
Az Európai Bizottság által 2015-ben életre hívott Energiaunió célja, hogy az EU minden polgára számára biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon rendelkezésre. A projekt küldetésnyilatkozatának a három fő jelszava a biztonság, a bizalom és a szolidaritás. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az EU-s tagországoknak ügyelniük kell arra, hogy az energiapiaci beruházásaik ne hozzanak más tagországokat vagy régiókat nehéz helyzetbe. A Bizottság egy 2014-es jelentése ki is mondja, hogy az olyan infrastrukturális giga-projektek, mint az Északi- vagy a Déli Áramlat, nem csupán a vezetékek által érintett országok belügyei – a negatív externáliákat elkerülendő EU-s vagy regionális szinten kell megtárgyalni őket.
A 2011-ben megépült Északi Áramlat gázvezeték a Balti-tengeren áthaladva az Unió legnagyobb fogyasztóját, Németországot köti össze, az Unió legnagyobb beszállítójával, Oroszországgal. A vezeték megépítése nem kis politikai feszültséget okozott, mert egyes kelet-európai országok úgy vélték, hogy a beruházás egyfajta trójai falóként fog szolgálni, amely aláássa a régió diverzifikációs céljait. Ellátásbiztonsági okokból ugyanis fontos, hogy ne egy helyről származzon az összes földgáz. A Gazprommal szemben bevezetett korlátozások miatt a vezeték eleinte csak fele kapacitással működött, a korlátozásokat azonban 2017-ben feloldották és ezzel párhuzamosan megkezdődtek a vezeték bővítéséről szóló tárgyalások.

Az Északi Áramlat 2 néven futó beruházást sok kritika érte az Atlanti-Óceán mindkét partjáról. Mielőtt áttekintenénk a projekt mellett és ellene szóló érveket érdemes egy pillantást vetni a piaci környezetre.
A földgáz egy sokrétűen felhasználható energiaforrás, a fűtés és áramtermelés mellett az ipar is jelentősen támaszkodik rá. Az európai fogyasztás 2010-13 időszakban némileg visszaesett a 2008-as pénzügyi válság és az azt követő recesszió miatt. A trend azóta megfordult, így a csökkenő európai termelés következtében az import növekedésére lehet számítani. A dolog pikantériája, hogy az európai import mintegy 40%-a származik Oroszországból, amellyel szemben az Unió gazdasági szankciókat foganatosított, többek között olyan okokból, mint a Krím-félsziget elcsatolása, vagy éppen a Szkripal-ügy.
A földgáz szállításáról nagy kapacitású, országokon átívelő gázvezetékek gondoskodnak. Ugyan cseppfolyósított földgázt (LNG) tankerekkel is lehet szállítani, az újragázosítás költségei magasak és emiatt az LNG valamennyivel drágább, mint a vezetéken át szállított gáz. Egy nagykapacitású gázvezeték megépítése egyrészt rendkívül nagy pénzügyi beruházást, másrészt jogi és adminisztrációs koordinációt igényel. Ráadásul az egyes európai régiók érdekei eltérőek, más vezeték megépítését tartja fontosnak Németország, mint Románia és megint mást a lengyelek, mint az olaszok.
Nézzük a projekt mellett szóló érveket.
- A csökkenő európai termelés mellett az import növekedésére lehet számítani.
- Az Északi Áramlat 2 csökkentheti a gáz árát, mert rövidebb útvonalon jön.
- Az ukrajnai vezetékek elöregedtek, a szolgálati idejük vége felé járnak.
- Véget vet az ukrán tranzittal járó bizonytalanságnak – nincs több leállás ukrán-orosz vita miatt.
Mik a projekt ellen szóló érvek?
- Nem segíti elő az EU gázellátásának diverzifikáltságát, mivel eddig is Oroszország volt a fő kereskedelmi partner.
- Túlkapacitást hoz létre, hiszen a meglévő vezetékek kapacitása fedezi az import mennyiségét.
- Aláássa az Oroszországgal szembeni szankciókat.
- Ellentétes az Unió irányelveivel és a stratégiai céljaival.
Az Északi Áramlat 2 tervei ellen már 2016 márciusában közös tiltakozó levelet adtak ki a Visegrádi országok és a Balti államok vezetői valamint Románia miniszterelnöke. Még ugyanebben az évben egy Európai Parlamenti határozat ’geopolitikai értelemben destabilizálónak’ nevezte a projektet. Az Európai Bizottság egy 2018-as jelentése pedig arra figyelmeztet, hogy a Gazprom visszaél a piaci erejével és ez különösen Kelet-Európában okoz gondokat. Ukrajna egymagában évi 2 milliárd dollárt veszítene az elmaradt tranzitdíjon és kisebb mértékben, de Szlovákiát, Magyarországot és Lengyelországot is negatívan érintené a beruházás.
Mivel a szolidaritás elve nyilvánvalóan sérülne, az Európai Bizottság megpróbálta kiterjeszteni a harmadik energiacsomag hatályát az Északi Áramlat 2-höz hasonló offshore vezetékekre. Ez utóbbi az EU belső energiapiacát felügyelő szabályozás, amely számos jogi és technikai kötelezettséget rótt volna a vezeték üzemeltetőire. Többek között előírja, a harmadik-fél számára való szabad hozzáférés lehetőségét és a gázszállítás és -termelés szétválasztását.
A javaslat azonban elakadt az Európa Tanács jogi osztályán, mondván a harmadik energiacsomag kiterjesztése nemzetközi jogi aggályokat vet fel. Árnyalja a képet, hogy a 9 és fél milliárd eurós beruházás mögött álló projektcég tulajdonosai a Gazprom mellett a Uniper, a Wintershell, az Engie, a Shell és az OMV jelentős német, francia, Egyesült Királyság-beli, holland és osztrák hátszéllel rendelkeznek. Ezen országok pedig az Európa Tanácsban elég szavazattal rendelkeztek ahhoz, hogy blokkolni tudjanak egy javaslatot (Brexit előtt vagyunk!). Ugyanezek az országok profitálnának legjobban az Északi Áramlat kibővítésével. A tárgyalások 2019 februárjában egy kompromisszummal zárultak: a vezeték az EU fennhatósága alá fog esni, de a pontos jogi keretrendszert egy nemzetközi (orosz-német, vagy orosz-EU-s) szerződés fogja rögzíteni.
Az orosz fél meg sem várta a tárgyalások végét, már 2018-ban hozzáfogott a vezeték építéséhez. Ez annyiból érthető, hogy a vezeték lényegében az Északi Áramlat 1 nyomvonalát követte volna, így biztosak voltak abban, hogy a különböző környezeti és más adminisztratív engedélyeket be fogják tudni szerezni. Az orosz, finn, svéd és német engedélyek hamar meg is lettek, de Dánia eleinte nem járult hozzá az építkezéshez. A vezeték így egy alternatív útvonalon, a dán felségvizeket kikerülve, de annak kontinentális talapzatát érintve valósul meg. A történetben az utolsó csavar, hogy az USA (minden bizonnyal a saját palagáz exportlehetőségeit féltve) szankciókkal fenyegetett meg minden az építkezésben részt vevő céget, így a svájci illetőségű, mélytengeri vezetékfektető cég, az Allseas abbahagyta a munkálatokat. Az oroszok eltökéltek, hogy befejezik az vezeték építését, annál is inkább mivel már csak a munka egynegyede van hátra.
Az egyik olvasata az eddigieknek, hogy az Északi Áramlat bővítése egy racionális, gazdasági döntés. Az orosz fél úgy becsüli, hogy a vezeték megépítése még mindig olcsóbb, mint az ukrán vezetékek renoválása. Új technológiáknak, na meg a rövidebb útvonalnak köszönhetően a gáz szállítása olcsóbb is lesz, amiből az EU is profitálni fog – egyes becslések a teljes társadalmi összhasznosságot évi 35 milliárd euróra teszik. Mindeközben minden előrejelzés az importált gázmennyiség növekedését jósolja.
A másik olvasata kevésbé vet jó fényt az érintettekre. Brüsszeli tanácsadócégek az ukrán vezetékek felújítási költségét 6 milliárd euróra becsülik, ami jóval kevesebb, mint az Északi Áramlat 2 építési költsége. Az évi 35 milliárd eurós hasznot előrevetítő tanulmány az építkezést vezető projektcég megrendelésére készült. Ráadásul matematikai szimulációk alapján a gáznak csak egy kis része jutna el Kelet-Európába így a megtakarítás is nyugaton jelentkezne. A beruházás ellentétben áll az Energiaunió diverzifikációs céljaival: (I) a legnagyobb beszállító így is Oroszország, (II) a befolyó gáz így túlontúl egy (földrajzi) helyre koncentrálódna. Ellátásbiztonsági szempontból tehát érdemesebb lenne más útvonalakat támogatni (pl. azeri, vagy földközi-tengeri gázmezők bekötése). Végezetül lehetőséget teremtene Oroszország számára, hogy anélkül zárja el az ukrán tranzitútvonalat, hogy maga jelentős veszteségeket szenvedjen. Ez olyan gazdasági fegyvert adna az oroszok kezébe, amellyel Kelet-Európa nagy részét sakkban tarthatná.
Az orosz fél el nem ítélhető módon csak a saját hasznát tartja szem előtt. Ami meglepőbb, hogy ugyanez igaz az EU-s tagországokra. Az Északi Áramlat 2 körül kialakult huzavona egyrészt rávilágít arra, hogy milyen szembenállás van még mindig Kelet- és Nyugat-Európa között, de arra is melyek azok az Uniós intézmények, amelyek valóban minden tagállam érdekét szem előtt tartják és melyek azok, amelyek inkább nemzeti/üzleti érdekeket szolgálnak.
A blogbejegyzés alapjául szolgáló, Sziklai R. Balázs, Kóczy Á. László valamint Csercsik Dávid által szerzett tanulmány az Energy Policy című folyóiratban jelent meg és szabadon hozzáférhető. A tanulmány alapjául szolgáló kutatást az Innovációs és Technológiai Minisztérium által meghirdetett Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Program támogatta, a Budapesti Corvinus Egyetem „Pénzügyi és Lakossági Szolgáltatások”; tématerületi programja (hivatkozási szám: NKFIH/1163-10/2019) keretében.
A szerző a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa
A vendégszerzőink írásai a szerzők véleményét tükrözik, és azok nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Hatalmas tűz volt Budapesten - Sikerült megfékezni a lángokat
Több tűzoltó szervezet is kivonult a helyszínre.
Elmagyarázta Szergej Lavrov, miért viselt Szovjetuniót dicsőítő pulóvert a Trump-Putyin csúcson
Jól látható volt az SZSZSZR felirat.
Drasztikus változás jön Németországban: a szociális ellátórendszer alapvető átalakítására készülnek
Változnak az idők Európa legerősebb országában.
Azt gyakorolja a kínai hadsereg, hogy tudják kilőni az amerikaiak legendás HIMARS-rendszerét
Még a fegyver élethű mását is megépítették.
Hatalmas sikert jelentett az ukrán főparancsnok: masszív ellentámadás volt Donyeckben
Három falu visszafoglalását jelentették.
Úgy néz ki, nem lesz gyors béke Ukrajnában: már az amerikaiak is fél évről beszélnek
"Remélhetőleg nem lesz ennél több idő."
Meghátrál Irán: nagyon jelentősen visszafognák az atomprogramot
Nagyon el akarják kerülni az újabb háborút.
Így nézne ki Amerika új aranykora? – Donald Trump ezzel biztosítaná be a helyét a történelemkönyvekben
Több értelemben is beköszöntött az aranykor.
Kína úttörő erdőtelepítő programmal támogatja a klímavédelmet
Komoly sebezhetőséggel néznek szembe Kína erdei ökoszisztémái: a monokulturális erdők dominanciája miatt a fás területek érzékenyek lettek a betegségekre, kártevőkr
Transzferár-adatszolgáltatás: mit lát valójában a NAV az ATP lapokon?
A transzferár-adatszolgáltatás (ATP lapok) bevezetése gyökeresen átalakította a kapcsolt vállalkozások ellenőrzési logikáját. Az eddigi transzferár dokumentációs kötelezettség mellett mos

Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program - előfordulhat 3% alatti kamat is? A jogszabály rögzíti, hogy a hitel kamata legfeljebb 3% lehet, tehát nem zárja ki a kedvezőbb -3
Családi drámák és új tulajok a világ egyik legismertebb csapatánál
Család drámák, majd új tulajok a világ egyik legismertebb kosárcsapatánál. Kik a Los Angeles Lakers tulajdonosai, és hogyan jutott addig a helyzet, hogy a Buss-család... The post Családi drámá

Miért utálom a legény- (és leány-) búcsúkat?
Nyilván az utálat nagyon erős kifejezés, nem igazán lehetett eddig panaszom, kifejezetten élvezhetőnek találtam azokat, amiken részt vettem. Illetve az olvasó gondolhatja, hogy a bejegyzés elmé
Élet egy adatközpont mellett
Vízügyi nehézségek a technológia árnyékában: hogyan hat egy adatközpont a helyi közösség mindennapjaira.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Ha az ételpazarlás ország lenne...
Rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételek előállítására, szállítására, feldolgozására és csomagolására, amelyekre végül nincs szükségünk. Az el sem fogyasztott ételhulladékok



Kellemetlen meglepetés érheti az otthon startos hitel igénylőit
Biztos a 10 százalékos önerő?
Szemünk előtt tűnik el a magyar gyümölcs, külföldi áru veszi át a helyét a boltokban
Mit tud kezdeni az ágazat az erős importnyomás miatti polcvesztéssel?
Trump találkozói közelebb hozták a békét?
Milyen garanciák lehetnek kielégítőek Zelenszkijnek és Putyinnak egyaránt?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.