Hornyák József

Hornyák József

Hornyák József a Budapesti Gazdasági Főiskolán végzett 2011-ben, majd a Világgazdaságnál helyezkedett el. A lapnál újságíró, szerkesztő, rovatvezető, majd a VG.hu felelős szerkesztője volt. A Portfolio csapatához 2017-ben csatlakozott, ahol makrogazdasági elemzéssel és címlapszerkesztéssel foglalkozik. 2016-ban megkapta a Budapesti Corvinus Egyetem Pro Facultate in Mediis díját, 2018-ban pedig Junior Prima díjat vehetett át. 2020-tól a Portfolio új vélemény rovatát, az On The Other Handet szerkeszti.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 221
Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Olyan válságban vannak az éttermek, amihez képest a koronavírus sétagalopp volt

Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.

Drága mulatság a forint megmentése, olcsóbb, ha mindig vigyázunk rá

Drága mulatság a forint megmentése, olcsóbb, ha mindig vigyázunk rá

Az már senkinek sem meglepetés, hogy a forint gyengülő trendben van az euróval szemben, hiszen amíg korábban a magas nyomású gazdaság receptje, addig most a válságok taszították a mélybe a hazai devizát. Ez ellen ilyenkor szinte tehetetlennek tűnik a gazdaságpolitika. Amíg korábban éves szinten kb. 5%-ot esett a forint, idén már ennek a többszöröse a gyengülés. A tartósan 400 forint feletti árfolyammal és az innen is folytatódó leértékelődéssel egy új helyzet alakult ki: a hazai deviza „rossz társaságba” keveredett.

Kínkeserves hónapok várnak a magyarokra: csak most jön a feketeleves!

Kínkeserves hónapok várnak a magyarokra: csak most jön a feketeleves!

A szeptember volt az első hónap, hogy idén visszaesett az átlagkereset reálértéke. Az infláció drasztikus emelkedésével nem tartják az ütemet a bérek, miután a vállalatok egyre kedvezőtlenebb gazdasági környezettel találkoznak. A következő hónapokban még magasabb lesz a pénzromlás üteme, ami hosszú évek óta nem látott visszaesést hoz majd a keresetek vásárlóerejében.

Parragh László: az MNB lépése recesszióba löki a magyar gazdaságot és csődhullámot okoz

Parragh László: az MNB lépése recesszióba löki a magyar gazdaságot és csődhullámot okoz

A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.

Parragh László: a rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik

Parragh László: a rendszerváltás óta nem látott sokkhatás érkezik

Egész Európa recesszió előtt áll, ami alól Magyarország sem tudja kivonni magát, de ezt tompítani kell – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a rendszerváltás sokkjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. A kamara célja az, hogy minél kisebb legyen a recesszió mértéke, ezért az iparvállalatok, és a termelőkapacitások megmentésére van most szükség. Az MKIK elnöke a GVI előzetes felmérései alapján ismertette, hogy a vállalatok pesszimistává váltak a kilátások kapcsán. Ami az állam helyzetét illeti, ha nem érkeznek meg az EU-források, akkor Magyarországnak devizakötvényeket kell kibocsátania. Úgy véli, óvatos, ugyanakkor előretekintő költségvetési politikát kell folytatni ebben az időszakban, ráadásul a büdzsének nincs akkora mozgástere, hogy kiterjedt munkahelyvédelmi programokat jelentsen be. Parragh László szerint az energiaárak sokkja miatt elkerülhetetlen a munkanélküliség növekedése.

Sinkó Ottó: súlyos recesszió előtt áll Magyarország

Súlyos recesszió fenyegeti Magyarországot az egekbe emelkedő energiaárak miatt, ami a foglalkoztatás visszaesésével járhat, ezért támogatási programra van szükség a vállalatok számára, hogy ne vesszenek el a munkahelyek – mondta Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója. A legnagyobb magyar tulajdonú ipari vállalatcsoport vezére szerint Európa legtöbb országa a vállalatok támogatását is célozza, a magyar kormány mindeddig a lakosság rezsiszámláját igyekezett kordában tartani. Sinkó üdvözli a friss kkv-támogatási bejelentéseket, azonban úgy véli, ha nem érkezik meg az energiaintenzív iparágakba az érdemi állami segítség, akkor jön a létbizonytalanság: azoknak hiába a támogatott rezsiszámla, akiknek a munkaadója bezárt.

Az elszálló energiaárak hozhatják el újra a munkanélküliséget Magyarországon

Az elszálló energiaárak hozhatják el újra a munkanélküliséget Magyarországon

Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.

Történelmi csúcsra futott a munkaerőhiány Magyarországon

Történelmi csúcsra futott a munkaerőhiány Magyarországon

Soha nem kerestek még olyan sok munkavállalót Magyarországon, mint az idei második negyedévben. A KSH adatai alapján közel 100 ezer betöltetlen álláshely volt április és június között, a versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt súlyos létszámhiánnyal küzd. A friss adatok éppen akkor mutatják a munkaerőhiány csúcsra futását, amikor az energiaválság miatt a munkanélküliségtől való félelem már újra erősödik, hiszen kérdéses, hogy a cégek mekkora része tartja majd elviselhetetlennek a többszörösére emelkedő energiaköltségeket. Hosszabb távon azonban a demográfiai folyamatok is azt ígérik, hogy a magyar gazdaság egyik legfontosabb kihívása a szűkös (és zsugorodó) munkaerőállomány lesz.

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Megisszuk a bérrobbanás levét: jön a keserű pirula!

Évente általában egyszer emelik meg a béreket a vállalatok, idén azonban egészen más a helyzet. Ugyanis kivételes időket élünk: nemcsak, hogy nagyon magas az infláció, hanem az áremelkedés üteme folyamatosan meg is haladja a várakozásokat. Emiatt a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell, így sokan igyekeznek emelni, ami viszont elvezetett minket az ár-bér spirálhoz.

Az oktatás már összeomlott, de a romjai alatt is jól elvagyunk

Az oktatás már összeomlott, de a romjai alatt is jól elvagyunk

Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.

Parragh László: számítottam a tüntetésre, de ez akkor sem mehetett így tovább

Parragh László: számítottam a tüntetésre, de ez akkor sem mehetett így tovább

Számítottam arra, hogy elégedetlenség lesz a katások körében. Az viszont elszomorít, hogy az a 85%-nyi munkavállaló, aki teljes közterhet fizet, közömbös – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke a tüntetések és hídlezárások után adott interjúban. A vállalkozásoknak a többsége ugyanis lényegesen több pénzt fizet, mint aki katázik, ezek persze tagadhatatlanul bonyolultabb adózási formák. Ez azt jelenti, hogy az ország napi működését az a munkavállalói kör biztosítja, aki nem tudott vagy nem akart katán keresztül rejtett munkavállalói viszonyt felvállalni. Parragh László szerint a több mint 450 ezer katásból 70-80 ezer maradhat a rendszerben. Az MKIK elnöke mindezek mellett a gazdasági kilátásokról, az inflációról és a forint árfolyamáról is beszélt.

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Mi történt a rezsicsökkentéssel? - Magyarország közelebb lép a recesszióhoz

Ha jól megy a gazdaságnak, az államnak érdemes takarékoskodni. Ha jönnek a rossz idők, segíteni kell a vállalatokat és a lakosságot. Ezzel enyhíthetők a problémák akkor, amikor előjönnek. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alapigazságát, a John Keynes nevéhez köthető anticiklikus gazdaságpolitika előnyeit azonban a magyarok sosem ismerhetik meg.

Magyarország marad a mosolygörbe legszomorúbb pontján

Magyarország marad a mosolygörbe legszomorúbb pontján

Több pénzt szed be a magyar kormány az új különadókból néhány cégtől, mint mennyi társasági adót az összes vállalat fizet. A szolgáltatószektornak sokba kerül a költségvetés felborulása, miközben a kormánynak hangsúlyoznia kellett: a termelővállalatoknak nem kell tartaniuk hasonló extra adótól. Mit mond erről Baldwin mosolygörbéje?

Elfogytak az emberek, sosem látott problémával néz szembe Magyarország

Elfogytak az emberek, sosem látott problémával néz szembe Magyarország

Történelmi csúcs közelében van a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami a magánszektort és a költségvetési szférát egyaránt sújtja. A gazdaság gyors kilábalásával az ország ugyanazzal a problémával néz szembe, mint amivel a koronaválság előtt: a munkaerőhiánnyal. A probléma a következő időszakban még égetőbbé válhat.

"Hallod, mostantól 400 forint lesz az euró?"

A címben feltett kérdés keletkezésének körülményeiről is mesélek a cikkben, előbb azonban elnézést kérek azért, hogy nem folytattam a „320 az új 310” sorozatomat. Van egy mentségem: mire megírtam volna az újabb cikket, jöhetett volna a következő. A 400-as árfolyam elérésével sokakban merülhet fel a kérdés: szokjunk hozzá ehhez az árfolyamhoz?

A Nyugat menti meg Magyarországot az orosz medve árnyékától?

A Nyugat menti meg Magyarországot az orosz medve árnyékától?

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta sorra fogadják el az Oroszország elleni szankciókat a nyugati országok, miközben Ukrajnát fegyverrel és pénzzel támogatják. A szankciók mellett érvelők alapvető fontosságúnak tartják az agresszor meggyengítését, míg ellenzői hatástalannak minősítik azokat. Valójában minden egyes szankció mindkét félnek, tehát Európának is fájdalmas, mégis a mostani kellemetlenség a nyugati országok hosszú távú biztonságát szolgálja.

Lehull a lepel a magyar keresetekről: megszólalnak az adatok készítői

Lehull a lepel a magyar keresetekről: megszólalnak az adatok készítői

A februári átlagkereset tényleg kiugróan magas volt. Félrevezető azonban az átlagkereset olyan interpretálása, amely azt sugallja, hogy van a társadalomnak egy olyan jelentős, „átlagos” csoportja, akinek pont ennyi lenne a keresete – hangsúlyozták a KSH szakértői a Portfolio-nak adott interjújukban, akiket a nagy vihart kavart, meglepően magas, 546 ezer forintos februári átlagbéradat kapcsán kérdeztünk. A KSH közlése szerint februárban 32%-kal nőtt az átlagkereset éves alapon. Janák Katalin, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetője és Kadlecsik Roland, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály, Keresetstatisztikai osztály vezetője szerint a fegyverpénz dobta meg az átlagot ebben a hónapban. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül 472 ezer forintra becsülhető februárban a bruttó átlagkereset, ami 13,9%-os növekedés egy év alatt. Ezen egyszeri juttatás nélkül a keresetek vásárlóerejének növekedése 5,2%-os volt a nemzetgazdaságban. Az is kiderült, hogy a legfrissebb éves adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 66%-a keres kevesebbet, mint az átlag, a medián pedig az átlagkereset körülbelül 80%-a. Az interjúból azt is megtudhatjuk, hogy miért nincsenek benne az 5 fő alatti vállalatok adatai a gyorstájékoztatóban, ugyanakkor fontos tudni, hogy a kapcsolódó adattáblákban már szerepelnek a munkáltatók teljes körére vonatkozó kereseti adatok is.

Nem elég a korlátozás, eljött a tiltás ideje: lépett a Lidl az árstop miatt!

Nem elég a korlátozás, eljött a tiltás ideje: lépett a Lidl az árstop miatt!

Rohamosan vásárolják fel az árstopos termékeket a kisboltosok, cukrászdák, vendéglősök a szupermarketekben és a diszkontokban, ezért egyre többször fordul elő, hogy áruhiány alakul ki a boltokban. A beszállítók gyorsan emelik az árakat, így a kisboltosok már olcsóbban tudják megvenni a termékeket (beszerezni az árut) a diszkontokban és a nagy láncoknál. A Lidl lépett: a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása érdekében nem ad el három árstopos terméket nagykereskedőknek. Könnyen lehet, hogy más cégek is követik majd a példáját.

Felrobbannak az árak a szállodákban vagy csak alig emelkednek?

Felrobbannak az árak a szállodákban vagy csak alig emelkednek?

Szinte mindenki arról beszél, hogy 20-30%-kal nőnek a szálláshelyárak. Szakmai szervezetek és szállásfoglaló portálok tapasztalata is az, hogy egyre többet kell fizetni a pihenésért. A KSH ennél kissé visszafogottabb emelkedést mér egyelőre. A következő hónapokban tovább nőhetnek az árak, és könnyen lehet, hogy nyáron már 30-40 ezer forint lesz a hotelek országos átlagára egy éjszakára két fő részére. Ez azt jelenti, hogy a frekventált üdülőhelyeken ennél is érdemben magasabb árakkal találkozhatunk.

Történelmi időket élünk: sosem akartak még ennyien árat emelni Magyarországon

Történelmi időket élünk: sosem akartak még ennyien árat emelni Magyarországon

Egyre több vállalat szeretné emelni az árakat Magyarországon a GKI felmérése szerint. Az energiaárak elszállása, az alapanyag- és nyersanyagárak emelkedése, illetve a bérköltségek növekedése is felfelé hajtja az árakat. Az iparban, az építőiparban és az üzleti szolgáltatásokban sem akart az elmúlt 20 évben annyi cég árat emelni, mint most. A kiskereskedelemben tartósan magas szinten áll a drágítást tervezők száma. Miután az eddigi emelések ellenére sem csökken a kereslet, ezért könnyen megvalósíthatók az áremelési szándékok.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Így alakul péntektől a benzin ára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.