Drámai visszaesést mutat a Tesla európai értékesítése: Németországban 76 százalékkal csökkentek az eladások februárban, miközben a kontinens többi országában is jelentős visszaesést tapasztaltak.
Hét magyar cég is felkerült a Financial Times FT1000 2025-ös listájára, amelyen Európa ezer leggyorsabban növekvő vállalata szerepel. A kiemelkedő üzleti tevékenységükért díjazott magyar cégek között a legjobban a napelemes rendszerekkel foglalkozó A1 Solar Kft. szerepelt. Őt követik a hazai IT szektor meghatározó szereplői, az adatelemzéssel foglalkozó DATAPAO és a digitális tanácsadó és megoldásokat szállító Sprintform, akik szintén előkelő helyen végeztek a világszínvonalú mezőnyben.
Miközben a bankszektor konszolidációja már előrehaladott, biztosítóból még mindig túl sok van a piacon a Deloitte szerint, ezért optimista a tanácsadócég a következő évek M&A-aktivitását illetően. A biztosításközvetítőkkel ellentétben a biztosítók tranzakciós piaca pangott tavaly, a Posta Biztosítók megvétele volt az egész régióban az egyetlen valamire való felvásárlás.
Az európai védelmi vállalatok jelentősen növelték lobbitevékenységüket az Európai Unió intézményeiben, miután a brüsszeli döntéshozatal egyre nagyobb szerepet játszik a kontinens védelmi politikájában. A Politico adatelemzése szerint a tíz legnagyobb európai védelmi vállalat lobbiköltségei 2022 és 2023 között 40 százalékkal nőttek kihasználva a fegyverkezési lázat. Ezzel párhuzamosan a cégek brüsszeli képviseletei is bővültek, hogy hatékonyabban befolyásolhassák a védelmi kiadásokat és politikai döntéseket.
A német kormány a gazdaságélénkítés és a védelmi kiadások növelése érdekében döntött az adósságfék-szabályok átalakításáról, amely akár 220 milliárd eurós plusz mozgásteret biztosíthat a következő években. A Bundesbank javaslata szerint, ha az államadósság a GDP 60%-a alatt marad, a kormány a GDP 1,4%-ának megfelelő hitelt vehetne fel évente, amelyből 0,9 százalékpontot beruházásokra kellene fordítani. Az UBS és a Morgan Stanley szerint a lépés berúghatja a német gazdasági motort, ami kulcsfontosságú lehet a vámháborús fenyegetések miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokak szemében a nyugati értékekért harcoló erős vezető ikonja, most azonban mégis példátlan nyomás nehezedik rá: Ukrajna legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok le akarja váltani, mivel az amerikai elnök úgy látja, elsősorban ő áll a béketeremtés útjában. A múlt pénteki diplomáciai blama miatt jó esély van rá, hogy minimum felmerült Zelenszkijben, hogy tényleg lemond, mindemellett az ukrán ellenzék vokálisabb része is a politikus távozását kéri. Nem kifejezetten valószínű, de talán már reális kimenetel az ukrán vezető rövidtávú lemondása, nézzük meg, mi történne Ukrajnában, ha hirtelen üressé válna az elnöki szék.
Kína új vámtarifái az amerikai mezőgazdasági termékekre alapjaiban változtathatják meg a globális kereskedelmi folyamatokat, mivel a világ legnagyobb mezőgazdasági importőre más országok felé fordul az élelmiszerellátás biztosítása érdekében. Az Európai Unió lehet a legnagyobb nyertese Donald Trump amerikai elnök keménykedésének, de csak egyelőre.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa válaszlevelében ismerte el, hogy nincs teljes egyetértés a tagállamok közt az ukrajnai háború lezárásáról, de abban nem lát véleménykülönbséget, hogy mindenki tartós békét szeretne.
Megkezdődhet Finnország eddigi legnagyobb akkumulátoros energiatárolójának építése, miután a projekt megkapta a végső befektetési döntést (FID). A 70 megawattos rendszer, amely két órányi áram tárolására lesz képes, várhatóan jövő év második felében áll üzembe. A növekvő negatív áramáras időszakok és a magas volatilitás egyre nagyobb piacot jelent az energiatárolási megoldásoknak, amit a befektetők is érzékelnek - írta meg a Bloomberg.
Az Adidas idén profitnövekedésre számít, miután a német sportmárka bővíti népszerű retró cipőinek kínálatát, amelyek jelentősen hozzájárultak a globális értékesítés fellendüléséhez - írta a Bloomberg.
Peking az idei „Két Ülés” során ambiciózus gazdasági célokat tűzött ki: 5%-os növekedést tervez, miközben a költségvetési hiányt 4%-on tartaná. A német vállalatok számára kedvező jel lehet a belső kereslet élénkítésére irányuló intézkedések sora, amelyek stabilizálhatják a gazdasági környezetet.
Kamatot csökkenthet az Európai Központi Bank, de nem erre kíváncsiak most a befektetők. Az elmúlt hetekben a szemünk láttára változik meg a világ, és ezzel együtt kell változnia az EKB-nak is. Változó transzatlanti szövetségi rendszer, növekvő német hajlandóság a fiskális lazításra és a hamarosan gőzerővel induló kereskedelmi háború. A világ két legnagyobb hatalmának induló rivalizálása a gazdasági hadszíntéren dől el majd, és itt számíthat az, hogy az EKB hogy fog viselkedni.
Tegnap hajnalban villámcsapásként érkezett a hír: a múlt pénteki washingtoni csörte után Donald Trump leállította Ukrajna katonai támogatását. Bár egyelőre közel sem biztos, hogy Kijev végleg elvesztette az Egyesült Államok támogatását, az ostrom alatt álló ország számára reálissá vált a veszély, hogy a tengeren túlról érkező haditechnikát máshonnan, jó eséllyel Európából kellene pótolnia. Nézzük, milyen alternatívái vannak Kijevnek.
Donald Trump vámbejelentéseinek hatására a hétfő esti órákban lefordultak az amerikai tőzsdék, ezt követően ugyan ma reggel Ázsiában felemás hangulatban telt a kereskedés, Európában azonban szakadtak a tőzsdék, ez alól a magyar tőzsde sem volt ma kivétel. Az elmúlt napokban nagyot menetelő védelmi papírok is megtorpantak, emellett az autógyártókat, valamint régiós bankrészvényeket, így az OTP-t is adták ma a befektetők.
Az amerikai tőzsdéken sem indult jól a nap, később azonban markáns hangulatjavulás jött, a rossz hangulat azonban visszatért a zárásra.
A következő német kormány megalakításában részt vevő CDU és az SPD ma megállapodott egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról, a cél a hadsereg megújítása és a növekedés beindítása Németországban. A konzervatívok és a szociáldemokraták jövő héten terjesztik javaslataikat a német parlament elé.
Leállt az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken keresztül Csehországba, de a cseh ipari miniszter szerint az állami tartalékok elegendőek a zavartalan ellátás biztosításához - írja a Reuters.
Jelentős árkülönbségek alakultak ki szerdán az európai árampiacokon: Nyugat- és Kelet-Európa között átlagosan 40-50 eurós az eltérés, miközben Hollandiában a nappali és esti csúcsidőszak között 166 eurós ingadozás is lehet.
Hiába teljesítette Kanada és Mexikó az amerikai határvédelemre vonatkozó követeléseket, Donald Trump kormánya végül mégis bevezette a vámokat, ezzel súlyos gazdasági következményeket okozva az érintett országoknak. Az Európai Unió kereskedelmi diplomatái a Portfolio-nak úgy nyilatkoztak, hogy nem is számítanak valódi megállapodásra Washingtonnal, és Brüsszel már kész válaszintézkedéseket dolgozott ki. A kereskedelmi háború hatása az egész kontinensre kiterjedhet, és különösen érzékenyen érintheti az európai autóipart, így a magyar gazdaságot.