Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 417

Ilyen volt Simor András jegybankelnöknek

Jövő héttől már nem Simor Andrásnak hívják a jegybank elnökét, és ilyenkor elkerülhetetlenül beköszönt az értékelések időszaka. Így volt ez hat éve is, és akkor is vállaltuk, hogy egy ilyen összegzés szükségképpen szelektív és szubjektív. Arra azonban most is kísérletet teszünk, hogy az értékelés során a "slágeresebb" politikai témák helyett a maradandó, hosszabb távon is fontos történéseket vegyük sorra. Milyen is volt tehát Simor András szakmai teljesítménye?

Két megye elsüllyedt, Kecskemét kilőtt

Még nem tért teljesen magához az ipar a válság óta Magyarországon, sőt, a tavaly recesszióval újra távolabb került a 2007-es termelési szinttől. Eközben óriási változások játszódnak le a szektorban: egyes ágazatok kilőttek, mások hatalmasat zuhantak. Mindez az ipar földrajzi szerkezetére is kihat, korábbi sikerrégiókban a termelés a kétharmadát sem éri el a válság előtti szintnek.

Véget ért a kamatcsökkentés?

Még kedvező nemzetközi környezetben is képes volt arra a gazdaságpolitika, hogy a forintot rövid távú befektetők játékszerévé tegye. A kérdés adott: kell-e, lehet-e ilyen helyzetben tovább folytatni a kamatcsökkentést? A válasz nem egyértelmű, de a lehetőségeket számba véve adódik néhány következtetés az elmúlt hónapokban folytatott monetáris politikáról, különösképp annak kommunikációjáról.

Így lehetünk unortodoxak

Fokozódik az érdeklődés az iránt, hogy milyen eszközöket vet be a növekedés érdekében a monetáris politika. Néhány politikusi jelzés azt sejteti, hogy a nem konvencionális eszközöket a jegybankelnökváltás után a növekedési célok érdekében vetik be. De vajon mit is jelenthet ez igazából? Ezt tekintjük át kétrészes írásunk második felében.

Jöjjön-e a jegybanki unortodoxia?

A jegybankelnök-váltáshoz közeledve egyre inkább izgatja a piaci szereplőket, milyen irányba halad tovább a monetáris politika. A jegybankelnöki szék első számú várományosának tekintett Matolcsy György néhány nyilatkozata radikális váltásra, a nem konvencionális eszközök intenzív igénybe vételére utal. De vajon milyen esélyei vannak a jegybanki lazításnak? Kétrészes cikkünkben a monetáris enyhítés lehetőségeit és kockázatait vesszük sorra. Az első részben a további kamatcsökkentés, illetve a nem konvencionális intézkedések létjogosultságának indokait tekintjük át.

Miért nem szór hamut a fejére az IMF?

Mindenki igyekszik a saját szája íze szerint értelmezni, hogy az IMF bűnbánást tanúsítva jelezte: a válság során alábecsülte a költségvetési kiigazítások okozta áldozatokat. Egyesek szerint a nemzetközi szervezet nem hozzáértő, vagy esetleg gonosz is, de az biztos, hogy ha előbb észbe kap, akkor egészen máshogy kezelhettük volna a válságot, és kisebb szenvedés lett volna az osztályrészünk. Vagy nem.

Ezért okoz recessziót a kormány gazdaságpolitikája

Tankönyvszerűen teljesítjük az összes olyan feltételt, ami miatt egy kiigazításra kényszerülő gazdaságpolitika recesszióba döntheti a gazdaságot - erre a következtetésre juthatunk a neves harvardi professzor összegző írásának megállapításait olvasva.

Mit csináljunk a devizatartalékkal?

Bár a politikai szereplők még csak nagyon érintőlegesen nyilatkoztak, sokan biztosra veszik: a kormánynak a márciusi MNB-elnökváltás után komoly szándékai vannak a jegybank mérlegében szereplő devizatartalékkal. De pontosan mi? - merül fel a kérdés, és erre csak a fejünket vakarhatjuk. Nagy csodákat ugyanis nem lehet tenni ezzel a devizaforrással - bajt viszont könnyen előidézhetünk vele.

Félszemű kalózok kezében az ország

A magyar gazdaság ma annak köszönheti a viszonylagos nyugalmat az európai adósságválság közepén, hogy ömlik a pénz a feltörekvő országok államkötvénypiacaira - köztük a hazaira is. Ennek egyik alapvető fundamentális oka az, hogy az alacsony növekedéssel, hatalmas adósságállománnyal (és alacsony kamatokkal) jellemezhető fejlett országhoz képest csábító befektetési terepnek tűnhet egy olyan térség, ahol az államadósság pályája fenntarthatóbbnak látszik. És hogy miért látszik fenntarthatóbbnak? Mert alacsonyabb az adósság szintje és magasabb a gazdasági növekedés. Általában. Csak nálunk nem.

Készüljünk a tartós recesszióra? - Gyorsértékelés

A mostani csomaggal már összejöhet a jövő évi hiánycél, főleg akkor, ha a lépések növekedési hatásával kapcsolatos kormányzati optimizmus beigazolódik. A kormány részben a romló külső környezet, részben saját korábbi illúziói, részben pedig a hibás gazdaságpolitikai indítása miatt rohan a pénze után. És ebben a rohanásban tovább rombolja az üzleti bizalmat, a gazdasági kiszámíthatóságot.

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

Blanchard: Előre vagy hátra, de itt nem maradhatunk

Az adósságválság miatt a figyelem középpontjában Európa van, de ne feledkezzünk meg róla, hogy az Egyesült Államok költségvetési problémái mindmáig nem megoldottak - nyilatkozta Olivier Blanchard a Portfolio.hu-nak. A Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza szerint számos európai országban túlságosan magas az adósság, aminek jelentős kockázatai vannak, éppen ezért nem kérdés, hogy csökkenteni kell az eladósodottságot. A feladat az, hogy megtalálják azt a középutat, ami már a finanszírozók számára is elfogadható konszolidációs ütem, de közben a társadalmi korlátok sem akadályozzák a program végrehajtását - figyelmeztetett Blanchard. Az eurózóna jövőjét illetően elmondta, az integrációban vagy előre vagy hátra kell lépni, de az biztos, hogy az eurózóna nem maradhat ott, ahol jelenleg van. Szerinte a fiskális integráció segíteni fog, de önmagában nem lesz elég, éppen ezért a makroprudenciális eszközök aktív használatára lesz szükség.

Ma kiderül, inflációs célt követ-e a jegybank

Augusztusi kamatcsökkentése után mai ülésén újra lazíthat a monetáris tanács. A szeptemberi döntés azonban többet mutathat annál, mint hogy a külső tagok megint leszavazzák-e a belsőket. Ezúttal ugyanis a döntéshez rendelkezésre áll a jegybanki stáb - vélhetően jócskán megemelt - új inflációs előrejelzése, ami mellett a kamatcsökkentés akár értelmezhető úgy is, hogy a jegybank megszegi a törvényben előírt mandátumát.

Simor: A monetáris tanács dolga kezelni az inflációs változást

Sem az erősödő inflációs veszély, sem pedig a növekedés beindításához fűzött remények nem támasztják alá a kamatcsökkentést - mondta lapunknak adott interjújában Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (alelnökeivel együtt) a legutóbbi tanácsülésen kisebbségbe szorult a külső tagokkal szemben. Simor szerint a kamatcsökkentés csak korlátozottan képes segíteni a gazdaság fellendülését, az infláció elleni küzdelemben viszont többet árthat. A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak. A bankrendszer a kormány politikai pofozóbábuja, pedig erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel még nem alkotott senki. A jegybankelnök szerint hiába hirdet új kötvényvásárlási programot az Európai Központi Bank, a magyar helyzet annyira különböző, hogy ha az MNB is alkalmazná ezt az eszközt, az a gazdaságpolitika hitelességét gyengítené. Simor leszögezte: továbbra is az inflációs célkövetés keretei között gondolkodva hozza meg döntéseit.

Mit is üzent ma Orbán? Gyors értékelés

A miniszterelnök mai parlamenti felszólalásának üzenete összhangban van azzal, amelyet délelőtti cikkünkben már előrevetítettünk, azaz az EU/IMF-megállapodás kapcsán mutatkozó két forgatókönyv közül most az eddig kisebb esélyűnek tekintett forgatókönyv (lesz megállapodás) esélyei növekedtek. A megállapodás valamikor késő ősz körül létre is jöhetne. Ezt erősíti, hogy Orbán Viktor is úgy fogalmazott: "a magyar Parlament elég erős lesz az ősszel, és képes lesz jó megállapodást kötni".

Megadta magát a kormány az IMF-nek?

Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.

2012.09.06 16:27 Hogyan értelmezzük Orbán szavait? Gyors értékelés

Azeri szélhámosság, magyar... mi is?

"Teljes illúzió azt gondolni, hogy valaki úgy hitelezi meg Magyarországot, hogy azzal egyébként semmilyen érdemi gazdasági kapcsolata sincs" - mondta néhány hónapja nekem egy háttérbeszélgetésen egy kormányhoz közel álló szakértő. Õ még az arabokkal való hiábavaló próbálkozás kapcsán magyarázta, hogy amíg nincsenek kereskedelmi kapcsolatok, anya-leányvállalati viszonyok, személyes üzleti tapasztalatok, addig aligha lehet elvárni, hogy magyar állampapírokba fektessen egy ország. Innen nézve a jelentős hitelviszony az utolsó lépcső két ország gazdasági együttműködésében. A fenti megállapítást fejben tartva több gondolat is megfogalmazódik bennünk az azerbajdzsáni ügy kapcsán.

Ez így kevés lesz a válság leküzdéséhez

Az Európai Unió a mai napig nem döntötte el, hogy melyik tabuhoz kell hozzáérnie az adósságválság leküzdése érdekében. Amíg viszont erről nincs döntés, addig a válságkezelés intézményi feltételei sem teremtődnek meg.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.