedével csökkent, és több tíz millió eurós veszteséget könyvelt el, míg az SK On Hungary-nél a nyereségesség romlott. Mindkét vállalatot sújtották a csökkenő exportbevételek, a magas költségek és a kínai gyártók árversenye. Az iparági nehézségek a magyar gazdaság egészére is hatással vannak, hiszen az akkumulátoripar kulcsfontosságú exportágazatnak számít.
A dél-afrikai Spar Group eladásra kínálja svájci üzlethálózatát, amely mintegy 363 boltot foglal magában. A lépés az európai üzletág átszervezésének része, miközben a vállalat az afrikai tevékenységeire kíván összpontosítani - jelentette az ESM kiskereskedelmi szakportál.
A kínai e-kereskedelmi vállalatok az amerikai piacról Európa felé fordulnak a Trump-féle vámok miatt, de a váltás több ok miatt sem egyszerű - írta meg a Bloomberg.
Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
A Rossmann Magyarország Kft. 2024-ben növelte árbevételét, miközben a működési költségek és a bérkiadások is emelkedtek. Az üzemi eredmény nőtt az előző évhez képest, ugyanakkor az adózott eredmény csökkent. A dolgozói létszám és az átlagos bérköltség szintén növekedett, miközben a cég egy új logisztikai központ és központi iroda építésén is dolgozott, amelynek megvalósítása több évet vesz igénybe.
Üres polcok és kígyózó sorok a szupermarketekben: a japánok megrohamozták a kiskereskedelmi láncokat, miután a kormány a vésztartalékból származó rizst kezdett el árusítani az előző héten – hívta fel a figyelmet a Reuters. Az ok: egy év alatt megduplázódott az alapélelmiszer ára.
A hétvégi lengyelországi elnökválasztás nem hozott földindulást a lengyel részvénypiacon, de a politikai erőviszonyok alakulása közép-hosszú távon hatással lehet a gazdasági folyamatokra is. Bár a piac rövid távon viszonylag nyugodtan fogadta az eredményt, az új elnök aktívabb politikai szerepvállalása, a reformok elmaradása és a PiS esetleges visszatérésének árnyéka már most is beszivárog az elemzői véleményekbe. A lengyel piacot aktívan követő hazai alapkezelőket kérdeztünk arról, hogy változott-e a lengyel befektetési sztori, a választást követő esésben jó vételi lehetőséget láttak-e, milyen változtatásokat hajtottak végre a lengyel részvényalapjaikban, és melyik részvényekben látnak most fantáziát.
Mostanra közzétette mind a három nagy hazai távközlési vállalat 2024-es beszámolóját, amiből az látszik, hogy a bevételek jelentősen nőttek tavaly a szektorban, és az elsődlegesen figyelt eredménysoron is növekedést könyvelt el mind a három cég. A profitráták felemásan alakultak, míg a 4iG-nál jelentős javulást volt az elmúlt években, a Yettel lejtmenetben van 2020 óta. Az adózott eredmény szintjén a 4iG-n kívül nyereséget könyveltek el a cégek, ebből a Magyar Telekom és a Yettel sok tízmilliárd forint osztalékot ki is fizet tulajodonosainak.
Nemcsak a lakáspiaci adásvételek torpantak meg, a csúcsokat döntögető lakáshitelezésben is némi lassulást hozott az április hónap, de így is rekordközeli összegben vettek fel hiteleket a magyar háztartások az MNB kedden közzétett adatai szerint. A Portfolio Hitelezés 2025 konferenciájának a szakmai közönsége szerint könnyen elképzelhető, hogy idén tetőzik a lakáshitelezés. A lakossági folyószámlákon erőteljes tőkebeáramlást látunk, a vállalati hitelezés pedig végre több életjelet is mutat, ennek ellenére idén masszív csökkenében van a céges hitelállomány, éles ellentétben a háztartásokéval.
A kínai gyáripari aktivitás májusban nyolc hónap után először zsugorodott, ami arra utal, hogy az amerikai vámok már közvetlenül károsítják a gyártási szuperhatalom gazdaságát. Egyre erősödnek a deflációs félelmek is az országban.
2024-ben újabb 788,7 milliárd forintos veszteséget ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mely így két év alatt több mint 2500 milliárdos mínuszt hozott össze – derül ki a jegybank éves jelentéséből. A tőkevesztéstől mégis megmenekült a jegybank, a forint gyengülése ugyanis nem csak a realizált nyereségen, hanem az átértékelődésen keresztül is javította számokat. A saját tőke így már „csak” 1665 milliárd forintos mínuszt mutatott az év végén. Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel? Az államnak kell megtérítenie a jegybank veszteségét? És mi várható a következő években?
Elengedhetetlenek a technológiai fejlődéshez és a zöld átálláshoz, viszont az egyre koncentráltabb kínálat miatt könnyen válhatnak geopolitikai erőfitoktatások eszközévé – ha valaki nem találta volna ki, hogy miről beszélünk, annak elmondjuk: a CRM-el, azaz a kritikus nyersanyagokkal foglalkozik ez az elemzés. A kritikus nyersanyagok kis túlzással egyik pillanatról a másikra a globális energiabiztonság és a gazdasági fejlettség megőrzésének frontvonalává váltak. A kormányzatok már kapcsoltak az EU-ban és az USA-ban is, szakpolitikai intézkedések és támogatások sora indult meg azzal a céllal, hogy csökkenjen a kiszolgáltatottság Kína felé. Az egyre hangsúlyosabb állami támogatások és a beruházási folyamatok felpörgetése egy nagyon izgalmas befektetési lehetőséget teremt, hiszen a területen tevékenykedő legnagyobb vállalatok részvényeivel lehet kereskedni az amerikai vagy az európai tőzsdéken.
Remek évük volt a vezető hazai alapkezelőknek 2024-ben: a tíz legnagyobb alapkezelő együttesen 76 milliárd forint adózott nyereséget termelt, ez 33%-kal haladja meg az előző évi értéket. A kezelt vagyon is szépen nőtt, bár valamivel lassabb ütemben (26%-kal), így a top tíz alapkezelőre 15 000 milliárd forintot bíztak a befektetők. A friss beszámolók alapján a három legnyereségesebb szolgáltató az OTP Alapkezelő, az MBH Alapkezelő és a Hold Alapkezelő volt, a legnagyobb kezelt volumennel pedig az OTP Alapkezelő, az Erste Alapkezelő és az MBH Alapkezelő büszkélkedhetett év végén.
Június 3-án tartják az előrehozott elnökválasztást Dél-Koreában, amely véget vethet az országban régóta tartó belpolitikai instabilitásnak. A társadalom ezen idő alatt rendkívül polarizált lett, de más kihívások is várnak majd a következő államfőre. Közben a helyzet egyáltalán nem megnyugtató, mivel nyitva van annak a lehetősége, hogy a jövőben az eddigiekhez hasonlóan fennmarad a káosz.
Tavaly 8 364 milliárd forintra nőtt a legnagyobb magyar kiskereskedelmi láncok bruttó forgalma, ami 6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest – derül ki a Trade magazin ranglistájából. A szektor összesen 171 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett be. A Lidl megőrizte piacvezető pozícióját 1 611,3 milliárd forintos árbevétellel, míg a Spar, a Tesco és a Coop is növekedést könyvelhetett el. A legnagyobb ugrást a DM és a Rossmann produkálta, miközben az Auchan és a Reál visszaesést szenvedett el.