2012. május 30. 12:19 | Madár István
Az új nemzeti konzultáció szinte mindenkinek ígér valami szépet, csak éppen a versenyképességükért aggódó, a hitelezés helyreállásában reménykedő vállalkozások ráncolhatják a homlokukat. Erős, elosztó állam, támogatások az adóváltozások veszteseinek, luxusáfa-fixáció - megnéztük, mit mutat a kérdőív.
2012. május 23. 11:12 | Madár István
Mindig bajban vagyunk, amikor az euróövezetből való kilépés lehetséges előnyeit, vagy akár csak (köz)gazdasági jelentőségét akarjuk leírni. Az alábbiakban egy egyszerű példával próbáljuk megvilágítani az önálló pénz (mondjuk drachma) értelmét, aztán kitérünk arra is, hogy példánk miért értelmezhető csak korlátozottan. Helyszínünk a kocsma. Pontosabban több kocsma.
2012. május 15. 10:46 | Madár István
Idősebbek mesélték gyerekkoromban, hogy a "keleti blokk" országai előszeretettel hamisították meg kissé a térképeket, hogy a gaz imperialisták nehogy könnyen eligazodjanak a Bakonyban, vagy éppen a rakéták nehogy pontosan csapódjanak be Moszkvában. Hasonlóan zseniális megtévesztő manőverbe kezdett két éve a kormány, amikor úgy döntött, hogy a fizetendő közterhek nevei és hivatalos leírásai még véletlenül se takarják azok valós tartalmát. Így aztán ha egy külföldi hazánkba érkezve a gazdasági ügyeink iránt érdeklődik, furcsa magyarázkodásokba bonyolódhatunk "Európa legegyszerűbb és legversenyképesebb adórendszerével" kapcsolatban.
2012. április 27. 08:14 | Madár István
A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?
2012. április 12. 10:47 | Madár István
Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.
2012. április 06. 06:59 | Madár István
Az utóbbi hetek, hónapok egyik fő kérdése, hogy kibírjuk-e az IMF-hitel nélkül. Tudná-e magát tovább finanszírozni az állam? Fenntarthatónak látnák-e a befektetők az államadósságot? Az alábbiakban ezekre próbálunk egyszerű számítások segítségével választ adni.
2012. március 02. 08:10 | Madár István
Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?
2012. február 26. 07:22 | Madár István
Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.
2012. február 22. 11:10 | Madár István
Az előfeltételek ügyében az egyeztetések csigalassúsággal haladnak előre, a tényleges tárgyalások gyorsaságával kapcsolatos kormányzati optimizmus pedig megalapozatlannak tűnik. Egyes megfigyelők úgy látják, mégis a török kártyát húzta elő a kormány. Mások szerint egyszerűen a tárgyaló felek közötti érdekkülönbségek nagyok, így a megállapodás esélyei jóval kisebbek annál, mint amit a piac áraz.
2012. február 15. 11:52 | Madár István
"A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András az MNB által ma bejelentett két éves fedezett hitelprogram kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint "ez az igazi védőháló: a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében", de emlékeztetett: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.
2012. január 31. 15:06 | Madár István
Ha igaz az, hogy az elmúlt hónapokban a családi adókedvezmények miatt emelkedett a gyerekvállalási kedv, akkor a következő időszakban szinte robbanásszerű növekedést kellene produkálnia a születések számának. Valószínűbb azonban, hogy még az utolsó rendelkezésre álló adatok sem mutatják az adóváltozások hatását, így a Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa egyelőre elhamarkodott. Ettől azonban még igaz lehet, hogy hosszabb távon a támogatások jótékony hatást gyakorolnak a gyerekvállalásra.
2012. január 27. 10:50 | Madár István
Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.
2012. január 08. 16:49 | Madár István
Hát idáig is eljutottunk. Most már legalább tudjuk, mi kell nálunk ahhoz, ami minden más országban természetes. Vagyis hogy mi kell ahhoz, hogy a jegybank elnöke és a miniszterelnök leüljön egymással beszélni. Kell hozzá 320-as euró, 11 százalékos államkötvény hozam, az államcsődtől való félelem, leminősítés, irracionális lakossági ijedtség, a nemzetközi hitelességünk megsemmisülése. Ne cifrázzuk: az kell hozzá, hogy jól tele legyen a gatya.
2011. december 23. 17:50 | Madár István
A gazdasági (vagyis végül nem pénzügyi) stabilitásról szóló törvényben az előzetes terveknek megfelelően rendezték az egykulcsos adó ügyet, azaz rögzítették: a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem arányában egységesen kell az adót kivetni. Ez a szabály ezer sebből vérzik, és végső soron csak arra jó, hogy saját intézményeink hitelességét építse le.
2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila
A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.
2011. december 16. 13:46 | Madár István
Csak hogy világos legyen: az IMF nélkül nem biztos, hogy a hitelezőink jövő tavasszal még biztosra veszik a fizetőképességünket. A Nemzetközi Valutaalapon múlik most szinte minden.
2011. december 05. 08:25 | Madár István
Még életbe sem lépett, máris 2016-ig tolja ki a kormány az Alaptörvény adósságszabályát, így ebben a ciklusban nem szükséges csökkenő államadósságot felmutatni - olvasható ki a Parlament oldalára vasárnap felkerült, Magyarország pénzügyi stabilitásáról című törvényjavaslatból. A lépés alapvetően arra való reakció, hogy a rossz gazdasági körülmények mellett a GDP-arányos államadósság csökkentése már jövőre sem vehető teljesen biztosra. Az alapvetően rossz adósságszabály időben való kitolása azonban még így sem igazán érthető megoldás. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a kormány kivonja magát az adósságcsökkentő előírások alól, addig a következő ciklusokra sosem látott szigorúságot ír elő.
2011. december 04. 15:23 | Madár István
Valahogy sosem tudnak helyesen cselekedni a hitelminősítők - legalábbis ez lehet az ember érzése a válság kitörése óta feléjük áradó harag alapján. A Lehman-válságban szerzett elévülhetetlen érdemek után az európai leminősítések vágták ki sokakban a biztosítékot, az Egyesült Államok kiszórása a tripla-A körből újabb indulatokat szült, majd amikor az uniós kockázatok átértékelési sorába bekerült Magyarország, idehaza is élénk viták indultak a hitelminősítők szerepéről.
2011. november 18. 10:33 | Madár István
A kormány meglépte azt a felelős lépést, amit már korábban kellett volna - a finanszírozási kockázatokkal terhelt, leminősítés előtt álló ország védőhálót kaphat. A bejelentés módja azonban annyira előkészítetlen, pánikszerű volt, hogy az tovább rombolja a gazdaságpolitika hitelességét.
2011. november 15. 15:19 | Madár István
A monetáris tanács kellemetlen helyzetben volt, hiszen az ülésrendje miatt megszólalási kényszere volt. A kiadott közlemény azonban meglepően gyenge, helyenként nem igazán alátámasztott optimizmussal lebegtette meg a kamatemelés lehetőségét. Jobb híján. Az "elszíjjártósodott" kommunikáció csak egy méretes pofon a jegybank hitelességének, ami mögött felsejlik a tanács súlyos megosztottsága is.
Sok vállalkozásnál az üzlet látszólag jól működik: nő az árbevétel, teljesülnek a megrendelések, pörög az operatív működés. A valódi kérdés azonban nem az, hogy "megy-e a cég", ha
Az idei tavasz ismét megmutatta, mennyire sérülékeny a vízrendszerünk: rekordközeli csapadékhiány, csökkenő talajnedvesség és tartósan apadó vízkészletek jellemzik a helyzetet.
Életbiztosítást kötni komoly felelősségvállalás: azt ígérjük szeretteinknek, hogy halálunk esetén nem kell majd anyagi gondokkal küzdeniük. A döntés előtt érdemes végiggondolni, mekkora
Magyarország GDP-arányos adóssága csökkent ugyan, de a régiós rangsorban végig a legmagasabb maradt. A Baltikum-Balkán térség átlaga a kilencvenes évek harminc százalékáról negyvenkilenc
Immár négy éve menetel a bux, két nagyobb korrekciót közbeiktatva, megháromszorozva az értékét. Joggal adódik a kérdés, hogy mikor lesz egy a korábbiaknál nagyobb korrekció, vagy lesz -e eg
Beszéltem erről korábban is, pl. a Transparency International 2025 decemberi konferenciáján, de fontos téma, különösen, hogy most ezekkel a a struktúrákkal sokat foglalkozik a közbeszéd,... Th
Komoly kihívások következhetnek.
Thuróczy Bertalan orvosbiológiai mérnökkel beszélgettünk.
Tartós lehet a GDP-növekedés?
