Csiki Gergely

Rendkívüli helyzetbe kerül Magyarország Orbán Viktor váratlan bejelentésével

Elsősorban a nagyvállalatok járnak jól a miniszterelnök által meglepetésszerűen bejelentett társasági adókulcs egységesítéssel és csökkentéssel, közülük is a külföldi hátterű cégek - vélekedtek a Portfolio megkeresésére adótanácsadók. Azt is hangoztatták a szakértők, hogy Magyarország a 9 százalékos társasági adókulccsal különleges helyzetbe kerül, fel is hívhatja magára a figyelmet a multinacionális cégek térképén. Ez pedig akár a külföldi befektetések vonzásában is előnyös lehet. Egyes adótanácsadók egyenesen úgy vélekedtek, hogy a régió Luxemburgja lehet hazánk. Pont emiatt pedig nem árt az óvatosság. A másik lényeges következmény, hogy a társasági adókedvezmény eddigi haszonélvezőinek kisebb támogatásra kell készülniük.

Valakik nagyon jól járnak a váratlan adócsökkentéssel

Akár 170 milliárd forintnyi bevétel is kieshet az egységes, 9%-os társasági adókulcs bevezetésének hatására - osztotta meg kalkulációit a Portfolio-val Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője. Arról is beszélt, hogy egy bizonyos lobbicsoport járhat kifejezetten jól a váratlan bejelentéssel.

A világ élvonalába ugrik Magyarország a legújabb adócsökkentéssel

A kormány tervei szerint 2017-től egységesen 9 százalék lenne a társasági adó kulcsa a jelenlegi 10 és 19 százalékos ráta helyett. Megnéztük ezért, hogy a csökkentés hatására Magyarország hová kerül a társaságok szemében az adótérképen.

Megvan a kotta, amiből Orbánék játszhatnak

Érdemes csökkenteni a járulékokat, átalakítani a közmunkaprogramot, tovább kell mérsékelni az adóelkerülést, egyszerűsíteni kell a társasági adó fizetését, felül kell vizsgálni a jelenleg érvényben lévő adókedvezményeket, bürokráciacsökkentést kell végrehajtani - csupán néhány példa azok közül a gazdaságpolitikai intézkedések közül, amelyeket még korábban fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Bank. Ismerősnek tűnnek ezek a javaslatok? Nem véletlenül, megmutatjuk, miért.

A választás előtt ad pénzt az embereknek az Orbán-kormány

A kormány megfelezné a munkáltatói járulékokat hat év alatt, és a program már jövőre indulna. Megnéztük, mennyibe kerülhet ez a költségvetésnek és hogy mit jelent ez az emberek zsebében, ha a munkaadók a kormány elvárásainak megfelelően átadják a járulékcsökkentésből fakadó hasznot a munkavállalóknak.

Elmeszelte a reklámadót Brüsszel

Az Európai Bizottság pénteki döntése szerint a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítottak egyes vállalatoknak. A Bizottság elismeri, hogy 2015-ben változott a reklámadó-szabályozás, azonban ezt a magyar kormány nem egyeztette a Bizottságal és nem kezelt minden felmerült aggályt. Ezért Brüsszel felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg a reklámadó szelektivitását. A Nemzetgazdasági Minisztérium szinte azonnal közölte, hogy megvédi a magyar reklámadót és egyben parádés indoklással állt elő.

Nagyon úgy néz ki, hogy jön a harmadik Széll Kálmán Terv

A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.

Nem kapnak a nyakukba sávos különadót a hazai gyógyszercégek

Rövid, de annál fontosabb módosítást rejtett el a kormány a pénteken benyújtott 2017-es adócsomagba. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy jó hírt kaptak a gyógyszergyártók.

Már fáj a magas adó a furcsa emelés után? Akkor ezt ne nézd meg!

Magyarországon minden egyes liter üzemanyag kiskereskedelmi árából 55-57 százaléknyi összeg folyik be az államkasszába különböző adóterhelések formájában. Ez első ránézésre magasnak tűnik, ezért megnéztük, hogy az októberi érdekes jövedéki adóemelés után, hogy állunk európai összevetésben.

Minőségi felsőoktatásra van szükség

A gazdaságpolitika irányítói a kutatás-fejlesztésre épülő fázisba akarják léptetni a magyar gazdaságot. Megnéztük ezért, hogy most hogy állunk a K+F terén és mi kellene ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány célja. Látni fogjuk: a felsőoktatás minősége a legfontosabb.

Minden autósnak fájni fog az ország legfurcsább adóemelése

Az elmúlt hónapokhoz képest szokatlanul magas árakkal találkozhatnak az autósok a kutakon. A benzin és a dízel literenkénti ára bő egyéves csúcsára emelkedett, és csak hab volt a tortán az október elsején életbe lépett furcsa jövedéki adóemelés, melynek a hatása épp a következő hetekben lesz kínzó.

Lassúságra hajlamos, ez az 1-es villamos

A gyógyszeripar húzza a hazai kutatás-fejlesztést

A gyógyszergyártás hagyományosan kutatás-fejlesztés intenzív iparág, ezért nem mindegy, hogy a magyarországi gyártótevékenységet folytató vállalatok hogyan ítélik meg a hazai kutatás-fejlesztési lehetőségeket. Cikkünkben több vezérigazgató álláspontját mutatjuk be, akik egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak.

Olyan változások jönnek, amelyek súlyosan érintik a hazai gyógyszercégeket

Óriási kutatás-fejlesztési költségek, különadók, megfelelő szakképzett munkaerő, jogszabályi előírások, uniós szigor - csak néhány kihívás, amellyel a magyarországi gyógyszergyártóknak meg kell küzdeniük. Ezekről és az erre adott vállalati válaszokról kérdeztük a hazai gyógyszergyártókat, ahonnan a legfelsőbb szintekről érkeztek vissza a válaszok.

A gyógyszerhamisítás nagyobb buli, mint a drog- és a fegyverkereskedelem

Az illegális gyógyszer-kereskedelem növekedése globális, egyre nagyobb üzlet mind a fejlett, mind e feltörekvő országokban - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kontor Csaba. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének egészségügyi szakdiplomatája szerint az illegális készítmények, vagy az engedély nélküli csodaszerek veszélyt jelentenek az emberek egészségére, ezért nem mindegy, honnan vásárolunk. Arról is beszélt lapunknak a szakember, hogy a 2019-től, hamisítás terén életbe lépő szigorítás talán túl erősre is sikeredett.

A gyógyszeripar letette javaslatait a kormány asztalára

A hazai gyógyszergyártók közösen gondolkoznak az érintett minisztériumokkal és nemzetközi példák is találhatók a javaslatcsomagban, amely a magyarországi gyógyszergyártást támogatná - derült ki Hodász István Portfolio-nak adott interjújából. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének májusban kinevezett elnöke úgy véli, hogy szinte mindegy, mennyit költ egy ország vagy kormány az egészségügyre, az mindig kevésnek bizonyul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerkassza már a határait feszegeti, pluszpénzt kellene beletennie az államnak az ellátás színvonalának biztosítása érdekében. Az Egis vezérigazgatója emellett beszélt a társaság legutóbbi fejlesztéseiről, akvizíciós terveiről, a munkaerőpiaci helyzetről és a szektor előtt álló legnagyobb feladatról.

Banai: nincsenek itt cikk-cakkok

Az idei költségvetésben látott esetleges mozgástér csak rövidebb távú stimulust adhatna, hiszen az évből már csak négy hónap van hátra. Az a kérdés tehát, hogy az esetleges többletforrást mire lehet értelmesen felhasználni - mondja Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint van magyar gazdaságpolitikai mix és annak helyességét a hazai munkaerőpiaci folyamatok is alátámasztják. A Portfolio-nak adott interjújában az esetleges járulékcsökkentéssel kapcsolatban a költségvetés felett őrködő államtitkár hangsúlyozta: nem szabad csupán egyetlen szempontot abszolutizálni.

Veszélyben Orbán nagy álma - Vége a régió tündöklésének

Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.

Lepsényi: érezhető a külföldre vándorolt magyarok hazatérése

Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.

Hatalmas fegyvert kap a kezébe a NAV-testvér

Hatékony eszköz lehet bizonyos áfacsalások ellen az a fegyver, amit a kormány adna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezébe jövő júliustól. A számlázó programok adóhatósághoz történő online bekötésével a gazdaság fehéredne, több bevétel érkezhet a költségvetésbe, a tisztességes szereplők jól járnak, ennek fejlesztési és fenntartási költségét azonban viselniük kell - vélekedtek a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők. Többen is úgy fogalmaztak, hogy szükség is van ilyen intézkedésekre, mivel a magas áfakulcs vonzó terepet nyújt a csalók számára, és többen is tesztidőszak alkalmazását javasolták. Vannak azonban buktatók és veszélyek. Átfogó szakértői körképünkben ezeket mutatjuk be részletesen.