
Ezekben a koronavírus-sújtotta időkben különösen felértékelődik a jótékonykodás. A kormányzatok nem tudnak és nem is akarnak mindenkin segíteni, és amikor beüt a válság, sokan kerülnek padlóra. Egyes hírek már arról szólnak, hogy az USA-ban megugrottak a bolti lopások. De nem ám drága kütyüket visznek el, hanem alapélelmiszereket. És ha ez a helyzet a Föld egyik legerősebb gazdaságában, akkor sejthetjük, hogy máshol sem lehet túl rózsás minden.
A munkanélküliségi adatok eleve késve mutatják a gazdasági visszaesés okozta károkat, de már a magyar statisztikákban is látszik egy felívelő trend az elmúlt hónapok alapján. Adakozásra és mások megsegítésére tehát nagyobb szükség van, mint valaha. De vajon kik azok, akik ebben élen járnak?
A magyar és a nemzetközi közbeszédben is elterjedt állítás, hogy miközben nő a világban az egyenlőtlenség, a gazdagok nem veszik ki igazán az adakozásból a részüket. Sőt, vannak akik egyenesen azt állítják, hogy a szegények magukhoz képest jóval adakozóbbak, mint a gazdagok. De tényleg ennyire kapzsik lennének a pénzes emberek?
Mit mondanak az adóbevallások?
Ha kicsit mögé nézünk a dolgoknak, rögtön feltűnik, hogy nem annyira egyszerű itt általános tényállításokat tenni. A legtöbb vonatkozó adat és kutatás az Egyesült Államokból való, és nem biztos, hogy az egykönnyen általánosítható a többi országra. De ami még érdekesebb: a meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy egyáltalán nem igaz, amit a rossz nyelvek beszélnek. Pont, hogy nem adakoznak kevesebbet a gazdagok.
Sőt, ha igazán ragaszkodunk a statisztikai vizsgálatokból nyert igazsághoz, akkor egyenesen azt kell állítanunk, hogy ahogy vastagodik az emberek pénztárcája, úgy adnak egyre gyakrabban és egyre többet a szegényeknek.
Benjamin Priday (Texas A&M University) szerzőtársával az amerikai IRS által feldolgozott adóbevallásokat vizsgálta meg, ami (részleges) betekintést nyújt az emberek adakozási gyakorlatába. Az adatok alapján az látszik, hogy viszonylag lapos az emberek jövedelemarányos jótékonykodása. Vagyis egyértelműen nem látszik olyasfajta torz eloszlás, ami arra utalna, hogy egyes csoportok sokkal többet adakoznának másoknál. De pár érdekesség azért így is szembetűnik.
Valóban vannak olyan emberek, akik viszonylag alacsony bejelentett jövedelem mellett rengeteget adakoznak. Akár az éves bevételük 33%-át is. De ahogy erre a szerzők felhívják elemzésükben a figyelmet: ők feltehetően nem mások, mint a vagyonos nyugdíjasok (USA-ról beszélünk ugye, nem Magyarországról). Olyan amerikaiak, akik jelentős pénzeket halmoztak fel, és bár már nincs nagy bevételük, most sokat adnak vissza a társadalomnak. Ők így valójában nem nevezhetők szegény adakozóknak, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.
Ki ad többet?
Az elemzésben több mint 10 ezer háztartás adatait nézték meg 2000 és 2016 között, amivel a jövedelmi spektrum durván 99%-át fedték le. Az ultra gazdagok általában kimaradnak az ilyen mintákból, így a szerzők megjegyzik, hogy az esetükben pusztán néhány egyént tudtak csak vizsgálni. Az ő adakozási szokásaikat ezért igen nehéz objektíven megítélni, de ami a szűken elérhető adatokból látszik az egyértelműen az, hogy jóval gyakrabban és jóval nagyobb arányban (nem pusztán összegben) adakoznak, mint mások.
Az amerikai adakozás jövedelemarányos mértéke jellemzően 1,4-2% között ingadozik. Ahogy elkezdünk felfelé haladni a jövedelmi görbén, úgy válik egyre gyakoribbá az adakozások rendszeressége és nő tovább az összegek mértéke. Ha például évi 60 ezer dollárról 70 ezerre nő a jövedelem, akkor ez átlagosan 2,2 százalékponttal növeli meg annak a valószínűségét, hogy valaki jótékonykodjon. Az adomány mértéke pedig átlagosan 26 százalékkal emelkedik, ha minden más hatást kontrollálunk (tehát statisztikai módszerekkel csak a jövedelemváltozás következményét nézzük).
Ez a trend pedig ha nem is túl látványosan, de még feljebb is folytatódik: 150-ről 200 ezer dollárra növelve az éves bruttó jövedelmet további 1,6 százalékkal nő az adakozás valószínűsége és közel 10 százalékkal az átruházott összeg.
A kutatás egyértelmű konklúziója tehát az, hogy puszta rágalom, hogy a gazdag emberek kevésbé lennének jótékonyak, mint a középosztály vagy a szegényebb társadalmi rétegek. Sőt, a statisztikai vizsgálatok inkább arra utalnak, hogy ők még jövedelemarányosan is többet költenek másokra.
Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy Amerikára különösen jellemző az adakozás kultúrája. A Gallup vonatkozó kutatásai szerint az USA az élvonalban jár a jótékonykodás terén, míg Magyarország az átlag alatt kullog. Nagyon valószínű tehát, hogy az adakozás erősen kultúrafüggő, és lehet, hogy a gazdag magyarok egyáltalán nem olyan jószívűek, mint az amerikai társaik. De mindaddig, amíg nem készül erre vonatkozó konkrét adatokkal alátámasztott kutatás, őket is megilleti a "jótékonyság vélelme".
Itt a pofonegyszerű befektetési stratégia, amivel nagyon sok pénzt lehet keresni
Egyszerűen nem lehet melléfogni vele.
Ételmérgezést kapott az izraeli miniszterelnök
A miniszterelnöki hivatal közlése szerint otthonról folytatja a munkát.
Több évtizedes feminista álom válik valóra: diadalmenetben a női sport
2024 volt a vízválasztó.
Óriásföldrengés volt Oroszországban, kiadták a cunamiriadót
A földrengés Kamcsatka keleti partjainál következett be 10 kilométeres mélységben.
A hadiipar legszerencsétlenebb feltalálója, akit csődbe vitt egy egész fegyvertípust meghatározó találmány
Ha tudta volna, hogy ez mivel jár, valószínűleg örökre eltitkolja a találmányát.
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.


Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.