A nyüzsgő berlini művészéletből szeretne ízelítőt adni a budapestieknek a német származású Wolfgang Bartesch. A Fox Autorent tulajdonosa az egykori Haggenmacher sörgyár épületeinek egy részében alkotóműhelyeket alakított ki melyek 2009. május 9. - 30. között Joan Miró plakátkiállításnak adnak helyet.
Egyedülálló plakátok Joan Miró keze nyomán
"Én nem találok ki semmit, én mindenre rátalálok."
A svéd kristianstad-i Kortárs Művészetek Központja a kizárólagos tulajdonosa a teljes Joan Miró (1893-1983) gyűjteménynek, melyet Nils Tryding adományozott a városnak, 2003-ban. A gyűjtemény 154 Miró által készített plakátból áll, melyek az 1937-1983 közötti időszakból származnak.
Miró véleménye szerint egy művész számára, aki vizuálisan próbálja megragadni közönségét, két lehetséges út létezik, amennyiben nagyobb tömegeket kíván megszólítani - a szobrászat, illetve nyilvános helyeken, plakátokon bemutatott falfestmények.
Joan Miró első műalkotása1937-ben, a spanyol civil háború idején látott napvilágot, a Köztársasági Kormány támogatásával. A kép egy paraszt embert ábrázol, amint éppen ökölbe szorított kézzel mutat Francisco Franco és fasiszta követői felé. Utolsó plakátját pedig a 90. születésnapjának tiszteletére rendezett kiállításra készítette 1983-ban, melyet a Sala Pelaires-ban mutattak be.
Miró nagyszerű alkotásai meglehetősen változatosak. Plakátjait különböző kiállításokra, zenés-táncos bemutatókra készítette. Hatalmas mennyiségű posztereinek témája túlnyomó többségben a katalánok történelmére hagyatkozik, mely származásához való erős kötődésére utal. Néhány művében a katalán zászló piros, illetve sárga színek dominálnak, mely Franco ideje alatt tiltott volt.
A festő készített plakátokat íróknak és művészeknek, múzeumoknak és intézményeknek, továbbá számos szervezet támogatója volt, mint például a Unesco és az Amnesty. Barcelona-ban mindenki kedvence azonban a város labdarúgó csapatának készített poszter. Az 1982-es spanyol világkupa alkalmából, Mirót érte a megtiszteltetés, hogy elkészítheti a rendezvény fő plakátját. Ennek a művének köszönhetően mind a mai napig a “Művész az emberekért" jelzővel emlegetik.
Miró legtöbb alkotása színes kőrajz, azonban van két kivétel: egy fametszet 1958-ból és két selyem-vászon lenyomat 1973-ból, melyek egyikét külön Nils Tryding, illetve a Kristianstad-i Múzeumban megrendezett kiállítás részére készített el.
A Joan Miró gyűjtemény már eddig is több ízben került bemutatásra Svédországban (Halmstad, Kristinehamn, Umeå, Karlskrona), mindemellett Dániában, Ausztriában, Németországban, Litvániában és Lengyelországban is hasonló népszerűségnek örvend. (A kiállításról bővebben: www.fesztival22.hu/miro).
Tevékeny múlt, alkotó jelen
A Nagytétényi út 48-50. szám alatti ötemeletes épület közel másfél évszázada áll Budafokon, és ha a falai mesélni tudnának, számtalan érdekes történetet mondanának el. Például azt, hogy a svájci származású Haggenmacher Henriknek köszönheti a sörgyár születését, mely hosszú éveken keresztül fontos piaci szereplője volt hazánknak. A századfordulót követően az állami támogatás hatására Kelenföldön, Nagytétényben megjelent az idegen tőke, mely ösztönzően hatott a kisipar fejlődésére és a gyáripar kialakulására. Elsőként élelmiszer-ipari jellegű gyárak jelentek meg, ezek közé tartozott a Haggenmacher Sörgyár is, mely a Budafoki Gyufagyár mellett akkoriban a legtöbb munkást foglalkoztatta. A művészetkedvelő és -pártoló Wolfgang Bartesch beleszeretett a sörgyár két épületébe, megvásárolta az épületegyüttesnek ezeket a kiszemelt darabjait, összesen 5800 négyzetméternyit. A Haggenmacher Udvar névre keresztelt "birodalom" elsősorban alkotóház, ahol művészek dolgoznak, dizájnstúdiók működnek, és mindenkit szívesen látnak itt, aki a belváros zajától távol, mégis a fővároshoz közel szeretne alkotni.
"Szeretem, ha élet van körülöttem"
A német származású tulajdonos családjával lassan két évtizede él Magyarországon, 1983-ban a SOTE-re jött tanulni, végül mégse az orvosi pálya mellett döntött, az autókereskedés jobban érdekelte. Magyarországon sikeres üzletember, hiszen vállalkozásáról, a Fox Autorentről szinte már mindenki hallott, sokan ismerik. Budafokot nagyon megkedvelte, Budapesten belül az egyik legjobb helynek tartja, hiszen falusias jellege miatt itt sokkal közvetlenebbek az emberek, mint az örökké rohanó belvárosban. Cégével néhány évvel ezelőtt költözött a Nagytétényi úti patinás épületbe, ahol nemcsak dolgozni szeretett volna, hanem régi nagy álmát is valóra váltani: a szépen helyreállított helyiségeket bérbe adni elsősorban képző-, ipar- és előadóművészeknek, hogy a berlini művészélethez hasonló jöhessen létre nálunk is. Amellett, hogy az autókölcsönző gépjárműveinek is bőven jut itt hely, irodák részére alkalmas, kiváló bérhelyiségekből sincsen hiány, a Haggenmacher Udvar adottságainak köszönhetően kitűnő megoldást jelent minden bér- vagy rendezvényhelyiséget keresőnek, hosszú- vagy rövidtávra.
Amit a Haggenmacher Udvar kínál:
(x)
Egyedülálló plakátok Joan Miró keze nyomán
"Én nem találok ki semmit, én mindenre rátalálok."
A svéd kristianstad-i Kortárs Művészetek Központja a kizárólagos tulajdonosa a teljes Joan Miró (1893-1983) gyűjteménynek, melyet Nils Tryding adományozott a városnak, 2003-ban. A gyűjtemény 154 Miró által készített plakátból áll, melyek az 1937-1983 közötti időszakból származnak.
Miró véleménye szerint egy művész számára, aki vizuálisan próbálja megragadni közönségét, két lehetséges út létezik, amennyiben nagyobb tömegeket kíván megszólítani - a szobrászat, illetve nyilvános helyeken, plakátokon bemutatott falfestmények.
Joan Miró első műalkotása1937-ben, a spanyol civil háború idején látott napvilágot, a Köztársasági Kormány támogatásával. A kép egy paraszt embert ábrázol, amint éppen ökölbe szorított kézzel mutat Francisco Franco és fasiszta követői felé. Utolsó plakátját pedig a 90. születésnapjának tiszteletére rendezett kiállításra készítette 1983-ban, melyet a Sala Pelaires-ban mutattak be.
Miró nagyszerű alkotásai meglehetősen változatosak. Plakátjait különböző kiállításokra, zenés-táncos bemutatókra készítette. Hatalmas mennyiségű posztereinek témája túlnyomó többségben a katalánok történelmére hagyatkozik, mely származásához való erős kötődésére utal. Néhány művében a katalán zászló piros, illetve sárga színek dominálnak, mely Franco ideje alatt tiltott volt.
A festő készített plakátokat íróknak és művészeknek, múzeumoknak és intézményeknek, továbbá számos szervezet támogatója volt, mint például a Unesco és az Amnesty. Barcelona-ban mindenki kedvence azonban a város labdarúgó csapatának készített poszter. Az 1982-es spanyol világkupa alkalmából, Mirót érte a megtiszteltetés, hogy elkészítheti a rendezvény fő plakátját. Ennek a művének köszönhetően mind a mai napig a “Művész az emberekért" jelzővel emlegetik.
Miró legtöbb alkotása színes kőrajz, azonban van két kivétel: egy fametszet 1958-ból és két selyem-vászon lenyomat 1973-ból, melyek egyikét külön Nils Tryding, illetve a Kristianstad-i Múzeumban megrendezett kiállítás részére készített el.
A Joan Miró gyűjtemény már eddig is több ízben került bemutatásra Svédországban (Halmstad, Kristinehamn, Umeå, Karlskrona), mindemellett Dániában, Ausztriában, Németországban, Litvániában és Lengyelországban is hasonló népszerűségnek örvend. (A kiállításról bővebben: www.fesztival22.hu/miro).
Tevékeny múlt, alkotó jelen
A Nagytétényi út 48-50. szám alatti ötemeletes épület közel másfél évszázada áll Budafokon, és ha a falai mesélni tudnának, számtalan érdekes történetet mondanának el. Például azt, hogy a svájci származású Haggenmacher Henriknek köszönheti a sörgyár születését, mely hosszú éveken keresztül fontos piaci szereplője volt hazánknak. A századfordulót követően az állami támogatás hatására Kelenföldön, Nagytétényben megjelent az idegen tőke, mely ösztönzően hatott a kisipar fejlődésére és a gyáripar kialakulására. Elsőként élelmiszer-ipari jellegű gyárak jelentek meg, ezek közé tartozott a Haggenmacher Sörgyár is, mely a Budafoki Gyufagyár mellett akkoriban a legtöbb munkást foglalkoztatta. A művészetkedvelő és -pártoló Wolfgang Bartesch beleszeretett a sörgyár két épületébe, megvásárolta az épületegyüttesnek ezeket a kiszemelt darabjait, összesen 5800 négyzetméternyit. A Haggenmacher Udvar névre keresztelt "birodalom" elsősorban alkotóház, ahol művészek dolgoznak, dizájnstúdiók működnek, és mindenkit szívesen látnak itt, aki a belváros zajától távol, mégis a fővároshoz közel szeretne alkotni.
"Szeretem, ha élet van körülöttem"
A német származású tulajdonos családjával lassan két évtizede él Magyarországon, 1983-ban a SOTE-re jött tanulni, végül mégse az orvosi pálya mellett döntött, az autókereskedés jobban érdekelte. Magyarországon sikeres üzletember, hiszen vállalkozásáról, a Fox Autorentről szinte már mindenki hallott, sokan ismerik. Budafokot nagyon megkedvelte, Budapesten belül az egyik legjobb helynek tartja, hiszen falusias jellege miatt itt sokkal közvetlenebbek az emberek, mint az örökké rohanó belvárosban. Cégével néhány évvel ezelőtt költözött a Nagytétényi úti patinás épületbe, ahol nemcsak dolgozni szeretett volna, hanem régi nagy álmát is valóra váltani: a szépen helyreállított helyiségeket bérbe adni elsősorban képző-, ipar- és előadóművészeknek, hogy a berlini művészélethez hasonló jöhessen létre nálunk is. Amellett, hogy az autókölcsönző gépjárműveinek is bőven jut itt hely, irodák részére alkalmas, kiváló bérhelyiségekből sincsen hiány, a Haggenmacher Udvar adottságainak köszönhetően kitűnő megoldást jelent minden bér- vagy rendezvényhelyiséget keresőnek, hosszú- vagy rövidtávra.
Amit a Haggenmacher Udvar kínál:
- 1200 m2 stúdió, műterem, iroda részére alkalmas bérhelyiséget
- 1000 m2 raktár-, ill. műhelynek szolgáló extra-helyiséget
- közel 100 autónyi saját parkolóhelyet
- Budáról és Pestről egyaránt könnyen megközelíthető
(x)
