Mit tudhatunk meg a Fidesz programjából? - Vélemény
Megjelent a Fidesz programja. Ahogy az várható volt, sok mindent nem tudhattunk meg belőle, a hazai politikai programok megszokott "általánossága" uralja a dokumentumot. Azért van előrelépés is.
Megjelent a Fidesz programja. Ahogy az várható volt, sok mindent nem tudhattunk meg belőle, a hazai politikai programok megszokott "általánossága" uralja a dokumentumot. Azért van előrelépés is.
Sikeresen megvalósult a vezetőváltás, javult a monetáris tanács, a menedzsment és a stáb közötti kommunikáció, de kudarcnak tekinthető, hogy jövőre nem valósul meg az árstabilitás - értékelte első, csonka évét Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A költségvetés a vártnál magasabb elvonási szint mellett stabilizálódik, eurobevezetési céldátumról egyelőre nem érdemes beszélni - mondja a jegybankelnök. A subprime válságnak most jön még csak a java.
A jelenlegi szabályozás, illetve kormány által benyújtott közpénzügyi csomag hiányosságai, valamint Törvényhozási Költségvetési Hivatal lassú felállása akár elegendők lehetnek ahhoz, hogy a 2010-es költségvetés - a választás ciklus eddigi kellemetlen tapasztalatainak megfelelően - újra fellazuljon.
A parlamentbe került a közpénzügyi törvénycsomag, ami elvben azt biztosíthatja, hogy a jövőben megússzuk a Bokros- és Gyurcsány-csomaghoz hasonló stabilizációs intézkedéseket - és nem mellesleg elkerüljük a száznapos programhoz hasonló fedezetlen pénzszórást is. Vajon tényleg a stabilitás korszaka köszönt ránk? Vannak még kérdések bőven. Márpedig ezeket jó lesz megválaszolni, ugyanis a törvénycsomag bizonyára az utóbbi évek legnagyobb jelentőségű gazdaságpolitikai vállalását jelenti, aminek időtávja miatt különösen nagy a felelősség a törvényhozókon.
Az adórendszer helyzetével, lehetséges változtatásával foglalkozik Hegedűs Miklós, a GKI kutatóintézet szakértője a Világgazdaság mai számában. Először a szakértő főbb megállapításait közöljük, majd lapunk véleményét írjuk le, párhuzamosan pontokba szedve.
Mintha időutazásra fizettünk volna be - így érezzük néha, amikor szakszervezeti vezetők megnyilatkozásait halljuk. Rövid távú szemlélet, szerzett feudális előnyök védelme, a gazdasági racionalitás figyelmen kívül hagyása, az érdekvédelem szűklátókörűen értelmezett képviselete: a szakszervezetek, akik végigasszisztálták az elmúlt évek gazdaságpolitikai ámokfutását, nem tanultak semmit.
Ahogy gyűlnek az adatok a kiigazítás hatásairól, egyre könnyebb lesz őket összevetni a korábbi magyar, illetve a nemzetközi tapasztalatokkal. Három, első pillantásra meglepő eredmény máris akad. A mostani költségvetési hiánycsökkentés hazai összevetésben sem egyedi. A 2006 és 2008 közötti időszak összességében kisebb hiánymérséklődést eredményez, mint a Fidesz-éra alatti, 1999-2000-es teljesítmény. Másrészt az elmúlt 25 évben több olyan kiigazítás is volt az Európai Unióban, ami a mostani magyar hiánycsökkentés mértékét jócskán felülmúlja. A harmadik megállapításunk jóval szomorúbb: vélhetően a magyar konszolidáció növekedési áldozata lesz a legmagasabb.
Az elmúlt fél évben az inflációs kilátások (és így a jegybank inflációs előrejelzései) két nagy hullámban emelkedtek. Először a várakozásokat jóval meghaladó bérnövekedés, majd az élelmiszer- és olajárak okozta (várható) sokk írta felül a korábban elképzelt pályát. Eközben a jegybank szép csendben eltévesztette az inflációs célját. A két jelenség közt nyilván van összefüggés, de vajon el lehetett volna kerülni a céltévesztést?
Egy hónappal ezelőtt, némi kommunikációs és taktikai döcögés után kijelölte a kamatcsökkentés útját a monetáris tanács. A júliusi kamatdöntéshez kapcsolódó közlemény és nyilatkozatok után a piac számára egyértelműnek tűnt: augusztusban borítékolható az inflációs jelentés által megtámogatott kamatcsökkentés, és az év hátralévő részében - az óvatosságot hangsúlyozva - nagyjából minden második ülésen lazíthat a testület. Ám nem sokkal később a papírformát felborította a világpiaci zűrzavar. Vagy mégsem?
Ma már könyvtárnyi a szakirodalma annak, hogy milyen gazdasági, politikai és intézményi tényezők vezetnek a demokráciában a károsan magas költségvetési hiány kialakulásához. A probléma valamivel gyakorlatiasabb megközelítésére vállalkozott Vítor Castro, a Warwicki Egyetem közgazdásza, aki az Európai Unió 15 tagállamában vizsgálta, milyen tényezők magyarázhatták az elmúlt 37 évben az állami túlköltekezést. (Vítor Castro : The causes of excessive deficits in the European Union.) A kézenfekvő magyarázatok mellett akad néhány meghökkentő eredmény is.
Alaposan meglepte a közgazdászokat a második negyedév igen gyenge gazdasági növekedéséről beszámoló a GDP-adat. Érdemes egy kicsit kitekinteni időben és térben: mit is jelent ez a mostani adat, és mi várható?
Szinte minden nap hallunk róla: a szakértők a szükségességét hangoztatják, a kormány néha ígér valamit, néha pedig elmondja, hogy miért lesz (még) később és (még) kisebb jelentőségű. Az adóreform több mint egy évtizede akut kérdése a magyar gazdaságnak, és az ebben felmutatott eredménytelenség egyben a halogató gazdaságpolitika szimbóluma is lehetne. És persze ha tudnánk, hogy miért alakult ez így, akkor sok minden mást is jelképezhetne. Tényleg, miért?
Nagy figyelmet váltott ki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnapelőtt bejelentette a gazdaság növekedési ütemére vonatkozó várakozásait. De miért is fontos, ha a kormányfő közli a nyilvánossággal, mekkora GDP bővülést gondol a következő évekre?
A folytatódó reformok keretében a kormány végre az adórendszerhez is hozzányúl valamelyest - adtuk hírül még vasárnap. Ennek keretében például összevonnák az alap és a kiegészítő adójóváírást, valamint csökkentenék annak mértékét. Ekkor még csak erről szóltak a hírek, ami nem volt igazán pontos információ. Tegnap viszont a portfolio.hu-t a Pénzügyminisztérium tájékoztatta, és ebből kiderült: nem is minden olyan szép, mint azt előzőleg képzeltük.
Első pillantásra erős vitára ingerlő döntést hozott a monetáris tanács, amikor kamatcsökkentésre szánta el magát mai ülésén. Ezt mutatja az is, hogy több elemző egyenesen inkonzisztensnek tartja a lépést a jegybank korábbi kommunikációjához képest. Vajon van-e magyarázata a jegybanknak? Valami van, de hogy az igazi-e...
Kelet-Közép-Európában és Kelet-Európában 1994 óta nyolc ország vezette be az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszert, jövőre várhatóan Csehország is csatlakozik a csoporthoz. Az egyik parlamenti párt nálunk is évek óta a flat tax szorgalmazója, érdemes hát áttekinteni, milyen előnyökkel kecsegtet a rendszer.
Nem csupán a magyar politikai életet, hanem a közgazdászokat is foglalkoztatja a kérdés, hogy az adócsökkentés vajon okozhat-e adóbevétel-emelkedést. A politika számára érthető módon csábító lehetőségnek tűnik a költségvetési deficit mély gödréből való egyszerű kilábalás, ám a "münchhauseni eleganciát" a közgazdászok nemigen értékelik.
Tavaly ilyenkor a szocialisták már tudták, mit gondol a miniszterelnökük az elmúlt kormányzati ciklus teljesítményéről és a gazdaság állapotáról. Bár az igazi sokk nem ez volt, hanem az, amikor egy egész ország is megtudta ugyanezt az ősszel, de az évforduló kapcsán mégis érdemes számításba venni, hogy mit változtatott a beszéd. Szerintünk nem túl sokat. Sajnos.
Az év elején, amikor a kiigazítás okozta ársokkok kellős közepén jártunk, úgy véltük, hogy aligha lesz mód kamatcsökkentésre az ősznél előbb. Gondoltuk ezt azért, mert az inflációs kilátások bizonytalannak tűntek, a várakozásokról pedig semmit nem lehetett tudni. Ugyanakkor a piaci szakértők egy része úgy látta, hogy már jócskán az év első felében sor kerülhet az első lazításra. Érveik megfontolandók voltak: a kiigazítással a kamatfelár csökkenhet, az inflációs előrejelzések pedig kedvezően alakulnak. Az élet is őket látszott igazolni, hiszen komoly kamatcsökkentési várakozások jelentek meg a hozamokban.
Amióta zajlik a kiigazítás, a szakmai dilemmák mellett sokszor felmerültek morális kérdések is. Ezek egy része politikai síkon zajlott (ki a felelős, hogy ide jutottunk?), másik része szakmai köntösbe bújtatva került elő (melyik kórházat nem zárhatjuk be?). Ezúttal egy harmadik, eddig talán kevesebb figyelmet kapott, de tanulságait tekintve legalább ilyen fontos kérdésre hívjuk fel a figyelmet.
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
Csökkenő jegybanki alapkamat… növekvő banki hitelkamatok… most akkor ez hogy is van? Többször írtam már...
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A recesszió veszélye idén is meghatározó lehet majd a globális tőkepiacok alakulására, ezért a befektetőknek ajánlott...
A MicroStrategy 2020-ban kezdett el bitcoint vásárolni. A szoftvercég eredetileg csak többletlikviditását fektette... 
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
