Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

Mekkora "bukta" a keleti nyitás?

Az elmúlt három évben az Ázsia felé irányuló exportunk alig növekedett, ennek megfelelően a kontinens magyar exportban betöltött szerepe még csökkent is. Mégsem mondhatjuk, hogy a keleti nyitás teljesen kudarc lenne. Inkább azt mondanánk, a nagy hűhónak egyelőre nincs semmi eredménye.

Kizsákmányolják a magyarokat? Tényleg?

Az európai uniós támogatás nem más, mint történelmi elégtétel a kommunizmusért, és kompenzáció a külföldiek kizsákmányolásáért - fogalmazott pénteki interjújában a miniszterelnök. Előbbivel nehéz vitatkozni, utóbbival viszont muszáj.

Ezért nem csökken az államadósság

Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.

Tényleg jó példa nekünk Kína és India?

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.

Az utolsó kamatvágáskor szólni fognak

Nagyon közel vagyunk az utolsó kamatvágáshoz, és miután ez megtörténik, szólni fogunk - mondta el Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Portfolio-nak. A két százalékos alapkamatot szerinte sem érjük el, a mostaninál lassabb ütemű kamatvágásra pedig nem kell számítani. A 315 forintos euróárfolyam már bántotta az alelnök komfortérzetét, de mivel komoly piaci jajongást nem váltott ki, ezért a többi döntéshozó nem törődött vele. Gerhardt azt ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy a jegybanknak érdekében állna a gyengébb forintárfolyam. Az alelnök emellett konkrétan azt gondolja, hogy egy bizonyos ponton túl a 10 bázispontos kamatvágások már csak szimbolikus jelentőségűek, a reálgazdaságot nem segítik. 12 milliárd eurót biztosan nem adna a devizahitelek forintosításához a jegybank, de a tartalékok néhány milliárdos csökkentése elképzelhető.

Újraiparosítás? Minek?

Kevés gazdasági érv hozható fel a kormány gazdaságpolitikai szlogenje, az újraiparosítás mellett. Talán a magyar munkaerőpiac néhány sajátossága magyarázhatja a kormányzat azon törekvését, hogy a feldolgozóipart nevezze meg első számú fejlesztendő területnek. Ugyanakkor a nemzetközi tendenciák, illetve a pillanatnyi relatív helyzetünk alapján sem látszik, hogy miért lenne ez az irány üdvözítő Magyarország számára.

Milyen lesz az Orbán-korszak?

Nagy piacbarát fordulatra nem számíthatunk, csak amennyi az újraiparosítási tervhez szükséges. Az etatista kapitalizmusnak meg kell találnia azokat a tartós növekedési motorokat, amelyekkel igazolni lehet a modell sikerességét.

Indulatos vélemény a romló statisztikákról

Sajátos kísérletre vállalkozom: egy alapvetően száraz, unalmas témáról próbálom erősen szubjektíven elmondani a véleményemet. Mintha a vasbetonról akarnék ódát zengeni. Pontosabban egy elég szomorú balladát. Ez a téma ráadásul még csak nem is a vasbeton, hanem a statisztikai adatszolgáltatás egyre romló minősége.

Nincs itt semmi látnivaló, rendben esik a forint

A forint pont azt teszi, amit a jegybank szeretne - gyengül. A fizetőeszközünk tartós leértékelése a gazdaságpolitikai élénkítés eszköze, kérdés, hogy sikeres lehet-e. A monetáris politika korlátját (a pénzügyi stabilitási kockázatokon túl) az infláció ellódulása jelentheti. Amennyiben a jegybank nem reagál időben, súlyos hitelességi veszteséget szenvedhet el.

Szegények és gazdagok - Tényleg szétszakad a világ?

"Szerte a világon emelkedik a szegények és a gazdagok közötti jövedelemkülönbség." "Magyarországon is nagyok a jövedelemkülönbségek." "Magyarországon is emelkednek a jövedelemkülönbségek." A fenti három állítást az elmúlt hetekben gyakran hallhattuk, megvizsgáltuk mennyire igazolják mindezt a számok. Az eredmény finoman szólva sem egyértelmű.

Mit tehet az MNB a zuhanó forint láttán?

Külső és belső okokkal is összefügg, hogy az elmúlt napokban rohamosan gyengült a forint és ma kétéves mélypontra jutott az euróval szemben. Számos lehetősége van a magyar gazdaságpolitikának, hangsúlyosan a Magyar Nemzeti Banknak arra, hogy a kialakult helyzetre reagáljon, ha szeretne. Legközelebb február 11-én lesz előre meghirdetett, nem kamatmeghatározó jellegű ülés, amelyet egy héttel követ a kamatdöntő ülés, de a testület bármikor tanácskozhat. Az alábbiakban azokat a lehetséges lépéseket szedtük össze, amelyek mentén gondolkodhat a testület.

De tényleg, mi a fene folyik itt?!

Persze minden nagy mozgás mögött a csúf spekulánsok állnak, de az elmúlt napok hektikus árfolyammozgásai beleillenek egy nagyobb képbe is. Az alábbiakban kétféle módon is megpróbáljuk megmagyarázni, hogy mi történik a piacokon, miért esik a forint.

Esik a forint - féljen a jegybank?

Jó néhány feltörekvő piaci térség fizetőeszköze került erős nyomás alá az elmúlt napokban, és a forint sem maradt ki a sorból. A jegybank ennek ellenére a héten még csökkenteni tudta az irányadó kamatot, de felmerül a kérdés: vajon folytatható a lazítás, vagy a mostani fejlemények jelentik azt a külső sokkot, ami elakasztja a kamatciklust?

Szemünk előtt folyhat le az árfolyamválság

Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.

Itt a LÉT a tét - Mire jó az ingyenpénz?

Manapság, amikor a társadalmi türelmetlenség miatt a pénzügyi ezotéria a virágkorát éli, gyanús lehet minden olyan kezdeményezés, ami a hétköznapi gondolkodásunktól elüt. A feltétel nélküli alapjövedelem (fna) kétségkívül nagyon különös ötlet. Ha azonban belepillantunk abba a csaknem 100 oldalas tanulmányba, ami a magyar bevezetés lehetőségét elemzi, el kell ismerni, hogy egyértelműen vitára érett javaslatról van szó, nem pedig néhány mániákus rögeszméjéről. Na de mit is gondoljunk az ingyenpénzről?

A Raiffeisen-kivonulás margójára - Why nations fail?

Nyugalom, nem lesz drámai hatása a Raiffeisen kivonulásának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank kivonulásával nyer az ország. Az esemény tekinthető akár egy olyan folyamat következő apró láncszemének, aminek a végén egy felzárkózásra képtelen Magyarországot találunk majd.

Kell-e nekünk ez az áfa?

Érdekes átalakuláson megy keresztül az általános forgalmi adó megítélése. Az egykor mennybe menesztett adónem egyre népszerűtlenebb, és hiába szólnak mellette még mindig erős közgazdasági érvek, meglehet, hogy az Európai Unióban újra kell gondolni a szerepét.

"Nem fogjuk elszúrni" (Interjú Balog Ádámmal)

A Magyar Nemzeti Bankot is meglepte a múlt héten megjelent alacsony inflációs adat, amely a jegybank középtávú inflációs képére és a kamatpályára is hatással lehet - mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint aktívan figyelnek a pénzügyi stabilitási kockázatokra is, de jelenleg csak annyit ígérhet, hogy nem fogják elszúrni a kamatcsökkentéssel. A Növekedési Hitelprogram jövőre 0,7 százazalékponttal emelheti meg a GDP-t, az újabb keret 70-80 százalékát pedig beruházási hitelre fordíthatják a bankok. A devizatartalékhoz csak nagyon óvatosan és csak meghatározott feltételek mellett nyúlnának.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ez aztán a fordulat a Dunaferr
MNB Intézet

Fánk-hatás 2.0

A Covid-járvány kitörése után kiköltözési hullám indult el a nagyvárosokból, jelentős áremelkedést okozva...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.