családi ház vidék
KRTK blog

Kiderült, melyik megyéket viselte meg legjobban a koronavírus-válság

Zsibók Zsuzsanna, KRTK
A koronavírus-válság első évében a magyar gazdaság 5 százalékkal esett vissza. Egy 2013 óta tartó fellendülés tört meg, melynek első évei még a lassú, bizonytalan kilábalás, az utolsó évei pedig a magasnyomású gazdaság jegyében teltek el. Noha az országos adatok már korábban ismertté váltak, a megyei GDP-becsléseket, a 2020-ra vonatkozó előzetes adatokat csak 2021 végén hozta nyilvánosságra a Központi Statisztikai Hivatal.

A koronavírus–válság nyomán a gazdasági teljesítmény alakulását még a korábbiaknál is nagyobb figyelem övezi, ugyanis mind a visszaesés mértéke, mind a kilábalás gyorsasága országonként, szektoronként igen változatos képet mutat. A 2008–09-es pénzügyi és gazdasági válságot követően egy közel évtizedes növekedési ciklusnak lehettünk tanúi szűkebb és tágabb környezetünkben egyaránt, ami 2020-ban váratlanul megtört.

Az egyensúlytalanságok helyreállítása után a gazdasági növekedés felgyorsult, 2010 és 2020 között Magyarország az Európai Unió 27 országa átlagos gazdasági fejlettségének a 66 százalékáról a 74 százalékára jutott (a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-ben kifejezve). A pénzügyi-gazdasági válság utáni növekedési ciklus 2013-tól 2019-ig tartott Magyarországon, de igazán dinamikus csak 2017-től volt, és 2019 végére már a koronavírus-válságtól függetlenül is némi lassulás következett be.

Összességében az látható, hogy az említett konvergenciafolyamat nem eredményezte a területi egyenlőtlenségek tartós csökkenését,

a gazdaságban a főváros dominanciájának enyhülését, a legelmaradottabb térségek felzárkózását. Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is megfigyelhető trend, hogy a válság utáni gazdaságpolitika fókusza a nemzetgazdaságok versenyképességének javítására helyeződött, a területpolitika a metropolisztérségeket helyezte a középpontjába, miközben a klasszikus területfejlesztés kisebb hangsúlyt kapott.

A szakpolitika a magasnyomású gazdaság működtetésétől azt várta, hogy az erős keresleti nyomás révén a gazdaság visszatérhet a korábbi, magasabb pályájára. Magyarországon a keresleti nyomást a feszes munkaerőpiac, az alacsony (negatív) reálkamatszint, a gyenge deviza, a fegyelmezett költségvetés, az erős – döntően uniós és költségvetési források által indukált – beruházási dinamika, és a növekvő jövedelem-kiáramlás táplálta. Hazánkban és a tágabb régiónkban a munkaerőpiac nem csak a foglalkoztatás látványos növekedése révén vált feszessé, hanem a negatív demográfiai folyamatok, az aktív korúak számának csökkenése miatt is, amit az öregedő népesség és a munkaképes korúak külföldre vándorlása okoz, és a 2010-es évek első felében gyorsult fel.

Noha a 2020-ban kezdődő koronavírus–válság váratlan sokkot okozott a gazdaságnak, már korábban is kétségek merültek fel az elmúlt évtized végén realizált dinamika fenntarthatóságával kapcsolatban. Nem véletlen, hogy szakmai–tudományos körök, illetve a Magyar Nemzeti Bank is egyre inkább sürgetik a versenyképességi fordulat előrehaladását. A probléma nemcsak makroszinten jellemző; a regionális tudomány képviselői is hangsúlyozzák, hogy még a leggyorsabban fejlődő régiók is erőforrás–korlátokba ütköznek a szakemberhiány és a technológiai kihívások miatt, de ez a szegényebb térségeket még régebb óta, még súlyosabban érinti.

A magasnyomású gazdaság makrofolyamatainak térségenként más–más vetületei voltak. Az egy főre jutó GDP tekintetében alacsony szinten, az országos érték 50–70 százaléka között stagnál Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megye, illetve Nógrád megye annak csak a 45 százalékát éri el. 2010 után látványos fejlődésnek indult Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és különösen Bács-Kiskun megye, továbbá Veszprém megye is javított a pozícióján. Hajdú-Bihar és Tolna megye kissé visszaestek az évtized elején elért fejlettségükhöz képest, ugyanakkor Zala megye jelentősen rontott pozícióján, Csongrád-Csanád megye pedig az országos érték háromnegyede körül stagnál. Pest megye esetében jelentős visszaesés tapasztalható, az országos átlag 80 százalékán Bács-Kiskun megye egy főre jutó GDP-jével került egyenlő szintre. Vas megye az évtized első felében még Fejér megyéhez hasonló pályát futott be, évről-évre közelítette az országos átlagot, de ezt követően fokozatosan visszaesett 86 százalékig, miközben Fejér megye valamint Komárom-Esztergom megye az országos szint közelében ingadoznak. Az országos átlagot tartósan egyedül Győr-Moson-Sopron megye haladja meg a fővároson kívül, 2016-ig egyre jobban eltávolodott tőle, de azóta visszaesőben van.

Az országos átlagos egy főre jutó GDP alakulását nagyban befolyásolja Budapest gazdasági növekedése, ami 2015-ig fokozatosan visszaesett, de utána újra felgyorsult, és fejlettsége mindvégig meghaladta az országos átlag kétszeresét.

Ne feledjük azt sem, hogy 2010-hez képest csupán Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a népesség, tehát az egy főre jutó GDP eredményére befolyással van az általánosan fogyatkozó népesség is, amelynek mértéke Békés, Baranya, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb.

A 2010-es évtized utolsó éveiben tapasztalt magasabb gazdasági nyomás némileg átrendezte a területi folyamatokat Magyarországon. Ennek oka, hogy néhány gazdaságilag fejlett, feszes munkaerőpiaccal rendelkező megye, amelyek a gazdasági válság utáni időszak éllovasainak számítottak, növekedési lassulással néztek szembe:

a legsúlyosabban Győr-Moson-Sopron megye, de kisebb mértékben Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér és Vas megye is veszítettek korábbi lendületükből (az egy főre jutó GDP növekedési rátájának tekintetében).

Emögött egyrészt kedvezőtlen nemzetközi piaci folyamatokat feltételezhetünk (a járműipar globális nehézségei); másrészt az látszik, hogy egy-egy nagyberuházás csak átmenetileg képes lendíteni a térségek teljesítményén, mivel erős e térségek külső tőkefüggése; harmadrészt a humán tőke utánpótlásának nehézségei (például a határon átnyúló munkaerő-ingázás) egyre erősebb növekedési korlátot jelentenek. Úgy tűnik, hogy a 2010-es évek második felében az élenjáró vidéki térségek közül Komárom-Esztergom és Fejér megye tudta a legjobban megőrizni a pozícióit; illetve az újraiparosodó megyék közül leginkább Bács-Kiskun, Veszprém és Heves megye tudott bekapcsolódni a gazdasági vérkeringésbe.

Jelentősen javított a növekedési teljesítményén Budapest, a vidéki térségek közül Hajdú-Bihar, Baranya, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Látható, hogy a keresleti nyomás nagyrészt a fővárosban jelent meg, ugyanakkor a periférikus vidéki térségekben is éreztette a hatását a feszes munkaerőpiac. Itt főként extenzív bővülés ment végbe, ami a gazdasági mutatóikon a saját korábbi teljesítményükhöz képest jelentősen javított, ugyanakkor a relatív pozíciójukon ez már sokkal kevésbé érződik, mert a növekedés gyenge bázisról indult.

Folytatódott Budapestnek az elszakadása az ország többi részétől, így a területi egyenlőtlenségek újra egy magas szinten rögzültek.

Ha Budapest nélkül nézzük az ország többi térségét, akkor a területi egyenlőtlenségek csökkenését mérhetjük, aminek hátterében viszont nem kedvező folyamatokat találunk, hanem azt, hogy a legfejlettebb vidéki térségek lassulnak, miközben a leszakadó megyéink továbbra sem zárkóznak fel. Egy-egy nagyberuházás képes jelentős mértékben előre lendíteni a befogadó térség fejlődési pályáját, de helyi túlcsorduló hatások hiányában ez a lendület kimerülhet. Akár külföldi, akár hazai kormányzati forrásból származó beruházások fűtik is egy térség fejlődését, nehéz az endogén növekedési pályára ráállni, így a külső beruházók döntéseitől jelentős mértékben függő marad egy-egy térség teljesítménye. Mivel a megyék belső piaca viszonylag kicsi, e beruházási döntések hatása nagyon érződik a gazdasági fejlettségi mutatók dinamikájában. A legtöbb térség nemcsak a tőkedonorokkal szemben kiszolgáltatott, hanem a piaci folyamatok is jelentős hatást gyakorolnak, ami különösen a feldolgozóiparra erősen támaszkodó térségekben érződik.

A koronavírus-válság beköszöntével a gazdasági nyomás hirtelen megszűnt; de mint ahogyan korábban a növekedés, úgy a visszaesés is területileg igen változatos képet mutatott. Ha folyó árakon vizsgáljuk a GDP-t, akkor a nagyobb ütemű áremelkedés miatt a legtöbb térségben nem (vagy csak minimálisan) tapasztalunk visszaesést, de Komárom-Esztergom, Zala és Vas megyében így is jelentős veszteség látható 2020-ban. A KSH által folyó áron közölt GDP-adatokat a Magyar Nemzeti Bank GDP-deflátorának segítségével számítottuk át változatlan áras értékekre. Mivel a GDP-deflátor csak országos szinten áll rendelkezésünkre, a korrekció nem változtat a térségek egymáshoz viszonyított helyzetén.

A tervezési-statisztikai régiókat tekintve 2020-ban Budapest, a Közép-Dunántúli, valamint a Nyugat-Dunántúli régió szenvedte el a legnagyobb visszaesést,

a megyék közül különösen Komárom-Esztergom, Zala és Vas, illetve kisebb mértékben Tolna, Bács-Kiskun, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A válság első évében a legenyhébb negatív hatás Pest, Somogy, Nógrád és Csongrád-Csanád megyében figyelhető meg, sőt, Jász-Nagykun-Szolnok megye még változatlan árakon számolva is növelni tudta a GDP-jét. Mivel a koronavírus-válság hatására a GDP sokkal nagyobb mértékben változott, mint a térségeink népességének eloszlása, az egy főre jutó GDP mutatójának területi különbségei is – néhány kivétellel – nagyjából hasonló képet mutatnak, mint az össz-GDP. Hozzá kell tenni azonban, hogy ebben az időszakban (2020-2021) Budapest jelentős népességvesztéssel, Pest és Győr-Moson-Sopron megye ennek ellenkezőjével nézett szembe. Százalékos arányaiban a fővároson kívül még Békés, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya és Zala megyében volt 1%-ot meghaladó népességvesztés (2019-hez képest, a január 1-jei lakónépesség alapján). A jelentős népességnövekedés miatt így Pest és Győr-Moson-Sopron megyében az egy főre jutó GDP nagyobb mértékben esett vissza, mint a GDP volumen; ugyanakkor a jelentősebb népességcsökkenéssel szembesülő megyékben (különösen Budapesten, Tolna, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében) az egy főre jutó GDP visszaesése tompított volt, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez jobban nőtt, mint az össz-GDP.

Noha a GDP-adatok területi bontásban csak 2020-ig állnak rendelkezésre, a foglalkoztatási adatokból némileg tudunk következtetni a térségeink 2021-es helyzetére. A fővárossal együtt tizenhárom olyan megyénk van, ahol a pandémia első és második éve után még nem állt helyre a 2019-es foglalkoztatottság. Két helyen, Komárom-Esztergom és Csongrád-Csanád megyében fordult elő, hogy a kezdeti visszaesést 2021-ben már kompenzálta a foglalkoztatottak számának növekedése. Veszprém, Somogy és Tolna megyében pedig ennek a fordítottja történt, mert 2020-ban nőtt a foglalkoztatottak száma, 2021-ben pedig csökkent, habár nagyságrendileg nem tűnnek túl nagynak ezek a változások.

Csak Pest, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar megyében tudta mindkét évben meghaladni a foglalkoztatottak száma az előző évi létszámot.

E térbeli mintázatok alapján hasonló folyamatokat látunk, mint a 2008-09-es pénzügyi-gazdasági válság után láttunk, ugyanis a recesszió elsőként a fejlettebb térségekbe ért el, ott hirtelen, nagyobb gazdasági visszaesés következett be, a vidéki térségek válságállóbbnak tűnnek. Ezzel együtt az erősebb gazdaságú térségek hamarabb tudják helyreállítani a termelési kapacitásaikat, így újra képesek visszanyerni korábbi pozíciójukat. Mire a válsághelyzet tovagyűrűzik a periférikus térségekbe, a jobb helyzetben lévő megyéink gazdasága már új lendületet vehet.

A pandémia okozta krízisből való kilábalás során kívánatos lenne a magasnyomású gazdaság visszatérése, de ezt a legújabb nemzetközi fejlemények már felülírták. A nehéz külső körülmények mellett az extenzív bővülés humán tartalékai egyre inkább kiapadnak, velünk marad a munkaerőhiány, ezzel párhuzamosan a perifériákon megmaradnak a foglalkoztathatósági problémák, az államháztartás egyensúlya nagy mértékben romlik, és most már biztos, hogy a monetáris környezet is tartósan szigorodik (infláció, hozamszint).

Következésképpen a szűkülő lehetőségek miatt a hatékonyságra kell kiemelt hangsúlyt fektetni,

nagyobb szerepet kell szánni a termelékenység javulásának és az azt támogató humánerőforrás- és vállalkozói környezetnek, mert ez biztosítja Magyarország hosszú távú versenyképességét, illetve azt, hogy lépést tartsunk a tágabb régiónkkal és felzárkózhassunk az európai uniós fejlettségi szinthez. Mindez azonban nem garantálja a területileg kiegyenlített felzárkózást. Komoly hatékonysági veszteségeket jelent az, hogy mindössze két-három megye termeli meg az ország kibocsátásának a felét, a tíz legerősebb gazdaságú megyénkben keletkezik a GDP-nek közel a nyolcvan százaléka, míg a maradék húsz százalékon az ország megyéinek a fele osztozik, amelyek egyenként alig 2-2,5 százalékkal tudnak hozzájárulni az össz-kibocsátáshoz.

A cikk alapjául szolgáló tanulmányok: Koós Bálint (szerk.) Területi riport 2021. Budapest: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, valamint Zsibók Zsuzsanna (2022): A magasnyomású gazdaság térbelisége Magyarországon. In: Pálné Kovács Ilona (szerk.): Emlékkötet Illés Iván 80. születésnapja alkalmából

Zsibók Zsuzsanna az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársa

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

eu németország
visa díjátadó 2022
Sztrájk
Banking Technology 2022
friss Navracsics Tibor helyreallitasi program
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
2022. november 16.
Private Investor Day 2022/2.
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
gazella