Bjorn Lomborg

Bjorn Lomborg

Copenhagen Consensus, Stanford Egyetem

A szerző a Copenhagen Consensus elnöke, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója.
Cikkeinek a száma: 52
Ötven év pánik és katasztrófával riogatás nem oldotta meg a problémákat

Ötven év pánik és katasztrófával riogatás nem oldotta meg a problémákat

Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.

A klímavédelmi ígéretek nem valósulnak meg - Zöld forradalomra van szükség

A klímavédelmi ígéretek nem valósulnak meg - Zöld forradalomra van szükség

Elemzők szerint az ENSZ Glasgow-ban megrendezett 26. klímacsúcsa nem volt kellően ambiciózus, néhányan "hatalmas kudarcnak" nevezték azt. Még a csúcstalálkozó házigazdája, Boris Johnson brit miniszterelnök is elismerte, hogy a csúcson elért megállapodást „csalódást keltő” részek árnyékolják be. Ez aligha meglepő: ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a legtöbb klímavédelmi ígéretet nem sikerült megvalósítani.

Kudarcos évtizedeken vagyunk túl: az emisszió vágása helyett a zöld energia kutatására kell inkább koncentrálni!

Kudarcos évtizedeken vagyunk túl: az emisszió vágása helyett a zöld energia kutatására kell inkább koncentrálni!

Huszonnégy év telt el a kiotói egyezmény elfogadása óta, amely az első, széndioxid-kibocsátás csökkentését ígérő globális megállapodás volt. Az emisszió mértéke azonban tovább növekedett, mivel egyetlen egy politikai vezető sem akar nagy költségeket megfizettetni az állampolgáraival. Amire szükség van, az az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a zöld energia kutatására. Ha a világ egy olyan zöld energiát talált volna már fel, amely olcsóbb a fosszilis energiahordozókhoz képest, akkor megoldottuk volna a globális felmelegedés kérdését.

Hurrikánok és a klímaváltozás: egy közkeletű tévhit eloszlatása

Hurrikánok és a klímaváltozás: egy közkeletű tévhit eloszlatása

Folyamatosan ki vagyunk téve a klímaváltozással kapcsolatos vészjósló hírek áradatának, óránként jelennek meg hurrikánokról és természeti katasztrófákról szóló felvételek. Ennek nagy részét azonban egyszerűen csak a CNN-hatás magyarázza – ma már sokkal több kamera veszi fel a természeti katasztrófákat, és azokat folyamatosan visszajátsszák. Ha e téren megfelelő intézkedéseket kívánunk hozni, ahhoz hosszú távú adatokat kell figyelembe venni.

Hőhullámok miatti halálozás: sokkal többen halnak meg a hideg, mint a meleg miatt

Hőhullámok miatti halálozás: sokkal többen halnak meg a hideg, mint a meleg miatt

Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.

A klímaperek a demokráciát ássák alá

A klímaperek a demokráciát ássák alá

A klímaváltozással kapcsolatos súlyos aggodalmak ellenére a választópolgárok nem kívánnak ezer milliárdokat költeni az emisszió jelentős csökkentésére. Emiatt a klímavédelmi mozgalmak egyre inkább új stratégiát választanak: bíróságokon keresztül erőszakolják ki a klímavédelmi intézkedéseket. Szerte a világban az ENSZ legalább 1550 ilyen klímapert tart számon 38 országban, amelyeket gyakran a jövőjükért aggódó fiatalok indítanak. Sajnos, ezek a perek aláássák a demokráciát, ártanak a szegényeknek, és eltérítenek minket a klímaváltozás kezelésének okosabb eszközeitől.

A karbonvám a gazdag országok bújtatott protekcionizmusa

A karbonvám a gazdag országok bújtatott protekcionizmusa

A klímaváltozás elleni küzdelemben a gazdag országok azt ígérik, hogy 29 év múlva felhagynak a fosszilis energiaforrások használatával. Ahogy ez egyre költségesebbé válik, a G7-ek most azt tervezik, hogy ennek árát a világ szegény országaival fizettetik meg. Ennek súlyos következményei lesznek.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Üzemanyagválság felé halad Magyarország, kiadták a figyelmeztetést
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.