A tuberkulózis (tbc) az a fertőző betegség, amely tavaly a legtöbb ember halálát okozta. Ennek ellenére szinte semmit sem hallottunk a tbc-ről. 2022-ben valószínűleg mintegy 1,4 millió ember halálát okozta, ami meghaladja a COVID miatt elhunytak számát. És mégis, a gazdag országokban – ahol lényegében már senki sem hal meg tuberkulózisban – a figyelem másra irányul.
A korrupció óriási globális kihívást jelent, amely évente több mint ezer milliárd dollárba kerülhet, amit úgy is le lehet írni, hogy a világ minden egyes lakosára 120 dolláros költség jut. A világ politikai vezetői már régóta megígérték, hogy visszaszorítják a korrupciót, de sajnos, ez eddig nem sikerült. Most egy új kutatás meglepően egyszerű és olcsó módját azonosította a korrupció visszaszorításának, amellyel az országok több százmillió vagy akár több milliárd dollárt is nyerhetnek.
Kétpercenként kilenc újszülött és egy anya hal meg a terhességgel és a szüléssel kapcsolatos komplikációk miatt. Idén összesen 2,4 millió újszülött fog meghalni életének első hónapjában, és 295 ezer nő veszti majd életét terhességgel kapcsolatos komplikációk következtében.
A védőoltások az emberiség egyik igazi csodáinak számítanak, amelyek több életet mentettek meg, mint bármely más egészségügyi felfedezés. Továbbá népességszintű védelmet biztosítanak olyan betegségek ellen, amelyek egykor nagyon sok áldozatot szedtek. Mégis, gyakran nem értékeljük kellően azt, hogy milyen alapvető szinten tették jobbá az emberek életét.
Az emberiség egyik legnagyobb vívmánya a múlt században az volt, hogy hatalmas mértékben nőtt az élelmiszertermelés. 1900 és 2000 között a termésmennyiség terén hatszoros növekedés volt kimutatható, miközben a világ népessége kevesebb mint négyszeresére nőtt. Ez azt jelenti, hogy jelenleg átlagosan 50 százalékkal több élelmiszer áll rendelkezésünkre, mint a déd- és ükszüleink számára.
2000-ben jelentős dolog történt: a világ összefogott, és elkötelezte magát azon ambiciózus célkitűzések mellett, amelyek millenniumi fejlesztési célok néven váltak ismertté. A célkitűzések – a szegénység csökkentése, a betegségek elleni küzdelem, a gyermekek iskoláztatása stb. – lényegében nyolc konkrét, ellenőrizhető cél köré összpontosultak, amelyekkel kapcsolatban az igen ambiciózus 2015-ös határidőt szabták meg.
Az év végi ünnepek ideje hagyományosan az évnek az az időszaka, amikor átgondolkodjuk az elmúlt időszakban meghozott döntéseink következményeit, valamint azt, hogy mit szeretnénk elérni az előttünk álló tizenkét hónapban. Amikor például fogadalmat teszünk, megpróbáljuk átgondolni, miként tehetnénk jobbá saját életünket. Talán ez az időszak arra is alkalmat ad, hogy eltűnődjünk azon, miként érhetnénk el fejlődést nemcsak a saját életünk terén, hanem szélesebb kitekintésben is.
A klímaaktivisták és a politikusok folyamatosan azt sulykolják, hogy az elektromos autók tisztábbak, olcsóbbak és jobbak. Sok ország, köztük Németország, az Egyesült Királyság és Japán az új benzin- és dízelüzemű autók értékesítését is be fogja tiltani egy-két évtizeden belül. De ha az elektromos autók tényleg olyan jók, miért kell betiltani a benzines és dízeles járműveket? És miért kell évi 30 milliárd dollárral támogatni az elektromos autókat?
Könnyen hihetnénk azt, hogy életünk ezen a bolygón egyre rosszabb. A média állandóan az újabb és újabb katasztrófákat állítja a középpontba és rémisztő előrejelzésekről ír. A klímaváltozással és a környezettel kapcsolatos vészjósló előrejelzések áradata miatt érthető, hogy sokan - különösen a fiatalok - miért hiszik őszintén, hogy a világvége felé közeledünk. A tény az, hogy bár a problémák továbbra is fennállnak, a világ valójában egyre jobb lesz. Csak ezt ritkán halljuk.
A globális elit világa és a való világ realitása közötti szakadék egyre nagyobb. A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít.
A gazdag világ fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos képmutatása teljes mértékben megmutatkozik abban, ahogy reagált az Oroszország ukrajnai invázióját követő globális energiaválságra. Miközben a vagyonos G7-országok arra intik a világ szegény államait, hogy a klímavédelmi aggályok miatt csak megújuló energiaforrásokat használjanak, Európa és az Egyesült Államok könyörög az arab országoknál, hogy azok növeljék az olajkitermelésüket. Németország pedig újraindítja szénerőműveit, miközben Spanyolország és Olaszország az afrikai gázkitermelést pörgeti fel. Továbbá olyan sok európai ország kérte Botswanát a szénbányászatának fokozására, hogy az afrikai országnak meg kell majd háromszoroznia az exportját.
Globális élelmiszerválság fenyeget, így a politikai döntéshozóknak mindenütt alaposan át kell gondolniuk, hogy miként lehetne olcsóbbá tenni az élelmiszereket, illetve azt elérni, hogy minél több álljon belőlük rendelkezésre. Ehhez olyan kötelezettségvállalásra lenne szükség, hogy több műtrágyát termelünk, jobb vetőmagokat állítunk elő, maximalizáljuk a génmódosítás kínálta lehetőségeket, valamint felhagyunk a gazdag világ organikus termékek iránti megszállottságával.
Az elmúlt évtizedben a globális elit klímaváltozással kapcsolatos megszállottsága elvonta a figyelmet a világot érintő számos más nagy problémáról – a legdrámaibb módon erre az Ukrajna elleni invázió mutatott rá. A nyugat-európai vezetőknek az elmúlt évtizedben az energiaforrások diverzifikálásával és a palagáz-termelés kiterjesztésével kellett volna törődniük ahelyett, hogy az atomerőművek bezárásával foglalkoztak, illetve ijesztő mértékben függővé váltak Oroszországtól. A kialakult háború azonban távolról sem az egyetlen dolog, amire nem figyeltek eléggé.
Oroszország Ukrajna elleni pusztító inváziója a világ érdeklődésének a középpontjába került. Miközben a közvélemény jogosan az emberi veszteségekre és szenvedésre fókuszál, a válság rávilágított arra, hogy véget kell vetni az orosz olajtól és földgáztól való függésnek. Ennek eléréséhez pragmatikusnak kell lennünk, és ésszerű alternatívákba kell fektetnünk, nem pedig vágyálmokat kergetnünk a megújuló energiáról.
A csendes-óceáni Tonga szigetén található Hunga vulkán januári kitörése világszerte felkeltette a klímakutatók érdeklődését. A vulkán több százezer tonna kén-dioxidot juttatott a légkörbe, aminek hűtő hatása lehet a Föld hőmérsékletére.
Az energiaköltségek világszerte elszabadultak. A benzinárak megugrottak az Egyesült Államokban, míg Európa a fűtési számlák emelkedése miatt került energiaválságba. Az Egyesült Királyságban arra figyelmeztetnek: az idősek élelem vagy fűtés nélkül maradhatnak a megnövekedett energiaszámlák miatt. Ennek a jelenségnek egy részét az okozza, hogy a világ újraindult a járvány után, azonban az is elmondható, hogy a klímapolitika egyre jobban emeli az árakat. Az új nettó zéró emissziós vállalások ezer milliárdos költségekkel járnak, ami a klímaváltozás kezelésének rossz irányát jelenti.
Karácsony az az időszak, amikor sokan nemcsak a szeretteikkel való ünneplésre összpontosítanak, hanem egyben arra is, hogy visszaadjanak valamit a közösségüknek, a társadalomnak. Az adakozás eszméje a karácsony szellemiségének lényege. A jótékonysági szervezetek arra törekszenek, hogy kihasználják ezt az ünnepi adakozási hangulatot olyan lehetőségek kihangsúlyozásával, amelyekkel a rászorulóknak segíthetünk. Ez egy nagyszerű időszak arra, hogy olyan dolgokra fókuszáljunk, amivel jót tehetünk a világban. Egyben arra is kiváló időszak a mostani, hogy jobban átgondoljuk, mivel tudunk a legtöbb jót tenni nemcsak helyi, hanem globális szinten.
Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.
Elemzők szerint az ENSZ Glasgow-ban megrendezett 26. klímacsúcsa nem volt kellően ambiciózus, néhányan "hatalmas kudarcnak" nevezték azt. Még a csúcstalálkozó házigazdája, Boris Johnson brit miniszterelnök is elismerte, hogy a csúcson elért megállapodást „csalódást keltő” részek árnyékolják be. Ez aligha meglepő: ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a legtöbb klímavédelmi ígéretet nem sikerült megvalósítani.
Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.
A HIPA számítás, (helyi iparűzési adó) és a HIPA bevallás készítése során olyan, a HIPA szabályozási terület... 
Ádáz verseny és extrém túlkapacitás jellemzi azt az ágazatot, ami leginkább hozzájárulhat a zöld átmenethez.... 
A várakozás szerint elérte a jelzett célárat a magyar index (64850 alá vs. 64845,14), majd északnak fordult.Long indikátor-konfigurációk...
A Nasdaq Global Financial Crime Report 2024. évi kiadványa szerint csak tavaly nagyjából 3100 milliárd, illegális...
Mibe érdemes fektetni hektikus időkben? Az elemzők válasza erre a kérdésre nagyon egyszerű és egyértelmű. A magasabb...
Na, nincs több Deutsche Bank részvényem. 2018 óta volt, abban az időben aktívan kereskedtem vele, aztán beleragadtam....
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
