Szijjártó bejelentette, hogy mentességet kaptunk az amerikai olajszankciók alól - de ennek egyelőre nyoma sincs
Gazdaság

Szijjártó bejelentette, hogy mentességet kaptunk az amerikai olajszankciók alól - de ennek egyelőre nyoma sincs

Portfolio
Máig volt ideje az amerikai pénzügyminisztérium szankciós hivatalának (OFAC) arra, hogy mentesítse Magyarországot az amerikai olajszankciók alól, amelyek magyar idő szerint péntek reggel 6-kor léptek életbe. Hazánk hivatalosan egyelőre nem kapott felmentést, de ez nem jelenti azt, hogy később ne kaphatna: az OFAC bármelyik pillanatban dönthet egy egyedi engedély kiadásáról. Ezt a lehetőséget erősíti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég megtett nyilatkozata is.

Az Egyesült Államok a szankciókat október 22-én jelentette be. Az OFAC a tiltás mellett két igen fontos határozatot is kiadott időközben:

  • egy általános "wind-down" engedélyt (General License 126), ami csak a meglévő ügyletek lezárásához szükséges átmeneti tranzakciókat engedélyezte november 21. éjfélig (magyar idő szerint péntek 06:00-ig),
  • illetve legutóbb november 14-én a General License 131-et. Ez a Lukoil Internationalnek, tehát a nemzetközi kereskedelmi üzletágának értékesítését készíti elő.

A lényeg, hogy most az előbbi átmeneti türelmi időszak telt le.

És miért fontos ez? Ugyanis eddig az időpontig kaptak lehetőséget az érintett felek arra, hogy a szerződések technikai lezárását elvégezzék, mint például az utolsó szállítmányok átvételét, az elszámolások véglegesítését. De új beszerzési kontraktusok megkötése már a „wind-down” időszakában is tilos volt, a határidő lejártával pedig lényegében minden pénzügyi tranzakció azzá válik. Tehát innentől kezdve (papíron) a Mol nem teljesíthet pénzügyi tranzakciókat a Lukoil vagy annak nemzetközi kereskedőcége, a Litasco felé.

A mostani helyzet azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország biztosan nem kap majd felmentést: az OFAC bármelyik pillanatban dönthet egy egyedi engedély kiadásáról.

Ezt a lehetőséget erősíti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mai megszólalása:

amerikai partnereink arról értesítettek minket, hogy természetesen a mai naptól életbe lépnek azok az amerikai intézkedések, amelyek Magyarország számára megadják a mentességet a kivetett olajvásárlási szankciók alól.

A kérdés kapcsán megkerestük az amerikai nagykövetséget és pénzügyminisztériumot is.

Ez történt eddig

Donald Trump amerikai elnök október 22-én arról döntött, hogy szankciókkal sútja az orosz olajóriás Lukoilt és a Rosznyeftet - és érdekeltségeiket -, amely két vállalat Oroszország teljes kitermelésének nagyjából felét adja, és számottevő finomítói kapacitásaik is vannak. A szankciók miatt minden olyan fél, amely a tiltólistás orosz vállalatokkal üzletel, azt kockáztatja, hogy korlátozzák a dolláralapú elszámolási rendszerhez való hozzáférését.

A bejelentés Magyarországot is érzékenyen érintette, ugyanis a Mol-on keresztül hazánk jelentős, 86%-os import kitettséget épített ki az elmúlt években az oroszok felé a nyersolaj beszerzéseinél. Ráadásul az import egy jelentős részét a Lukoil nemzetközi kereskedelméért felelős Litasco leányvállalatán keresztül szerezzük be. Ezért a november 7-i amerikai-magyar csúcstalálkozó egyik legfontosabb célja az volt, hogy felmentést kapjon a legújabb amerikai olajszkanciók alól. 

A találkozó utána egyik legfontosabb bejelentés az volt, hogy

a Török Áramlat és Barátság kőolajvezeték teljes szankciómentességet élvez. Általános mentesség, időkorlát nélkül

- mondta akkor Orbán Viktor.

Azonban gyorsan jött a "helyreigazítás" és a helyi hírügynökségek beszámolói alapján fehér házi tisztviselők a szankciómentesség időtartamával kapcsolatban azt mondták, hogy az csak egy évre szól. Ezután a magyar kormány képviselő többször megerősítették, hogy a Trumppal szóban kötött megállapodás nem tartalmazott időkorlátot. Nem sokkal később, november 13-án Marco Rubio amerikai külügyminiszter egyértelművé tette, hogy legfeljebb egyéves felmentésről van szó.

Diplomáciai források alapján írtunk már arról, hogy a látszólagos ellentmondás egyszerű magyarázata az lehet, hogy az érdemi mentességet nem a politikai bejelentés, hanem az OFAC által kiállított engedély rögzíti majd, amelyet a magyar félnek hivatalosan kell kérelmeznie. Az ilyen engedélyeket az amerikai gyakorlat szerint évente felülvizsgálják, így formálisan mindig csak egyéves érvényességgel bírnak, még akkor is, ha politikai szinten hosszabb távú szándék áll mögöttük.

A határidő lejártát megelőzően az Egyesült Államok négy mentességet már kiadott, hogy a szankciók miatt ne álljanak le olyan kulcsinfrastruktúrák, mint a kazahsztáni olajvezeték, a több mint ötezer töltőállomásból álló Lukoil-hálózat vagy a bolgár burgaszi finomító. Már akkor is szokatlannak tűnt, hogy Magyarország kimaradt, hiszen a bolgár mentesség nagyon hasonló ellátásbiztonsági megfontolás mentén születhetett meg.

Címlapkép forrása: Orbán Viktor Facebook

Ez is érdekelhet