Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

Így hullik darabokra Matolcsy modern műve

A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.

Na most akkor csökkent-e az államadósság?

Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?

Ezért kellett visszafizetni az IMF-hitelt

Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.

Mitől leszünk sikeres nemzet?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat.

Kinek jó a nonprofit energiaszektor?

Régóta tervezi a kormány az energiaszektor gyökeres átalakítását, és egyre inkább úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet. A rezsicsökkentés második köre után alighanem sok szereplő kerül már víz alá, ami megkönnyítheti a vezetés álmainak megvalósulását - ez a legújabb hírek szerint a szektor nonprofittá tétele lenne. Tekintsük tehát át, hogy mit is jelent, ha egy vállalat nonprofit, illetve mennyire értelmezhető mindez a közműszolgáltatások, energetika területén!

Kell a kamatcsökkentés, de éles váltás nincs

Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.

Magyar felemelkedés - Pályát tévesztett a kormány?

Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.

Derült égből Varga-csomag - Csak minek?

A ma bejelentett költségvetési kiigazítási csomag erősíti a gyanút, hogy a költségvetés - a tavalyi példás fegyelem ellenére - folyamatos kihívásokkal küzd. Ezúttal már közvetlenül a lakosság pénztárcáit érintő intézkedések születtek, ám ezzel együtt sem látszik, hogy a növekedési potenciált javítaná a program. Éppen ezért, amennyiben mégsem a költségvetés bajaira, hanem új költekezésre kell a pénz, akkor sem látszik a hasznok és költségek pozitív egyenlege.

Forr az isztambuli levegő - Mi lesz a török sikersztoriból?

Egy isztambuli tér átalakítása elleni tüntetés múlt hét végére a török kormány elleni országos tiltakozássá fejlődött, amely jól rávilágított arra a feszültségre, ami a társadalomban már évek óta halmozódott. Amint alábbi elemzésünkben rámutatunk: a folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy elhúzódó társadalmi feszültségre van kilátás, ami egyelőre beláthatatlan következményekkel is járhat. Mindez az eddig szárnyaló török pénz- és tőkepiacokat éppen akkor érte el, amikor az amerikai jegybank felől várható változások egyébként is rontották a feltörekvő kötvény- és részvénypiacok kilátásait. Ezek a tényezők növelik annak esélyét, hogy a török piacok szárnyalása rövid távon véget ért.

Mire jó a 9 százalékos szja?

A kilenc százalékos személyi jövedelemadó ötletét nem csak a költségvetési feszültség miatt érdemes alaposan megfontolni. Nem biztos, hogy az adócsökkentésre itt lenne a legnagyobb szükség, ráadásul a fogyasztás adóztatásának irányába való elmozdulásnak is megvannak a gazdasági korlátai.

Miért kell nekünk adóemelés?

A túlzott deficit eljárás alól kikerülnénk a kisebb Varga-csomaggal is, és feltehetően ezt a kormány is tudja. A miniszterelnök mégis a nagyobb csomag mellett érvel. A megfontolás emögött egyrészt az lehet, hogy Orbán Viktor bizalmatlan az EU-val szemben, és attól tart, hogy végül a számok ellenére kedvezőtlen politikai döntés születik. Másrészt az sem kizárt, hogy a kormány tovább alkalmazza a már jól bevált receptet: az unióra fogva hajtja végre a költségvetési kiigazítást. Ezúttal azonban már nem a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés a mozgatórugó.

Tényleg itt van a növekedési fordulat?

Az első negyedévben valószínűleg véget ért a recesszió Magyarországon, ám a gazdaság kilátásait mégsem az erre az időszakra vonatkozó, jövő héten megjelenő GDP-számokból fogjuk megismerni. A részadatok alapján továbbra is meglehetősen ellentmondásosnak látszik a növekedési kép, ezért látványos növekedési fordulatról még korai lenne beszélni.

Félrekezeltük a válságot?

A tudományos életben élénk teoretikus vita zajlik arról, hogy mi a helyes válságkezelési mód a mai világgazdasági helyzetben. Érdemes figyelembe venni azonban azt is, hogy az elméleti megfontolások általánosságán túl a való életben számos intézményi tényező is korlátozza, hogy a válságkezelés lehetséges eszköztárából szabadon választhassunk. Az eurózóna például éppen ezzel szembesült az elmúlt években.

Mi is ez az új jegybanki hitelprogram? - Gyors értékelés

Első pillantásra úgy tűnik, hogy az alapigazság érvényesülhet a jegybank mai nem konvencionális programjánál. Eszerint az ilyen típusú eszközök csak magas kockázatok mellett hozhatnak érdemi eredményt. Ezen az átváltáson talán jól egyensúlyozott a jegybank: a programtól nem várható nagy ösztönző hatás - de legalább ártani is keveset fog.

Minden a növekedésen áll vagy bukik - Interjú Varga Mihállyal

Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.

Elég nagy bajban van a költségvetés

Úgy tűnik, hogy a kormánynak több 100 milliárd forintos kiigazítást - és ezzel további gazdasági lassulást - kellene lenyelnie az idén ahhoz, hogy tarthassa az alaptörvénybe foglalt adósságszabályát. Az alternatív megoldások sem kecsegtetők. Recesszió, a szabály megkerülése, költségvetési trükközés. Vagy a növekedési csoda.

Saját alkotmányos szabályát szegheti meg a kormány

Különös helyzetbe kerülhet a magyar gazdaságpolitika az idén. A szomorú növekedési kilátások és a mélyre eső infláció hatására veszély fenyegeti azt az alkotmányba foglalt előírást, miszerint a GDP-arányos államadósság nem emelkedhet. Ezt úgy lehetne elkerülni, ha a gazdasági növekedés olyan magasra szökne, amilyet most senki nem jelez előre. Vagy marad a trükközés. Esetleg "megment" minket a recesszió.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Váratlanul blokkolták az ukránok Magyarország olajimportjának nagy részét!
Kasza Elliott-tal

Eladások

Augusztus közepén pénzre lesz szükségem, és ehhez el kell adnom pár részvényt. Egy éve is volt egy hasonló dilemám...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.