Kiderült, egyre súlyosabb a munkanélküliség Magyarországon
Ma már több mint 320 ezer magyar tartja magát munkanélkülinek - tudta meg a Portfolio. A hivatalos adatok alapján csaknem 100 ezerrel kevesebb álláskereső van. Mi okozza a különbséget?
Ma már több mint 320 ezer magyar tartja magát munkanélkülinek - tudta meg a Portfolio. A hivatalos adatok alapján csaknem 100 ezerrel kevesebb álláskereső van. Mi okozza a különbséget?
Európa versenyképességi problémáiról, a magyar gazdaság gyengélkedéséről, illetve várhatóan lassú kilábalásáról beszélt Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Úgy véli, minél unortodoxabb, illiberálisabb politikát folytat a kormány, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan kockázatosabb országgá válunk, ahol nagyobb kilengések lesznek az árfolyamban. Szerinte a magasnyomású gazdaság jelenleg olyan, mintha a széllel szemben menne az ország.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben – derült ki a Portfolio által megkérdezett közgazdászok várakozásából. Ezek alapján az idei évben jóval nagyobb mértékben nőhetnek a reálbérek, mint ahogy azt sokan várták.
Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.
Magyarországról jól képzett, fiatal, motivált munkavállalók vándorolnak ki, akiknek a helyére olyan külföldi betanított munkások érkeznek, akik napi 10-12 órát tudnak dolgozni a nagy iparvállalatoknál, amelyek egyébként kifejezetten alacsony hozzáadott értéket teremtenek – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bod Péter Ákos. A Budapest Corvinus Egyetem professzorával azután beszélgettünk, hogy születésnapja alkalmából megjelent a Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások című könyv. Bod Péter Ákos szerint Magyarországnak nem lenne szüksége több összeszerelőüzemre, mert a társadalom jólétéhez egészen más vezethetne el. Ezek a gyárak bár a GDP-t növelik, minimális hatásuk van a nemzeti jövedelemre. Korábban legalább lehetett azt mondani, hogy magyarok dolgoznak ezekben a gyárakban, az újonnan betelepülő üzemekre azonban szerinte már ez sem lesz igaz. Szerinte sem az ország, sem a társadalom nem készült fel a nagyszámú külföldi munkavállaló integrálására. Magyarország fejlődése kapcsán úgy véli, a gazdaságszerkezeti adottságok miatt a jövő is borús lesz.
Három éve indult el a Portfolio Vélemény rovata, az On The Other Hand. Azóta neves magyar közgazdászok, gazdaságpolitikusok, társadalomtudósok, geopolitikai szakértők „otthonává” vált a rovat. A magyar tudóstársadalom krémje mellett mostantól a legnevesebb nemzetközi szakértők cikkeit is olvashatjuk a Portfolio-n: érkezik a Project Syndicate!
Miért nem nőtt a munkanélküliség világszerte, és miért látunk kedvező foglalkoztatási adatokat Magyarországon, ha a gazdaság gyengélkedett az elmúlt időszakban? Sokan feszegetik ezt a kérdést, ezért most utánajártunk, hogy pontosan milyen munkaerőpiaci folyamatok játszódnak le hazánkban.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
A korábbi ingyenes helyett fizetőssé váló parkolás, energiahozzájárulási díj, kötelező minibár díj, fizetőssé váló wellness-szolgáltatások. A hazai szállásadók – érezve azt, hogy a szobaárak emelésénél sok esetben elmentek a vendégek fizetőképességének határáig – alternatív módszerekkel élnek az árazásaikban, hogy a költségeik egy részét érvényesíteni tudják a fogyasztói árakban. A szobaárak mellett ezért érdemes alaposan átnézni a kötelező költségelemeket, illetve azokat a szolgáltatásokat, amelyek korábban ingyenesek voltak.
Az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent (szezonálisan igazítva), míg az idei második negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal nőtt a GDP - erősítették meg a KSH részletes adatai a korábbi becslést. Az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság jól teljesített, de a visszaeső belső kereslet miatt a szolgáltatások továbbra is gyengélkednek. Az idei első három negyedévben 1,2%-kal csökkent a GDP, így az már biztos, hogy 2023 egészében visszaesik a magyar gazdaság.
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
Gyakran halljuk, hogy a kiskerláncok brutális „árháborút” folytatnak a vásárlók kegyeiért, de legalább ennyiszer mondják rájuk azt, hogy dörzsölt „árspekulánsok”, akik folyamatosan „drágítanak”. Sokszor ugyanazon intézmény vagy megszólaló is használja mindkét kifejezést, pedig triviális, hogy egyszerre nem lehet az árakat letörni (háborúzni) és közben arcátlanul emelni (spekulálni). Utánajártunk, hogy mi történik Magyarországon.
Jövőre 10% körüli béremelkedés várható Magyarországon, ami lassabb ütem, mint az idei, 15%-os növekedés. A bérek kisebb mértékű emelkedésének nyilván nem örülnek a dolgozók, de a jó hír az, hogy az infláció 2024-ben harmada lehet az ideinek, aminek hatására újra nőhetnek a reálkeresetek. Elemzők szerint azonban komoly kockázatok azonosíthatók, így benne van a pakliban az inflációs meglepetés.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
Nincs más választásunk, mint az eurózónához való csatlakozási folyamat ütemtervének kialakítása – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. Hozzátette: nemcsak gazdasági, hanem elsősorban politikai üzenete lenne annak, ha Magyarország elköteleződne az euró mellett. Szerinte a globális és a hazai gazdaság kritikus helyzetben van. "Magyarországnak még 2024-ben is fájdalmasak lesznek a világgazdaság problémái, különösen akkor, ha nem jutunk hozzá az EU-forrásokhoz" - vélekedett.
Egyre-másra jönnek a felmérések, amelyek szerint a munkavállalók ma már otthonról szeretnének dolgozni, és alig állnak szóba azokkal a cégekkel, ahol nincs home office/hibrid munkavégzés. A valóság azonban hazánkban kissé más képet fest: a Covid-járvány kétségtelenül áttörést hozott az otthoni munkavégzésben, forradalomról azonban aligha beszélhetünk. Amíg Észak- és Nyugat-Európában az otthoni munkavégzés bevett szokás, addig Magyarországon csak a dolgozók töredéke dolgozhat távmunkában. Leginkább a fővárosban élő diplomásoknak nem kell minden nap bejárniuk, ami nagyrészt azzal függ össze, hogy Budapesten a legerősebb a szolgáltatószektor, míg az ország többi részén továbbra is kifejezetten jelentős az ipar súlya.
Tavaly a 15%-ot sem érte el az éves átlagos infláció, idén viszont ennél jóval magasabb lesz a pénzromlás üteme. Az árszint emelkedésének döntő részét mégis magunk mögött hagytuk a tavalyi év végére. Hogy milyen jelentősen mérséklődött az árnyomás Magyarországon, azt egy konkrét példán mutatjuk meg: kiszámoltuk, hogy egy olyan termékkosárért, amelyért tavaly januárban még 100 ezer forintot kellett fizetnünk, mennyit kellet fizetni 2022 végén, az idei év közepén, illetve várhatóan mennyibe fog kerülni ez a kosár 2023 végén. Sokakat meglephet az eredmény.
Egy Revolut számlával remekül kiegészítheted a hazai bankszámlád szolgáltatásait. Cikkünkből megtudhatod, milyen...
Akárhányszor előjön az adózás, egykulcsos-többkulcsos adózás kérdése, úgy tűnik, hogy három emberből kettő...
Ha valaki lopásra adja a fejét, akkor közgazdaságilag racionális döntés biciklikre specializálódni. A kerékpárok...
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása...
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.