Madár István

Madár István

Madár István a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1997-ben. 2013-ig az egyetem Gazdaságpolitika Tanszékének oktatója. Emellett 2000-től 2006-ig a Világgazdaság napilap újságírója, szerkesztője. 2006-tól a Portfolio vezető elemzője, rovatvezetője. 2016-tól a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi docense. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnökségi tagja.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 426

Lehet még kamatcsökkentés - interjú a külső tanácstagokkal

Nem érez ellentmondást a friss inflációs előrejelzés és az általa is megszavazott szeptemberi újabb jegybanki kamatcsökkentés között a Monetáris Tanács két külső tagja: Gerhardt Ferenc és Kocziszky György. A Portfolio.hu-nak adott párhuzamos interjújukban hangsúlyozták: a testület a döntéseinél továbbra is egységesen elfogadja az inflációs célkövetést, mint módszert. Azt is érzékeltették azonban, hogy a mai megváltozott világban rugalmasabban kell értelmezni az inflációs célkövetés keretrendszerét. Mindketten jelezték, hogy azért vált lehetővé augusztusban és szeptemberben a kamatcsökkentés, mert az általuk figyelt piaci indikátorok, illetve a gazdasági kibocsátási rés helyzete és nagysága azt lehetővé tették. Ha ezekben nem következik be drámai változás például külföldi okok miatt, akkor folytatódhat a kamatcsökkentési sorozat.

Mindketten úgy látják, hogy bár egy, vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentés még nem váltja meg a világot, de a lépések üzenete fontos és a hitelek olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhat a gazdasági növekedés élénküléséhez. A két jegybankár óvatos optimizmussal tekint a magyar kormány és az EU/IMF közötti egyeztetési folyamatra, szükségesnek tartja a megállapodás létrejöttét és nem látnak abban kockázatot, hogy már ezt megelőzően elindult a kamatcsökkentési sorozat. Az interjú során Gerhardt Ferenc külön hangsúlyozta: rendkívül óvatos monetáris politikát kell folytatni és ennek jegyében "békeidőben" nem mozoghat 25 bázispontosnál nagyobb mértékben egy-egy döntésnél az alapkamat. Véleménye szerint ez lehetővé teszi azt is, hogy ha utólag kiderül, hogy hibát követett el a Monetáris Tanács, akkor könnyebben lehet azt korrigálni.

Blanchard: Előre vagy hátra, de itt nem maradhatunk

Az adósságválság miatt a figyelem középpontjában Európa van, de ne feledkezzünk meg róla, hogy az Egyesült Államok költségvetési problémái mindmáig nem megoldottak - nyilatkozta Olivier Blanchard a Portfolio.hu-nak. A Nemzetközi Valutaalap főközgazdásza szerint számos európai országban túlságosan magas az adósság, aminek jelentős kockázatai vannak, éppen ezért nem kérdés, hogy csökkenteni kell az eladósodottságot. A feladat az, hogy megtalálják azt a középutat, ami már a finanszírozók számára is elfogadható konszolidációs ütem, de közben a társadalmi korlátok sem akadályozzák a program végrehajtását - figyelmeztetett Blanchard. Az eurózóna jövőjét illetően elmondta, az integrációban vagy előre vagy hátra kell lépni, de az biztos, hogy az eurózóna nem maradhat ott, ahol jelenleg van. Szerinte a fiskális integráció segíteni fog, de önmagában nem lesz elég, éppen ezért a makroprudenciális eszközök aktív használatára lesz szükség.

Ma kiderül, inflációs célt követ-e a jegybank

Augusztusi kamatcsökkentése után mai ülésén újra lazíthat a monetáris tanács. A szeptemberi döntés azonban többet mutathat annál, mint hogy a külső tagok megint leszavazzák-e a belsőket. Ezúttal ugyanis a döntéshez rendelkezésre áll a jegybanki stáb - vélhetően jócskán megemelt - új inflációs előrejelzése, ami mellett a kamatcsökkentés akár értelmezhető úgy is, hogy a jegybank megszegi a törvényben előírt mandátumát.

Simor: A monetáris tanács dolga kezelni az inflációs változást

Sem az erősödő inflációs veszély, sem pedig a növekedés beindításához fűzött remények nem támasztják alá a kamatcsökkentést - mondta lapunknak adott interjújában Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke (alelnökeivel együtt) a legutóbbi tanácsülésen kisebbségbe szorult a külső tagokkal szemben. Simor szerint a kamatcsökkentés csak korlátozottan képes segíteni a gazdaság fellendülését, az infláció elleni küzdelemben viszont többet árthat. A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak. A bankrendszer a kormány politikai pofozóbábuja, pedig erős gazdaságot gyenge bankrendszerrel még nem alkotott senki. A jegybankelnök szerint hiába hirdet új kötvényvásárlási programot az Európai Központi Bank, a magyar helyzet annyira különböző, hogy ha az MNB is alkalmazná ezt az eszközt, az a gazdaságpolitika hitelességét gyengítené. Simor leszögezte: továbbra is az inflációs célkövetés keretei között gondolkodva hozza meg döntéseit.

Mit is üzent ma Orbán? Gyors értékelés

A miniszterelnök mai parlamenti felszólalásának üzenete összhangban van azzal, amelyet délelőtti cikkünkben már előrevetítettünk, azaz az EU/IMF-megállapodás kapcsán mutatkozó két forgatókönyv közül most az eddig kisebb esélyűnek tekintett forgatókönyv (lesz megállapodás) esélyei növekedtek. A megállapodás valamikor késő ősz körül létre is jöhetne. Ezt erősíti, hogy Orbán Viktor is úgy fogalmazott: "a magyar Parlament elég erős lesz az ősszel, és képes lesz jó megállapodást kötni".

Megadta magát a kormány az IMF-nek?

Az IMF-fel való szakítás előkészítése, vagy a megállapodás politikai kárainak csökkentése - ezt a két lehetőséget latolgatta a közvélemény a komolyan aligha vehető IMF-követeléslista kiszivárgása után. Az első órákban a piac a szakítást tartotta valószínűbbnek, aztán óvatosabbá váltak a vélemények. Az elmúlt három nap nyilatkozatai alapján számunkra egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány mégis elszánta magát a megállapodásra.

2012.09.06 16:27 Hogyan értelmezzük Orbán szavait? Gyors értékelés

Azeri szélhámosság, magyar... mi is?

"Teljes illúzió azt gondolni, hogy valaki úgy hitelezi meg Magyarországot, hogy azzal egyébként semmilyen érdemi gazdasági kapcsolata sincs" - mondta néhány hónapja nekem egy háttérbeszélgetésen egy kormányhoz közel álló szakértő. Õ még az arabokkal való hiábavaló próbálkozás kapcsán magyarázta, hogy amíg nincsenek kereskedelmi kapcsolatok, anya-leányvállalati viszonyok, személyes üzleti tapasztalatok, addig aligha lehet elvárni, hogy magyar állampapírokba fektessen egy ország. Innen nézve a jelentős hitelviszony az utolsó lépcső két ország gazdasági együttműködésében. A fenti megállapítást fejben tartva több gondolat is megfogalmazódik bennünk az azerbajdzsáni ügy kapcsán.

Ez így kevés lesz a válság leküzdéséhez

Az Európai Unió a mai napig nem döntötte el, hogy melyik tabuhoz kell hozzáérnie az adósságválság leküzdése érdekében. Amíg viszont erről nincs döntés, addig a válságkezelés intézményi feltételei sem teremtődnek meg.

Bukósisakot felvenni! - Rázós időszak jön (Interjú)

Csak további rendkívül agresszív hitelezéssel lehet elkerülni, hogy a kínai gazdaság beleálljon a földbe - nyilatkozta Duronelly Péter a Portfolio.hu-nak. Kína hasonló helyzetben van, mint Japán volt a '80-as években. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az eurózóna nem működőképes, és hosszútávon az adóssághelyzet nem stabilizálható anélkül, hogy a jóléti rendszerekben jelentős változás lenne. A gazdaságok közti egyensúlyozást, a gazdaságok relatív súlyának megváltozását jobban tudják kezelni az önálló devizák. Duronelly a magyar gazdasági kilátásokat úgy jellemezte, hogy azok viszonylag egyszerűek: visszaeső beruházással, stagnáló, esetleg visszaeső fogyasztással kell számolni a következő két évben. A költségvetést nagyon takarékosan kell tervezni. "Most olyan időszak van, hogy bukósisakot kell felvenni" - tette hozzá.

Küzdelmes 10 évre kell berendezkedni (Interjú)

Az eurozóna alapvető problémája, hogy amíg nem jön valaki, aki kimondja, hogy a periférikus országoknak nem kell mindent visszafizetniük, addig a piac nem fog hinni a válságkezelésben - nyilatkozta Zsoldos István, a MOL vezető elemzője a Portfolio.hu-nak. Zsoldos szerint Görögországban a strukturális változások lassúak, így nagyon könnyen bekövetkezhet egy következő újabb csődesemény. Ahogy Európában, úgy Magyarországon is küzdelmes 10 évre kell berendezkedni. Olyan nem lesz, hogy csak ülünk, és már nem kell változnunk - véli az elemző.

Ma már senki nem fúrná meg a gyöngyösi beruházást - Interjú

A magyar telephellyel már rendelkező vállalakozások szívesen fektetnek be újra nálunk, de a kiszámíthatóságban ők is előrelépést várnak - nyilatkozta Becsey Zsolt a Portfolio.hu-nak. A miniszterelnök külgazdasági megbízottja nem híve annak, hogy nagy készpénzes támogatásokkal csábítsuk a külföldi működőtőkét (FDI), igaz, ez már a régióban sem divat. Pedig a működőtőkében egyébként nemigen válogathatunk, ma már egy gyöngyösi gumigyárat senki nem fúrna meg. Bár a külgazdasági kapcsolatok kezelése az utóbbi időben intézményileg egyre inkább széttöredezett formában valósult meg, Becsey szerint szerencsés volna, ha a rendszer újra egycsatornássá válna.

Új osztást kért a kormány - jönnek-e jobb lapok?

Jó irányba mozdult el a gazdaságpolitika azokkal a döntésekkel, amelyek részben éppen a korábbi gazdaságpolitikai intézkedések korrekcióját is jelentik. Tartós fedezet viszont nincs rá, ha hasonló "szerencséje" lesz a kormánynak, mint az előző kiköltekezési körében volt, akkor igencsak ingatag költségvetéssel fogunk a választási hajrába fordulni.

A hegyekből egy morzsát - Mit várjunk az EU-csúcstól?

A héten tartják az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozóját, amitől sok megfigyelő azt várja, hogy áttörést hoz az eurózóna válságkezelésében. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az eurózóna komplex válsága kapcsán felmerülő problémahegyből legfeljebb egy talicskányit sikerül majd arrébb hordani.

Ugye akarja Ön, hogy minden jobb legyen?

Az új nemzeti konzultáció szinte mindenkinek ígér valami szépet, csak éppen a versenyképességükért aggódó, a hitelezés helyreállásában reménykedő vállalkozások ráncolhatják a homlokukat. Erős, elosztó állam, támogatások az adóváltozások veszteseinek, luxusáfa-fixáció - megnéztük, mit mutat a kérdőív.

2012.05.30 09:06 Az új nemzeti konzultáció 16 pontja

Az euró kocsmája, avagy mit nyerne Görögország a drachmával?

Mindig bajban vagyunk, amikor az euróövezetből való kilépés lehetséges előnyeit, vagy akár csak (köz)gazdasági jelentőségét akarjuk leírni. Az alábbiakban egy egyszerű példával próbáljuk megvilágítani az önálló pénz (mondjuk drachma) értelmét, aztán kitérünk arra is, hogy példánk miért értelmezhető csak korlátozottan. Helyszínünk a kocsma. Pontosabban több kocsma.

Magyar adók: semmi sem az, aminek látszik

Idősebbek mesélték gyerekkoromban, hogy a "keleti blokk" országai előszeretettel hamisították meg kissé a térképeket, hogy a gaz imperialisták nehogy könnyen eligazodjanak a Bakonyban, vagy éppen a rakéták nehogy pontosan csapódjanak be Moszkvában. Hasonlóan zseniális megtévesztő manőverbe kezdett két éve a kormány, amikor úgy döntött, hogy a fizetendő közterhek nevei és hivatalos leírásai még véletlenül se takarják azok valós tartalmát. Így aztán ha egy külföldi hazánkba érkezve a gazdasági ügyeink iránt érdeklődik, furcsa magyarázkodásokba bonyolódhatunk "Európa legegyszerűbb és legversenyképesebb adórendszerével" kapcsolatban.

Akkor most mit akar az IMF?

A hét elején még úgy tűnt, hogy végre sikerül leülni a tárgyalóasztalhoz a nemzetközi szervezetekkel, miután a vitás ügyek egy részét elrendeztük, a másik részét pedig a tárgyalóasztalra toltuk. Aztán tegnap késő délután jött az IMF, és mintha újra visszaléptünk volna ebben a reménytelenül nyúló sagában néhány epizódnyit. De vajon hogy is állunk most?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Pápaválasztás 2025: Elhangzott a habemus papam, az új pápa: XIV. Leó, Robert Francis Prevost bíboros
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.