Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 420

Megadta magát a kormány az IMF-nek?

Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.

2012.09.06 16:27 Hogyan értelmezzük Orbán szavait? Gyors értékelés

Azeri szélhámosság, magyar... mi is?

"Teljes illúzió azt gondolni, hogy valaki úgy hitelezi meg Magyarországot, hogy azzal egyébként semmilyen érdemi gazdasági kapcsolata sincs" - mondta néhány hónapja nekem egy háttérbeszélgetésen egy kormányhoz közel álló szakértő. Õ még az arabokkal való hiábavaló próbálkozás kapcsán magyarázta, hogy amíg nincsenek kereskedelmi kapcsolatok, anya-leányvállalati viszonyok, személyes üzleti tapasztalatok, addig aligha lehet elvárni, hogy magyar állampapírokba fektessen egy ország. Innen nézve a jelentős hitelviszony az utolsó lépcső két ország gazdasági együttműködésében. A fenti megállapítást fejben tartva több gondolat is megfogalmazódik bennünk az azerbajdzsáni ügy kapcsán.

Ez így kevés lesz a válság leküzdéséhez

Az Európai Unió a mai napig nem döntötte el, hogy melyik tabuhoz kell hozzáérnie az adósságválság leküzdése érdekében. Amíg viszont erről nincs döntés, addig a válságkezelés intézményi feltételei sem teremtődnek meg.

Bukósisakot felvenni! - Rázós időszak jön (Interjú)

Csak további rendkívül agresszív hitelezéssel lehet elkerülni, hogy a kínai gazdaság beleálljon a földbe - nyilatkozta Duronelly Péter a Portfolio.hu-nak. Kína hasonló helyzetben van, mint Japán volt a '80-as években. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az eurózóna nem működőképes, és hosszútávon az adóssághelyzet nem stabilizálható anélkül, hogy a jóléti rendszerekben jelentős változás lenne. A gazdaságok közti egyensúlyozást, a gazdaságok relatív súlyának megváltozását jobban tudják kezelni az önálló devizák. Duronelly a magyar gazdasági kilátásokat úgy jellemezte, hogy azok viszonylag egyszerűek: visszaeső beruházással, stagnáló, esetleg visszaeső fogyasztással kell számolni a következő két évben. A költségvetést nagyon takarékosan kell tervezni. "Most olyan időszak van, hogy bukósisakot kell felvenni" - tette hozzá.

Küzdelmes 10 évre kell berendezkedni (Interjú)

Az eurozóna alapvető problémája, hogy amíg nem jön valaki, aki kimondja, hogy a periférikus országoknak nem kell mindent visszafizetniük, addig a piac nem fog hinni a válságkezelésben - nyilatkozta Zsoldos István, a MOL vezető elemzője a Portfolio.hu-nak. Zsoldos szerint Görögországban a strukturális változások lassúak, így nagyon könnyen bekövetkezhet egy következő újabb csődesemény. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is küzdelmes 10 évre kell berendezkedni. Olyan nem lesz, hogy csak ülünk, és már nem kell változnunk - véli az elemző.

Ma már senki nem fúrná meg a gyöngyösi beruházást - Interjú

A magyar telephellyel már rendelkező vállalakozások szívesen fektetnek be újra nálunk, de a kiszámíthatóságban ők is előrelépést várnak - nyilatkozta Becsey Zsolt a Portfolio.hu-nak. A miniszterelnök külgazdasági megbízottja nem híve annak, hogy nagy készpénzes támogatásokkal csábítsuk a külföldi működőtőkét (FDI), igaz, ez már a régióban sem divat. Pedig a működőtőkében egyébként nemigen válogathatunk, ma már egy gyöngyösi gumigyárat senki nem fúrna meg. Bár a külgazdasági kapcsolatok kezelése az utóbbi időben intézményileg egyre inkább széttöredezett formában valósult meg, Becsey szerint szerencsés volna, ha a rendszer újra egycsatornássá válna.

Új osztást kért a kormány - jönnek-e jobb lapok?

Jó irányba mozdult el a gazdaságpolitika azokkal a döntésekkel, amelyek részben éppen a korábbi gazdaságpolitikai intézkedések korrekcióját is jelentik. Tartós fedezet viszont nincs rá, ha hasonló "szerencséje" lesz a kormánynak, mint az előző kiköltekezési körében volt, akkor igencsak ingatag költségvetéssel fogunk a választási hajrába fordulni.

A hegyekből egy morzsát - Mit várjunk az EU-csúcstól?

A héten tartják az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóját, amitől sok megfigyelő azt várja, hogy áttörést hoz az eurózóna válságkezelésében. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az eurózóna komplex válsága kapcsán felmerülő problémahegyből legfeljebb egy talicskányit sikerül majd arrébb hordani.

Ugye akarja Ön, hogy minden jobb legyen?

Az új nemzeti konzultáció szinte mindenkinek ígér valami szépet, csak éppen a versenyképességükért aggódó, a hitelezés helyreállásában reménykedő vállalkozások ráncolhatják a homlokukat. Erős, elosztó állam, támogatások az adóváltozások veszteseinek, luxusáfa-fixáció - megnéztük, mit mutat a kérdőív.

2012.05.30 09:06 Az új nemzeti konzultáció 16 pontja

Az euró kocsmája, avagy mit nyerne Görögország a drachmával?

Mindig bajban vagyunk, amikor az euróövezetből való kilépés lehetséges előnyeit, vagy akár csak (köz)gazdasági jelentőségét akarjuk leírni. Az alábbiakban egy egyszerű példával próbáljuk megvilágítani az önálló pénz (mondjuk drachma) értelmét, aztán kitérünk arra is, hogy példánk miért értelmezhető csak korlátozottan. Helyszínünk a kocsma. Pontosabban több kocsma.

Magyar adók: semmi sem az, aminek látszik

Idősebbek mesélték gyerekkoromban, hogy a "keleti blokk" országai előszeretettel hamisították meg kissé a térképeket, hogy a gaz imperialisták nehogy könnyen eligazodjanak a Bakonyban, vagy éppen a rakéták nehogy pontosan csapódjanak be Moszkvában. Hasonlóan zseniális megtévesztő manőverbe kezdett két éve a kormány, amikor úgy döntött, hogy a fizetendő közterhek nevei és hivatalos leírásai még véletlenül se takarják azok valós tartalmát. Így aztán ha egy külföldi hazánkba érkezve a gazdasági ügyeink iránt érdeklődik, furcsa magyarázkodásokba bonyolódhatunk "Európa legegyszerűbb és legversenyképesebb adórendszerével" kapcsolatban.

Akkor most mit akar az IMF?

A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?

Ez nem tranzakciós adó, hanem egy új áfa

Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.

IMF nélkül feladhatjuk az adósság elleni háborút

Az utóbbi hetek, hónapok egyik fő kérdése, hogy kibírjuk-e az IMF-hitel nélkül. Tudná-e magát tovább finanszírozni az állam? Fenntarthatónak látnák-e a befektetők az államadósságot? Az alábbiakban ezekre próbálunk egyszerű számítások segítségével választ adni.

IMF-revolvert nyom a piac fejéhez a kormány

Már a piac számára is egyre inkább egyértelmű, hogy a kormánynak nem olyan fontos, és főleg egyáltalán nem sürgős az EU-val és az IMF-fel való megállapodás. Ugyanilyen gyanú miatt néhány hónapja még történelmi mélypontra szakadt a forint árfolyama, most legfeljebb a stabilan magas kötvényhozamokon látszik a bizonytalanság. Miért ilyen türelmes a piac, és mik a lehetséges kimenetek?

Igen, példátlan - Miért büntet minket az EU?

Alaposan felbolydult a közvélemény, miután az Európai Bizottság javaslatot tett a kohéziós alapból Magyarországnak jutó források felfüggesztésére. A túlzott deficit eljárásban (edp) való továbbléptetés ugyan bizonyos szempontból erősen inkonzisztens, ám végiggondolva a helyzetet, el kell ismernünk: nemigen volt az EU-nak más lehetősége.

Túlárazta a piac az IMF-megállapodás esélyét

Az előfeltételek ügyében az egyeztetések csigalassúsággal haladnak előre, a tényleges tárgyalások gyorsaságával kapcsolatos kormányzati optimizmus pedig megalapozatlannak tűnik. Egyes megfigyelők úgy látják, mégis a török kártyát húzta elő a kormány. Mások szerint egyszerűen a tárgyaló felek közötti érdekkülönbségek nagyok, így a megállapodás esélyei jóval kisebbek annál, mint amit a piac áraz.

Simor: Ez az igazi védőháló

"A jegybank eszközei számottevően támogatják, de önmagukban nem elégségesek a vállalati hitelezés újbóli beindulásához" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Simor András az MNB által ma bejelentett két éves fedezett hitelprogram kapcsán. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint "ez az igazi védőháló: a bankok nagyobb biztonságban érezhetik magukat forrásellátottság tekintetében", de emlékeztetett: a jegybanknak nincsenek eszközei a hitelezési hajlandóság növelésére. Az MNB által tervezett univerzális jelzáloglevél-vásárlási programot Simor az építkezés egyik lépésének nevezte, amely elvezethet majd a lakossági jelzáloghitel piac felfutásához. A bankok által fedezetként benyújtható értékpapírok körének bővítése kapcsán Simor hangsúlyozta, hogy nagyon körültekintően járnak el és a lépés semmilyen módon nem növeli az inflációt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagyon gyorsan terjed egy régi-új fertőzés Magyarországon - Ezt kell tenni, hogy megelőzzük a halálos bajt!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.