Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 220
Vendégmunkások Magyarországon: csak annyi biztos, hogy rengeteg dolgozóra van szükség

Vendégmunkások Magyarországon: csak annyi biztos, hogy rengeteg dolgozóra van szükség

Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.

Óriási a szakadék a fizetések között Magyarországon

Óriási a szakadék a fizetések között Magyarországon

A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.

Sinkó Ottó: Magyarországnak vége lenne, ha kilépnénk az Európai Unióból

Sinkó Ottó: Magyarországnak vége lenne, ha kilépnénk az Európai Unióból

A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."

Kiderült, honnan jönnek a külföldiek Magyarországra

Kiderült, honnan jönnek a külföldiek Magyarországra

Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.

Van egy ország, amelyik megvalósítja Orbán Viktor álmát

Van egy ország, amelyik megvalósítja Orbán Viktor álmát

Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.

Hatalomra tör a Lidl és az Aldi Magyarországon a multik elleni háború közepette

Hatalomra tör a Lidl és az Aldi Magyarországon a multik elleni háború közepette

A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormány kiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.

Letarolja a dömping a magyar boltokat

Letarolja a dömping a magyar boltokat

Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.

Csődhullám söpör végig Magyarországon - Ez még csak a kezdet?

Csődhullám söpör végig Magyarországon - Ez még csak a kezdet?

Az elmúlt három év sorozatos válságainak hatása már a cégvilágban is meglátszik. A magyar gazdaság már a harmadik negyedéve zsugorodik, így nem meglepő, hogy az év eleje óta folyamatosan nő a felszámolási eljárások száma. Mindez a recesszió által leginkább sújtott szektorokban, az építőiparban és a kiskereskedelemben lévő vállalkozásoknál jelentkezik. Bár részben a kata kivezetése, valamint a cégbírósági eljárásoknál bevezetett moratórium is torzítja az adatokat, de egyre baljósabb képet fest, hogy az előzmény nélküli eljárások száma is gyorsan növekszik.

Rengeteg külföldi jön Magyarországra: ők mentik meg a magyarok munkáját?

Rengeteg külföldi jön Magyarországra: ők mentik meg a magyarok munkáját?

Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.

Katasztrófa, ami a boltokban történik Magyarországon

Katasztrófa, ami a boltokban történik Magyarországon

Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.

Megszólaltak a KSH szakértői: most minden kiderül a magyar munkanélküliségről

Megszólaltak a KSH szakértői: most minden kiderül a magyar munkanélküliségről

Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.

Magyarország recesszióban - Megremeghet a munkaerőpiac?    

Magyarország recesszióban - Megremeghet a munkaerőpiac?    

Jelentősen javultak az európai gazdaság kilátásai, miután a korábban csillagászati magasságba emelkedő energiaárak óriásit zuhantak. Ennek hatására az energiaválság kezelhető mederben maradhat, az európai gyáripart pedig nem veszélyezteti a leállás (egy potenciális gázhiány miatt). Mindez Magyarország szempontjából is jó hírnek mondható, hiszen exportpiacaink a vártnál kevésbé lassulnak, és az energiaárak a legtöbb cégnek megfizethetőek vagy áremeléssel kompenzálhatóak maradnak; persze az energiaintenzív szektorok továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Az EU-val szemben Magyarország azonban nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul, így a következő hónapok még nehéznek bizonyulhatnak.

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Özönlenek Magyarországra a külföldiek: semmi sem állíthatja meg őket

Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.

Ez már a megélhetési válság időszaka Magyarországon

Ez már a megélhetési válság időszaka Magyarországon

Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.

Itt van a keserű pirula: egy évtizede nem látott bajba kerülnek a magyar dolgozók

Itt van a keserű pirula: egy évtizede nem látott bajba kerülnek a magyar dolgozók

Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.

Satuféket nyom a magyar gazdaság

Satuféket nyom a magyar gazdaság

Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.

Elkezdődtek a leépítések Magyarországon, nehéz hónapok várnak a gazdaságra

Elkezdődtek a leépítések Magyarországon, nehéz hónapok várnak a gazdaságra

Kifejezetten gyorsan enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, miközben az elmúlt hónapokban kismértékben már nőtt a munkanélküliek száma, ami azzal függ össze, hogy a gazdaság fékeződik. Ahogy egyre közelebb kerülünk a recesszióhoz, úgy fogynak el a betöltetlen álláshelyek és kezd megnőni a munkanélküliség, ám az biztos, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a leépítés az egyik utolsó dolog, amihez nyúlnak a vállalatok, amikor költséget kell csökkenteni. Miután azonban egyre több vállalat szembesül a kereslet csökkenésével, illetve kapja meg az új energiaszámlákat - ami miatt fenntarthatatlanná válik sokaknak a működése -, így a munkanélküliség növekedése nem igazán kerülhető el. Minden bizonnyal a kormány is látta, hogy gyorsan romlanak a folyamatok, ezért olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek megmenteni a vállalatokat. A leginkább veszélyeztetett szektorok azonban még így is nehéz helyzetben lesznek.

Bejelentette Orbán Viktor az árstopok kiterjesztését - Mi vár ránk?

Bejelentette Orbán Viktor az árstopok kiterjesztését - Mi vár ránk?

Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.

Hatalmas béremelés

Hatalmas béremelés "csapott le" Magyarországra, fájdalmas lesz a kijózanodás

Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.