Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
A nagyvállalatoknál csaknem kétszer annyi pénzt keresnek a dolgozók, mint a legkisebb cégeknél, legalábbis papíron - küldte meg a KSH a Portfolio-nak a vállalatméret szerinti béradatokat. Annyi biztos, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb a bejelentett jövedelem, a különbség azonban vélhetően a hivatalosan mértnél kisebb, mégpedig a feketegazdaság miatt. A fehér borítéknak most örülhetnek a kisebb cégeknél dolgozók, azonban legkésőbb a nyugdíjnál jön a keserű pirula.
A magyar gazdaság gyengébben teljesít, mint a régió legtöbb országa – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A magánépítkezések leálltak a magas kamatok és a visszaeső reálbérek miatt, az ipari export az erős forinttól szenved, a szolgáltatásokat pedig sokan a megtakarítások feléléséből fedezik. A problémák legfőbb okát a piacidegen, unortodox politikában és az EU-források hiányában látja Sinkó Ottó. Úgy véli, Magyarország kezd elszigetelődni a nyugati szövetségi rendszereken belül, ami történelmi hibának bizonyulhat. Szerinte most kutya kötelességünk mindent megtenni, hogy Magyarország az EU-ban maradjon. "Magyarország számára nincs más út, csak az Európán belüli út."
Már több mint 220 ezer külföldi él Magyarországon, számuk évente tízezres nagyságrendben emelkedik. A legtöbben szomszédos, illetve más európai országból jönnek, de az elmúlt években nőtt az Ázsiából érkezők száma is. A következő években nőhet a hazánkban élő és dolgozó külföldiek száma. Ha elérjük a régiós átlagot, akkor abból könnyen 600 ezer hazánkban élő külföldi adódik.
Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.
A diszkontok 30% körüli mértékben növelték a forgalmukat tavaly, miközben a hiper- és szupermarketek fele ekkora bővülést sem tudtak elérni. Van olyan külföldi lánc, amelyiknek csak nagyon szerény mértékben emelkedett az árbevétele, ami azt jelenti, hogy volumenben (eladott mennyiségben) náluk drasztikus a visszaesés. A hazai cégek kifejezetten gyenge évet zártak, ami nem csoda a kevéssé mérethatékony működés és a magas árak miatt. Az évtizedek óta nem látott infláció közepette olyan gyorsan alakulnak át a fogyasztói szokások, amit még a Covid-válságot a hátunk mögött hagyva is nehéz volt elképzelni. Mostanra az is világossá vált, hogy egyrészt a kiskereskedelmi láncok nem emeltek szükségtelenül árakat (nincs "profitinfláció" a kereskedelemben), másrészt az előbbi következményeképp nem volt "extrapofit" sem a rendszerben, amire hivatkozva a kabinet megemelte tavaly a különadót. Az évtizedek óta nem látott drágulás okai sokkal mélyebben gyökereznek: az ár-bér spirálban, a forint vesszőfutásában, a megemelt különadókban, az energiaválságban, a magyar gazdaság és az élelmiszeripar versenyképtelenségében, amit egyáltalán nem fog javítani, ha a kormánykiszorítósdija sikerrel jár. Sőt, attól függően, hogy melyik lánc dobja be a törölközőt, még egy árrobbanás áll előttünk.
Úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi üzletek többszörösen túlteljesítik a kormányzat által elrendelt kötelező akciózást, ugyanis az első fecskék nem 10%-os, hanem 30-50%-os leárazásokat hirdettek. Ez nem is meglepő, hiszen az FMCG-szektorban a vásárló a füle botját sem mozdítja meg egy 10%-os akcióért. Ugyanakkor az is könnyen elképzelhető, hogy az üzletek nem igazán fognak több és nagyobb akciót végrehajtani, mint eddig, csak az eddigi „piaci akciókat” keresztelik át „kötelező akciókra”. Habár a törvény csak a kiskereskedőket kötelezi árleszállításra, könnyen lehet, hogy a valóság ennél bonyolultabb lesz.
Az elmúlt három év sorozatos válságainak hatása már a cégvilágban is meglátszik. A magyar gazdaság már a harmadik negyedéve zsugorodik, így nem meglepő, hogy az év eleje óta folyamatosan nő a felszámolási eljárások száma. Mindez a recesszió által leginkább sújtott szektorokban, az építőiparban és a kiskereskedelemben lévő vállalkozásoknál jelentkezik. Bár részben a kata kivezetése, valamint a cégbírósági eljárásoknál bevezetett moratórium is torzítja az adatokat, de egyre baljósabb képet fest, hogy az előzmény nélküli eljárások száma is gyorsan növekszik.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása, miután a vállalkozásoknak egyre nagyobb terhekkel kell szembenézni, miközben a vásárlóerő zsugorodik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett adatai alapján elképesztő zuhanást látunk: tavaly 4500-zal csökkent a kiskereskedelmi egységek száma.
Idén januártól új modellbecslést vezetett be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fő munkaerőpiaci adatok számítására, lecserélve a korábbit, hogy pontosabb képet adjanak a folyamatokról. A Covid idején térek át arra, hogy a háromhavi adatok közlése mellett a havi számokat is kiadják, hiszen akkor nagyon gyorsan változtak a folyamatok. Akkor még csak egy nyers adatot közöltek, ezt követően, 2021 közepén vezettek be egy modellbecslést, majd 2023 elejétől egy újabb következett. A részletekről a Portfolio-nak a KSH szakértői, Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője nyilatkoztak.
Jelentősen javultak az európai gazdaság kilátásai, miután a korábban csillagászati magasságba emelkedő energiaárak óriásit zuhantak. Ennek hatására az energiaválság kezelhető mederben maradhat, az európai gyáripart pedig nem veszélyezteti a leállás (egy potenciális gázhiány miatt). Mindez Magyarország szempontjából is jó hírnek mondható, hiszen exportpiacaink a vártnál kevésbé lassulnak, és az energiaárak a legtöbb cégnek megfizethetőek vagy áremeléssel kompenzálhatóak maradnak; persze az energiaintenzív szektorok továbbra is komoly nehézségekkel nézhetnek szembe. Az EU-val szemben Magyarország azonban nem tudta elkerülni a technikai recessziót, ami a munkanélküliségi ráta növekedésével párosul, így a következő hónapok még nehéznek bizonyulhatnak.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.
Kifejezetten gyorsan enyhül a munkaerőhiány Magyarországon, miközben az elmúlt hónapokban kismértékben már nőtt a munkanélküliek száma, ami azzal függ össze, hogy a gazdaság fékeződik. Ahogy egyre közelebb kerülünk a recesszióhoz, úgy fogynak el a betöltetlen álláshelyek és kezd megnőni a munkanélküliség, ám az biztos, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján a leépítés az egyik utolsó dolog, amihez nyúlnak a vállalatok, amikor költséget kell csökkenteni. Miután azonban egyre több vállalat szembesül a kereslet csökkenésével, illetve kapja meg az új energiaszámlákat - ami miatt fenntarthatatlanná válik sokaknak a működése -, így a munkanélküliség növekedése nem igazán kerülhető el. Minden bizonnyal a kormány is látta, hogy gyorsan romlanak a folyamatok, ezért olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek megmenteni a vállalatokat. A leginkább veszélyeztetett szektorok azonban még így is nehéz helyzetben lesznek.
Az a kormány célja, hogy 2023 végére egy számjegyűre, tehát 10% alá, faragja az infláció ütemét, ezért a következő hetekben olyan döntéseket fog hozni, amelyekkel még több terméket lehet majd megvenni a boltokban árstop mellett – jelentette be a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában Orbán Viktor. Látható tehát, hogy a kormányzat részéről olyan intézkedések jönnek, amelyek mélyen beavatkoznak a gazdaságba. Ugyanakkor nem világos, hogy miért az árstop eszközét választják, hiszen egyes élelmiszerárak befagyasztásának érdemi kedvezőtlen hatásai vannak már ma is.
Nagy volt az öröm, amikor kiderült, hogy idén 20%-kal nőnek a legkisebb bérek, hiszen ez nemcsak a minimálbéresek és bérminimumosok keresetét, de a többiek fizetését is felfelé hajtja a bértorlódás elkerülése miatt. Pedig már akkor is sejthető volt, hogy szárba szökkentheti a gazdaság egyik rémét, az ár-bér spirált: vagyis a hatalmas béremeléseket áremelésekkel kompenzálják majd a cégek. Ma már ez nemcsak veszély, hanem a valóság, az ár-bér spirál a magyar gazdaság egyik olyan kihívásává vált, amit kezelni kell. A tapasztalatok szerint azonban csak fájdalmas megoldások vannak a spirál megtörésére.
Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.
Az már senkinek sem meglepetés, hogy a forint gyengülő trendben van az euróval szemben, hiszen amíg korábban a magas nyomású gazdaság receptje, addig most a válságok taszították a mélybe a hazai devizát. Ez ellen ilyenkor szinte tehetetlennek tűnik a gazdaságpolitika. Amíg korábban éves szinten kb. 5%-ot esett a forint, idén már ennek a többszöröse a gyengülés. A tartósan 400 forint feletti árfolyammal és az innen is folytatódó leértékelődéssel egy új helyzet alakult ki: a hazai deviza „rossz társaságba” keveredett.
