Ezek után ki merészeli még azt állítani, hogy kamu a közgazdászok munkája?
Korábbi írásunkban bemutattuk, hogy pontosan miféle válsággal is áll szemben a tudomány, az alábbiakban pedig ezen belül a közgazdaságtudomány helyzetével foglalkozunk.
2018.04.04 11:01 Amire azt hitted, hogy megvan a válasz, most kiderült, hogy kínos tévedés
Kamugazdaságtan vagy közgazdaságtan?
A közgazdász az a fajta szakértő, aki majd holnap rájön, hogy amit tegnap jósolt az ma miért nem történt meg.
Így viccelt egyszer egy bizonyos Laurence Johnston Peter, híres kanadai tanár, de hasonló beszólások egész sorát lehetne még idézni, hiszen a közgazdaságtant nagyon szeretik cikizni a kínos előrejelzéseiért. Pedig a közgazdaságtudomány egyáltalán nemcsak a jövővel foglalkozik.
Még ha kizárólag a figyelem középpontjába kerülő makrogazdasági és pénzügyi előrejelzéseket akarnánk is a pontatlanságuk miatt becsmérelni, akkor sem volnánk igazságosak. Hiszen minden olyan tudományterület, ami annyira összetett jelenséget vizsgál, mint a társadalom vagy az ember, kivétel nélkül könnyen téved a becsléseiben. Ez igaz az orvostudományon át a pszichológiáig. Ráadásul még a természeti jelenségekkel foglalkozó tudományágak között is találni olyat, ami nem éppen a tökéletes előrejelzéseiről híres (pl. meteorológia). Az ő esetükben mégsem hallani azt, hogy magával a tudománnyal volna baj. Persze, hogy lenyűgözőnek tűnik, amikor a csillagászok évmilliókkal előre megmondják, merre repülünk majd az univerzumban, csakhogy ennek a kiszámítása valójában egyszerűbb a társadalmi jelenségek előrejelzésénél. Az utóbbi esetében ugyanis más természetű bizonytalansággal állunk szemben, ami miatt a becslések pontosságát igazságtalan összehasonlítani.
Évszázados hagyománya van a közgazdászok leszólásának Nem sokkal azután, hogy a közgazdaságtudomány önálló tudományterületté vált (ezt általában Adam Smith-hez és a The Wealth of Nations 1776-os megjelenéséhez kötik), hamar kritikák középpontjában találták magukat a művelői. 1849-ben egy skót filozófus, Thomas Carlyle, "lehangoló tudománynak" (dismal science) bélyegezte meg a területet, ami annyira ráégett a közgazdászokra, hogy máig használatos kifejezés maradt. A beszólást kiváltó társadalmi vita ugyanakkor egy rendkívül színes történetet tár elénk, amit ebben a cikkben dolgoztunk fel részletesen:
A tudomány receptjei
Maga a közgazdaságtudomány módszere alapjaiban véve nagyon is hasonlít a természettudományokéhoz. Sőt, vannak eszközök, amiket a közgazdaságtan - fiatalabb terület lévén - egyenesen tőlük vett át. A megismerés alapvető módszere itt is ugyanaz: hipotéziseket állítanak fel és a világot leegyszerűsítő modelleket építenek, hogy kiderítsék az igazságot. Amikor a modell jól magyarázza a valóságot akkor elfogadják, amikor nem, akkor pedig elvetik vagy átalakítják. Ebben a közgazdászok nagyon is egy receptet használnak a természettudósokkal, a modelljeik matematikai bonyolultságának pedig szintén nincs határa. Ami viszont lényeges különbség, hogy a közgazdasági kutatások általában jóval körülményesebbek. A gazdaság egészével foglalkozó makroökonómiában többnyire még csak kísérletezni sem lehet. Hiszen gondoljunk csak bele, hogy mennyire berágnának az emberek, ha mondjuk csak azért okoznánk recessziót, hogy leteszteljük a neo-keynesi modellünket. Ráadásul hiába van sokhelyütt és sokféle gazdasági esemény, a történtek okait és hatásait nagyon nehéz tisztán elkülöníteni. A gazdaságokat nem lehet betuszkolni egy laboratóriumba, ezért a makro-közgazdászok néhány kivételtől eltekintve nem csinálhatnak mást, minthogy az íróasztaluk mögött ülve, a modelljeiken keresztül nézik a világot, és próbálják kitalálni a nagy összefüggéseket. Ugyanakkor a közgazdaságtudomány másik fontos terültén, a mikroökonómiában (ami az egyénekkel és a vállalatokkal foglalkozik), már jóval több lehetőség van a kísérletezésre. Itt igenis berángathatunk kísérleti alanyokat egy laborba, hogy feltárjuk a gazdaságot kitevő "atomi szint" működési elveit. Ezeket a mikroszintű eredményeket pedig aztán a makroökonómusok is felhasználhatják a saját modelljeikben, hogy minél jobban leképezzék a gazdaság tényleges működését. A közgazdaságtudomány tehát egy nagyon szerteágazó világ, amiben az empirikus kutatásoknak, vagy más szóval a kísérletezésnek, ma már kifejezetten jelentős szerepe van. Ezen a téren a közgazdászok munkája pedig meglehetősen hasonlít a többi kísérleti tudományterülethez. Nagyon gyakori például, hogy az orvostudományban elterjedt kísérleti "csúcsfegyvert" is használják a közgazászok, amit úgy neveznek, hogy véletlenszerű kontrollált kísérlet (angolul: randomized controlled trial). Ez a módszer a hatásvizsgálat "aranystandardja", amit ha jól terveznek meg, akkor tényleg képes az összefüggések szinte megkérdőjelezhetetlen feltárására.
Kísérleti kínok
Természetesen az ilyesfajta kísérleti világnak is megvannak a maga kihívásai és problémái. Ahogy arról egy korábbi cikkünkben írtunk, az egész tudományos életet áthatja a replikációs válság. Ez röviden arról szól, hogy nem jönnek ki újra fontos eredmények, amikor ellenőrzés gyanánt megismétlik őket. Ez pedig azért nagyon nagy baj, mert a tudományos munka sarokköve a megismételhetőség. Ez az, ami az eredmények hitelességét volna hivatott garantálni. Ha már valaki mindenáron az egyes tudományterületeken végzett munka minőségével akar képbe kerülni, akkor ez az a jelenség, amire érdemes lehet figyelnie. A tisztán látást ugyanakkor nem segíti, hogy mennyire ritka az ilyesfajta önvizsgálat, bármilyen tudományágról legyen is szó. Ennek a legfőbb oka az, hogy a tudományos közéletben nem igazán motivál jelenleg semmi arra, hogy replikációkat végezzen valaki. A közgazdaságtudomány esetében amikor például arra keresték a választ, hogy hány helyen lehet egyáltalán ilyesfajta ellenőrző tanulmányokat publikálni, akkor azt találták, hogy szinte sehol. Pontosabban: 333 közgazdasági folyóiratból pusztán 10 fogadja egyértelműen szívesen az ilyen munkákat (Duvendack et al, 2015). Így aztán nem meglepő, hogy más területekhez hasonlóan, a közgazdasági kutatások minőségéről is csak nagyon szórványos ismereteink vannak. Pontosan emiatt Colin Camerer, a világhírű Caltech kutatóegyetemtől, több kutatóval összeállva arra vállalkozott, hogy utat törjön ezen a téren. Úgy döntöttek, hogy a legrangosabb közgazdasági folyóiratok közül az American Economic Review és a Quarterly Journal of Economics-ben megjelent publikációkat vizsgálják meg.
Ennek eredményeképpen 18 neves kísérleti tanulmányt választottak ki megismétlésre, amik 2011 és 2014 között jelentek meg. A publikációkban szereplő eredmények közül azokat vették górcső alá, amiket maguk az eredeti szerzők is a legfontosabbnak, és statisztikailag szignifikánsnak mutattak be. A replikáció módszertanát nyilvánossá tették, sőt, az érintett szerzőknek is elküldték, hogy az ő kommentjeik segítségével a lehető legpontosabb értékelés születhessen.
A kétharmada rendben van
Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy újra szignifikánsnak találják-e a hatásokat, illetve hogy azonos irányba mutatnak-e az eredeti munkákkal. A vizsgálatuk szerint 18-ból 11 kísérleti eredmény felelt meg ennek az elvárásnak, ami 61,1 százalékos megismételhetőségnek felel meg. Amennyiben egy alternatív mércét használtak, amely mind az eredeti, mind pedig a replikáció mintavételi hibáját is figyelembe vette, akkor már több mint 80 százalékra emelkedett a sikeres replikációk aránya.
Összességében tehát az jött ki, hogy szigorúan véve 11 kísérleti eredményt sikerült (P<0,05) probléma nélkül replikálni, és további 3 nagyon közel volt a sikeres megismétléshez. Ez az eredmény bár nem tökéletes, de mégis lényegesen jobb, mint a pszichológia nagy replikációs projektjében kimutatott 36 százalék (Reproducibility Project Psychology).

A preklinikai rákkutaásban elért 11 százalékhoz képest pedig szinte kimagasló. Persze mindez még egyáltalán nem elegendő a teljes kép megismeréséhez, hiszen sem a társadalomtudományokban, sem a természettudományokban nem történt még elegendő számú, szisztematikus önvizsgálat.
Ki mit gondol magáról?
A Nature 2016-ban felmérte a tudományos közösség véleményét arról, hogy az egyes területeken mennyire lehet replikálni az eredményeket. Ebből az jött ki, hogy átlagosan 73 százalékos arányra számítanak a tudósok, a leginkább optimisták pedig a fizikusok és a kémikusok voltak.

Ebből a felméréséből nem derült ki a közgazdászok véleménye, de Camerer csapata elvégezte ezt a munkát is, méghozzá kétféleképpen. Egyrészt sima felméréssel, másrészt úgy is, hogy a téma szakértői pénzben fogadhattak a replikációs arányokra (ebben közel 100-an vettek részt). Úgy találták, hogy a piacon beárazott replikációs eredmény (75,2%) lényegében megegyezik a felmérésekkel (71,1%).

Érdekes módon ebből az is látszik, hogy a közgazdászok átlagosan nagyon hasonlóan vélekednek a saját kutatásaik megismételhetőségéről, mint a Nature által megkérdezett tudósközösség. Az eddigi önvizsgálatok ugyanakkor érdemben rosszabb eredményeket hoztak a vártnál, de ezen belül a közgazdászoknak úgy tűnik, hogy azért nem kell szégyenkezniük.
Ne azt nézd, hogy kinek nagyobb
Persze csábító lehetőségnek tűnik, hogy összehasonlítsuk az egyes tudományok replikációs eredményeit, majd ez alapján minősítsük valamelyiket. Ettől ugyanakkor mindenkit óva intenénk, hiszen ahogy írtuk, egyelőre messze nincs elég információnk a teljes kép összerakásához. Sőt, ha lenne, még akkor sem volna feltétlenül jogos ez a fajta méricskélés. Hiszen ahogy írtuk, teljesen más természetű az emberi psziché, mint a fizikai világ, ami miatt az összefüggések feltárása és pontossága is más elbírálás alá kell, hogy essen.
A pszichológia úttörőnek számít a tudományos önvizsgálatban, és ezzel példát mutatott a többi területnek is. Örvendetes, hogy a közgazdaságtudomány képviselő sem voltak restek nekiállni az ellenőrzésnek, és csak remélni tudjuk, hogy a Camerer és szerzőtársai által mutatott példa mély gyökereket ver majd. Ehhez ugyanakkor szemléletváltásra is szükség van, hiszen a jelenlegi felállásban túl kevesen foglalkoznak ilyesmivel, és rendkívül kevés helyen jelenhetnek meg a hasonló munkák. Márpedig a közgazdaságtudománynak talán mindenki másnál nagyobb szüksége van az eredményei hitelesítésére, hogy elháríthassa az igazságtalan támadásokat.
Ez itt a Portfolio Prof! A Portfolio legújabb rovatában a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is. Kövesd a Portfolio Prof-ot a Facebookon!
Vészjósló bejelentés: NATO-határok közelébe helyezhetik át a Zapad-2025-öt
Belarusz lengyel és litván lépésekre reagálhat ezzel.
Gyorsan lezavarta a béketárgyalások újabb körét Oroszország és Ukrajna
Mindössze 40 percig tartott a harmadik forduló.
Újraindul a mémrészvény-mánia? Őrült emelkedéseket mutatnak ezek a részvények
Megtalálták a GoPro papírjait is.
Bezárja sanghaji AI-kutatólaboratóriumát az Amazon
A költségcsökkentési intézkedések részeként.
Elözönlötték Ukrajna utcáit a dühös emberek – Zelenszkij máris bedobja a törülközőt?
Újfent tiltakozások kezdődtek, az államfő új törvényjavaslatot jelentett be.
Szó szerint robbant a feszültség a két szomszédos ország között, máris lezárták a határokat
Egyre fokozódik az ellenségeskedés Thaiföld és Kambodzsa között.
Friss számok mutatják, hogy többlethalálozást okoznak a hőhullámok
Franciaország tett közzé adatokat.
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.
Egy új innovációval zöldforradalom törhet ki a textiliparban
A Mashouf testvérek új szemlélete formálhatja át a textilgyártás jövőjét.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte


Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.