Japán, Svédország, Németország, Kanada, Guyana, Egyesült Királyság. A felsorolt országok közül csak az egyik tartozik a világ tíz legfejlettebb országa közé a legismertebb fejlettségi mutató alapján (egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritáson mérve), melyik az? Bizonyára nem minden olvasónk vágta rá azonnal a helyes választ, Guyanát.
Nagyon sokan már most történelmi jelentőségű időszaknak nevezik a Donald Trump által a "Felszabadítás Napján" útnak indított vámháborús napokat. A részvény- és kötvénypiaci befektetők, a célba vett országok vezetői minden bizonnyal így érzik. A tőzsdék valósággal hullámvasútra ültek, a piaci szereplők csak kapkodják a fejüket, rövid idő alatt ezermilliárd dollárok égtek el. Mégis hogyan lehetséges mindez, pontosan mi vezetett ilyen mértékű csapkodáshoz a piacokon, lehet-e ebben változás, milyen rövid és hosszú távú következményekkel járhat ez a világgazdaságra, azon belül is Magyarországra. Egyáltalán mit fog mindebből megérezni a magyar gazdaság és milyen csatornákon keresztül érinti a magyarokat a globálissá váló vámháború. Ezekről beszélget a Portfolio stúdiójában Vidovszky Áron, a Portfolio Csoport podcastszerkesztője, Madár István makrogazdasági vezető elemzővel és Nagy Viktor részvénypiaci vezető elemzővel.
Az elmúlt hónapokban sokat változtak az uniós fejlettségi rangsorok számai. Mennyire maradtunk le a lengyelektől? Tényleg nem fogyasztunk többet, mint a bolgárok? Mélyebbre ásva a témában kiderülnek a válaszok, de emellett az is, hogy a megértést az uniós statisztikai hivatal "technikai problémái" és módszertani megoldásai nehezítik.
Az idén a költségvetési és gazdasági folyamatok nem nagyon támogatták az államadósság csökkenését. Olyannyira nem, hogy számításaink szerint az államadósság-csökkenés az idén nagy eséllyel nem teljesül. Erőlködni ugyan lehet, de kérdés, hogy megéri-e a kockázatot.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Előzetesen a Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzési konszenzusa -0,2% volt, vagyis ennél sokkal enyhébb visszaesésre számított a piac. Mivel a gazdaság két egymást követő negyedévben zsugorodott, ismét technikai recesszióba került. Éves alapon (szezonálisan és naptárhatással igazítva) szintén 0,7 százalékos visszaesést becsült a KSH. A nyers visszaesés 0,8%, ehhez képest a piac 0,3%-os növekedésre számított.
A magyar gazdasági modell egyik fő eleme, hogy a versenyképesség-teremtés, a gazdasági problémák kezelésének legjobb eszköze a forintgyengítés.
A hazai híreket olvasva látszólag minden rendben van a beruházásokkal, magas a GDP-arányos ráta, és zúdul be a külföldi működőtőke. Aztán ha megnézzük alaposabban a számokat, láthatjuk, hogy valójában a helyzet egészen borzasztó: elképesztően drágán csináltunk nagyon rosszul hasznosuló beruházásokat, és mostanra már ezekből is sokkal kevesebb van, mint gondolnánk.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
A jegybank lassabb kamatcsökkentésekre vált, de az év közepére így is elérjük a régiós reálkamatok szintjét - mondja Kuti Zsolt. A Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy a pénzügyi piacaink stabilitása egy ideje több figyelmet kap a jegybanknál, ezen belül az árfolyam szerepe pedig több okból jelentősen felértékelődött. A magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.
A külkereskedelmi mérlegünk egyetlen év alatt történelmi mélypontról történelmi csúcsra javult. Az óriási változás legfontosabb tényezőjének az energiaárak visszaesését szokták tekinteni. Vizsgálódásunk alapján azonban ez nem igaz: az egyensúlyjavulás ennél is fontosabb oka a recesszió.
Rosszul méri az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a valóságban jóval magasabb a drágulás mértéke - ezt a véleményt fogalmazta meg a napokban több közgazdász, ami aztán nemzetközi visszhangot is kiváltott. De tényleg hibás a KSH számítása? Miért támadják ennyire a hivatalt? A válaszainkkal valószínűleg egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
A harmadik negyedévben 0,9%-kal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP, ezzel véget ért a gazdaság recessziója. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal kisebb volt a teljesítmény. A gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 1,1%-os lesz a növekedés, éves alapon 0,1%-os a visszaesés, vagyis a várakozásokhoz képest egy kicsit gyengébb adattal rukkolt elő a KSH.
A hazai turisztika teljesítményét hosszú ideje kommunikációs zűrzavar övezi. A híradások egy része visszafogott teljesítményről számol be, eközben más tudósítások mennybe repítik az ágazatot. Az ellentmondásokhoz hozzájárul az idegenforgalmi adatok egyenetlensége. Ugyanakkor a kavarodás fő oka, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ezt kihasználva olyan adatokra hivatkozik, amelyek nem is nyilvánosak, a nyilvánosaknak viszont látványosan ellentmondanak. Ez pedig azért különösen pikáns, mert az MTÜ nem csak egy kormányügynökség, hanem adatgazda is.
A magyar beruházások nem azért vannak olyan magas szinten európai összevetésben, mert kimagasló a fejlesztési aktivitás, hanem azért, mert nagyon drágák – ez derül ki a GDP-arányos beruházási ráta vizsgálatából. Ráadásul az árváltozást kiszűrve a mutató nem csak az utóbbi néhány negyedévben, hanem 2020 óta lejtmenetben van, ami egyedülálló a régióban.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság. A ma megjelent részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes részterületek hogyan teljesítettek.
A második negyedévben a magyarországi beruházási teljesítmény 4,1%-kal múlta alul az előző negyedévi szintet és 13,5%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
Az utóbbi években robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a fenntartható befektetések iránt. Az ESG-kritériumok...
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
A butorlánc két vezetőjével beszélgettünk.
