A globális válság teljesen tönkretette az eurózóna országai között a 2000-es évek eleje óta tartó konvergenciát. A szembeötlően megváltozott gazdasági környezet kapcsán felmerül a kérdés: okoz-e ez gondot az eurózóna működőképessége szempontjából?
A válság betett az amúgy sem túl népszerű értékpapírpiaci elemzőknek. A meggazdagodni kívánó befektetők vég nélkül sorolják az elmúlt időszak rossz tippjeit, és közben sürgetően dobolnak az ujjaikkal: mondd meg azonnal, mikor kell eurót venni és eladjam-e a MOL-t! Az alábbiakban egyszerű eszközök segítségével megpróbáljuk elmondani, hogy miért árulkodik a piacok működésének teljes félreértéséről ez a gondolkodás.
Többféle olvasata is van annak a támadássorozatnak, ami a jegybankelnököt érte az elmúlt hetekben az adóoptimalizáló és vagyonbevalló lépései kapcsán. A kérdésnek erkölcsi, politikai és szakmai oldalról is létezik megközelítése, amint ezt a közpolitika néhány emblematikus személyiségének megnyilvánulása is mutatja.
Ma alkalma lesz a piacnak kifejezésre juttatnia, hogy mennyire született kedve szerinti eredmény a vasárnapi európai parlamenti választásokon. A mostani eredményeknek akár néhány hónapos kifutással is jelentősége lehet a gazdaságpolitikai döntésekre, így nem biztos, hogy hűvös nyugalommal fogadja majd az amúgy közvetlenül nem túl nagy jelentőségű választás kimenetét a piac. Másrészt viszont "understatementtel" élve is csak azt mondhatjuk: a meglepő voksolási eredményeket korábban nem igazán reagálták túl a befektetők.
Alapvetően a középosztályt támogatja, de senki nem jár rosszul a jövőre életbe lépő személyi jövedelemadó szabályokkal. Miután kiszivárogtak a rendszer fontos elemét képező adójóváírás paraméterei, pontosabban tudunk számolni a hatásokkal. Ami adópolitikai szempontból örvendetes: ha döccenőkkel is, de javul az szja-rendszer minősége - igaz, van honnan.
Hangsúlyosan megjegyezzük, hogy számításaink abban az esetben érvényesek, amennyiben a ma és tegnap kiszivárgott szja-paraméterek lépnek életbe.
Lássuk a számokat!
Az emberek érezhetően idegenkedve viszonyulnak az ingatlanadóhoz, többnyire igazságtalannak érzik. Ez a hozzáállás alapvetően két tényezőből fakad, az egyik, hogy a magyar ember (érzelmileg is) igen erősen ragaszkodik saját ingatlanához, a másik pedig az, hogy Magyarországon az utóbbi években az összes adóváltozás adóemelést jelentett. Ahogy most kinéz, utóbbi talán nem állja meg a helyét (vagy legalábbis összességében a legtöbb embernek csökkenhet az adóterhelése jövőre), az előbbi pedig amúgy is gyenge érv az adóztatási szempontok között. Nézzük hát, milyen szempontok alapján ítélkezhetünk az ingatlanadó bevezetéséről!
A magyar adórendszerre súlyos teherként nehezedik rá egy utalványos rendszer, a cafeteria. A lobbiharc és a járadékvadászat ékes példájaként kiépülő szisztémának jószerével alig van olyan funkciója, ami miatt fenn kellene tartani.
Sokadik kísérletünket tesszük arra, hogy a - folyamatosan változó adótervek függvényében - leírjuk, miként is hatnak ránk a jövő évi változások a személyi jövedelemadóban. Valószínűleg a mostani számításunk sem az utolsó, hiszen a jövő évre vonatkozó szja-szabályozás számos eleme még nem ismert. Az mindenesetre nem látszik, hogy a jobb híján szuperbruttónak nevezett módszer miért is lenne olyan jó. Ráadásul az eredeti tervekhez képest szinte mindenki rosszabbul jár egy kicsit.
A Bajnai Gordon vezette kormányzat a beszorított helyzetéből is adódóan szerény vállalást fogalmazott meg - és ennek többé-kevésbé eleget tevő programmal állt elő. Első ránézésre nem állítanánk, hogy tökéletes programot látunk, ám egyvalami kétségtelen - a szakadék szélén végre igazán észbe kaptunk.
Bajnai: mielőbb 4 százalékos elsődleges többlet a költségvetésben
Válságkormányzás percről percre - Itt van Bajnai 4 pontja! Jön a szuperbruttósítás!
Az utóbbi időben sokszor merül fel, hogy a még nem pontosan ismert válságkezelő programban, az egyensúlyteremtés és versenyképesség-javítás mellett a gazdasági aktivitás fennmaradásának és a munkahelyek megőrzésének is fontos prioritást kell adni. Ez azonban nem is olyan egyszerű, az alábbiakban röviden kifejtjük, hogy miért.
Ahogy most kinéz, lassan befejeződik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki karrierje. Elég hosszú volt, alapos leltárt tehát nem egy rövid írás formájában érdemes készíteni, mégis érdemes elgondolkodni, vajon évek múltán hogyan nézünk majd vissza arra a történelmi időszakra, ami 2002-től 2009-ig tartott.
Lelkesen kapta fel a hazai közvélemény a Financial Times kommentárját, amelynek szerzője a gyors euróbevezetést és az ehhez szükséges maastrichti kritériumok elvetését javasolja. Az írás egyébként abból indul ki, hogy az eurózóna miként tudna megszabadulni a kelet-közép-európai gazdaságok által képviselt pénzügyi stabilitási kockázatoktól. De vajon nekünk is ugyanilyen jó lenne egy gyors rohammal csatlakozni?
Az egész euróövezetet megszédíti a mi válságunk?
Egyre többen emlegetik az államcsőd veszélyét Magyarországon. A Portfolio.hu utánaszámolt, hogy is állunk pontosan. Az eredmény több mint figyelmeztető. A magyar gazdaság alapvető fundamentumai jelenleg nem biztosítják, hogy az államadósság csökkenő pályára álljon, néhány éven belül a 80 százalékot is bőven meghaladhatja a GDP-arányos mutató. Mindemellett a devizaadósságon lévő árfolyamkockázat, a lefulladó állampapírpiac miatt folyamatosan rövidülő átlagos futamidő, valamint a közpénzügyi csomagban található reáladósság-szabály is mutatja: a kormánynak még nagyon kemény, sokkterápiát idéző intézkedéseket kellene meghoznia ahhoz, hogy a fizetőképességét a jelenlegi nemzetközi környezetben középtávon is megőrizhesse.
Tegnap Veres János pénzügyminiszter pontosította a személyi jövedelemadóban tervezett változásokat. A korábban ismert adókulcs- és sávhatár-módosítás mellett változik az adójóváírás rendszere is. Utóbbi miatt korábbi számításaink is finomodnak: mivel az adójóváírás szélesebb jövedelemsávot és nagyobb mértékben érint, ezért a helyzet kedvezőbb - az alacsonyabb jövedelemsávban sem jár rosszul senki. A marginális adókulcsokon viszont nem sokat javít a dolog: most is látszik, hogy az adójóváírás rendszere úgy rossz, ahogy van.
Akár évi 200 ezer forintot is nyerhet a jövő évi személyi jövedelemadón az adóalany - legalábbis ha a tegnap megismert tervek szerint változik az adóterhelés, és az illető 250 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezik. Ezzel együtt óriási adóteher-csökkenésről nincs szó, de a marginális adókulcsok a kritikus pontokon jelentősen mérséklődnének.
Kiszivárgott az adócsomag: szinte minden megváltozik
Kiszivárgott az adócsomag, így míg eddig csak az irányokat, most már (nagyjából) a számokat is láthatjuk a kormányzati elképzelésekről. Milyennek tűnik ez a csomag első pillantásra?
Kiszivárgott az adócsomag: szinte minden megváltozik
Nagy segítség lenne Magyarországnak, ha a számára hiteleket nyújtó szervezetek átütemeznék az adósságot, az azonban öngyilkosság lenne, ha ezt mi magunk kezdeményeznénk - mondta az InfoRádióban a fejlesztési programok megvalósításáért felelős kormánybiztos. Suchman Tamás szerint az Európai Uniónak is érdeke, hogy ne csődöljünk be. Most már csak az a kérdés, hogy még kinek.
Suchmann: A hitelezőknek át kellene ütemezniük Magyarország adósságát
Nagyjából körvonalazódni látszik, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak az adórendszer átalakítását illetően. Bár tapasztalataink alapján tudjuk, ez ügyben a gazdaságpolitika "a műsorváltoztatás jogát fenntartja", mégis érdemes áttekinteni, mit ígérnek a tervek. Röviden: ígéretesebb, mint bármelyik eddigi próbálkozás, de bizonyos esetekben a gazdaságpolitika most sem tudta meghaladni önmagát.
Kiszivárgott a formálódó adócsomag
Gyurcsány az adóátalakításról: "A nagy vagyonnal rendelkezők vállaljanak többet!"
Bankszámláink és bankkártyáink sokkal több lehetőséget nyújthatnak, mint azt elsőre gondolnánk. Tízezreket spórolhatunk...
Az ESG tanácsadói akkreditációt szabályozó rendeletek után nem sokkal, augusztus közepén jelent meg az ESG beszámoló...
Ha van a tőzsdei buboréknak tankönyvi példája, akkor azt Donald Trump körül érdemes keresni. A volt elnök közösségi...
09.04-én vettem megint MARA-t 14,93-on. 14-re vártam, de ez olyan sokat szokott jönni-menni akár egy nap is, hogy 15-re...
Az elektromobilitás gyors elterjedése csak néhány országra jellemző Ez a bejegyzés 2024. szeptember 10-én közzétett...
A hitelajánlatokat összehasonlító oldalakon hasznos tippeket kaphatunk, hogy mire figyeljünk a hitelfelvétel előtt...
Kitörhet a forint abból a sávból, amelyben idén eddig mozgott?
Az elnökválasztási vitát értékeltük a Checklistben.
A mélyben vannak feszültségek bőven.
Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.