2012. április 27. 08:14 | Madár István
A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?
2012. április 12. 10:47 | Madár István
Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.
2012. április 06. 06:59 | Madár István
Az utóbbi hetek, hónapok egyik fő kérdése, hogy kibírjuk-e az IMF-hitel nélkül. Tudná-e magát tovább finanszírozni az állam? Fenntarthatónak látnák-e a befektetők az államadósságot? Az alábbiakban ezekre próbálunk egyszerű számítások segítségével választ adni.
2012. március 02. 08:10 | Madár István
Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?
2012. február 26. 07:22 | Madár István
Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.
2012. február 22. 11:10 | Madár István
Az előfeltételek ügyében az egyeztetések csigalassúsággal haladnak előre, a tényleges tárgyalások gyorsaságával kapcsolatos kormányzati optimizmus pedig megalapozatlannak tűnik. Egyes megfigyelők úgy látják, mégis a török kártyát húzta elő a kormány. Mások szerint egyszerűen a tárgyaló felek közötti érdekkülönbségek nagyok, így a megállapodás esélyei jóval kisebbek annál, mint amit a piac áraz.
2012. február 15. 11:52 | Madár István
"A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András az MNB által ma bejelentett két éves fedezett hitelprogram kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint "ez az igazi védőháló: a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében", de emlékeztetett: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.
2012. január 31. 15:06 | Madár István
Ha igaz az, hogy az elmúlt hónapokban a családi adókedvezmények miatt emelkedett a gyerekvállalási kedv, akkor a következő időszakban szinte robbanásszerű növekedést kellene produkálnia a születések számának. Valószínűbb azonban, hogy még az utolsó rendelkezésre álló adatok sem mutatják az adóváltozások hatását, így a Nemzetgazdasági Minisztérium optimizmusa egyelőre elhamarkodott. Ettől azonban még igaz lehet, hogy hosszabb távon a támogatások jótékony hatást gyakorolnak a gyerekvállalásra.
2012. január 27. 10:50 | Madár István
Bár az utóbbi időben - főként a gazdaságpolitika fordulatának köszönhetően - örvendetesen csökkent a magyar állam fizetőképességével kapcsolatos aggodalom, azért a hazai fejlemények és az európai adósságválság ráirányította a figyelmet az államcsőd témájára. Az újabb és újabb közgazdasági kutatások egyre nagyobb gazdasági károkat tulajdonítanak az állami fizetésképtelenségnek: középtávon akár 10 százalékkal is kisebb GDP-t eredményezhet, de ha összekapcsolódik árfolyam- és/vagy bankválsággal ennél is sokkal súlyosabb lehet a veszteség. Jelentősek a politikai károk is: a tapasztalatok szerint az államot csődbe kormányzó erők szinte kivétel nélkül elbuknak.
2012. január 08. 16:49 | Madár István
Hát idáig is eljutottunk. Most már legalább tudjuk, mi kell nálunk ahhoz, ami minden más országban természetes. Vagyis hogy mi kell ahhoz, hogy a jegybank elnöke és a miniszterelnök leüljön egymással beszélni. Kell hozzá 320-as euró, 11 százalékos államkötvény hozam, az államcsődtől való félelem, leminősítés, irracionális lakossági ijedtség, a nemzetközi hitelességünk megsemmisülése. Ne cifrázzuk: az kell hozzá, hogy jól tele legyen a gatya.
2011. december 23. 17:50 | Madár István
A gazdasági (vagyis végül nem pénzügyi) stabilitásról szóló törvényben az előzetes terveknek megfelelően rendezték az egykulcsos adó ügyet, azaz rögzítették: a jövedelem összegétől függetlenül, a jövedelem arányában egységesen kell az adót kivetni. Ez a szabály ezer sebből vérzik, és végső soron csak arra jó, hogy saját intézményeink hitelességét építse le.
2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila
A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.
2011. december 16. 13:46 | Madár István
Csak hogy világos legyen: az IMF nélkül nem biztos, hogy a hitelezőink jövő tavasszal még biztosra veszik a fizetőképességünket. A Nemzetközi Valutaalapon múlik most szinte minden.
2011. december 05. 08:25 | Madár István
Még életbe sem lépett, máris 2016-ig tolja ki a kormány az Alaptörvény adósságszabályát, így ebben a ciklusban nem szükséges csökkenő államadósságot felmutatni - olvasható ki a Parlament oldalára vasárnap felkerült, Magyarország pénzügyi stabilitásáról című törvényjavaslatból. A lépés alapvetően arra való reakció, hogy a rossz gazdasági körülmények mellett a GDP-arányos államadósság csökkentése már jövőre sem vehető teljesen biztosra. Az alapvetően rossz adósságszabály időben való kitolása azonban még így sem igazán érthető megoldás. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy miközben a kormány kivonja magát az adósságcsökkentő előírások alól, addig a következő ciklusokra sosem látott szigorúságot ír elő.
2011. december 04. 15:23 | Madár István
Valahogy sosem tudnak helyesen cselekedni a hitelminősítők - legalábbis ez lehet az ember érzése a válság kitörése óta feléjük áradó harag alapján. A Lehman-válságban szerzett elévülhetetlen érdemek után az európai leminősítések vágták ki sokakban a biztosítékot, az Egyesült Államok kiszórása a tripla-A körből újabb indulatokat szült, majd amikor az uniós kockázatok átértékelési sorába bekerült Magyarország, idehaza is élénk viták indultak a hitelminősítők szerepéről.
2011. november 18. 10:33 | Madár István
A kormány meglépte azt a felelős lépést, amit már korábban kellett volna - a finanszírozási kockázatokkal terhelt, leminősítés előtt álló ország védőhálót kaphat. A bejelentés módja azonban annyira előkészítetlen, pánikszerű volt, hogy az tovább rombolja a gazdaságpolitika hitelességét.
2011. november 15. 15:19 | Madár István
A monetáris tanács kellemetlen helyzetben volt, hiszen az ülésrendje miatt megszólalási kényszere volt. A kiadott közlemény azonban meglepően gyenge, helyenként nem igazán alátámasztott optimizmussal lebegtette meg a kamatemelés lehetőségét. Jobb híján. Az "elszíjjártósodott" kommunikáció csak egy méretes pofon a jegybank hitelességének, ami mögött felsejlik a tanács súlyos megosztottsága is.
2011. október 13. 13:30 | Madár István
A devizahitel-végtörlesztés tervének bedobásakor a londoni elemzői körökben széles körben osztották azt a nézetet, hogy ezzel a kormány valójában a drasztikus forintleértékelés és az inflációnövelés lehetőségét kívánja megteremteni. Ezt a forgatókönyvet aztán a legtöbben elvetették, amikor látták, hogy a pénzügyi stabilitási szempontból aggodalomra okot adó végtörlesztés korlátozott keretek között maradhat. Az utóbbi időben viszont újra megerősödött az a nézet, hogy a kormány komolyan gondolhatja a leértékelés politikáját. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy mi lehet ennek az oka, illetve milyen kilátásokkal kecsegtet egy ilyen gazdaságpolitika esetleges megvalósítása.
2011. szeptember 20. 23:42 | Madár István
A kormány a végtörlesztéses javaslattal bebizonyította, hogy képes teljesen előkészítetlen, óriási pénzügyi stabilitási kockázatokat élesítő ötletekkel előállni. Szerencsére talált elegendő technikai korlátot, amivel enyhítette a problémát, a maradék szemetet meg majd a jegybank takarítja fel. Nagy örömködésre még sincs okunk, hacsak annyi nem, hogy úgy tűnik, ezúttal talán a nagy bajt elkerülve úsztuk meg a bizarr akciót. A tanulság mégis az: nem árt az óvatosság, mert nem biztos, hogy legközelebb ekkora szerencsénk lesz.
2011. szeptember 16. 18:08 | Madár István
Minden várakozást alulmúl a Matolcsy-csomag. Adóemelések, homályosan körülírt, bizonytalan teljesülésű kiadáslefaragások, erős kockázatokkal terhelt végrehajtás, korszerűtlen megszorító program. Eközben a kormány tovább erőltette az egykulcsos adót, ami recessziós környezetben konjunktúrakezelésnek baklövés.
Kicsit kapitalista, kicsit szocialista; kicsit nyugati, kicsit keleti; kicsit drága, kicsit olcsó: ez Berlin Zentuccio szemüvegén át. A HOLDBLOG állandó világutazó szerzője a német fővárosról
Július elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőző hón
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény* több ponton is módosította a hivatalos statisztikáról szóló
Az elmúlt hetekben több fontos változás is történt az ESG nemzetközi és magyarországi háza táján. Blogbejegyzésünkben a legfontosabb módosításokat és tudnivalókat gyűjtöttük össze 20
Az adatközpontok működése hatalmas mennyiségű hőt termel, amely a legtöbb helyen kárba vész. A pazarlást felismerve Finnország a számítógépes feldolgozólétesítmé
Az After Hoursben is elhangzott, a LinkedIn-en is fent van: junior elemző kollégákat keres a HOLD. Ritkán hirdetünk meg elemzői állást nyilvánosan, szóval kérünk minden... The post Balásy Zsol
A Xiaomi autója árnyékot vethet a Porsche modelljeire is.
A szomszéd felvételét nagy viták övezik.
Ennyire erős a verseny?
