Újra és újra felmerül, hogy a családi adózásra kellene áttérnie a magyar adórendszernek, elsősorban a gyermekvállalás ösztönzése érdekében - a múlt héten a Kereszténydemokrata Néppárt törvényjavaslatot is beterjesztett ez ügyben, amivel a fogalom valamelyest kilépett az üres politikai szlogen köréből. Eközben néha mégis úgy tűnik, hogy a politikusok nem is ugyanarról beszélnek, amikor családi adózást emlegetnek. Mire jó hát ez az egész?
A kormány három kerekasztalt is alapított annak érdekében, hogy stratégiai, és egyben társadalmilag érzékeny területeken (oktatás, nyugdíjrendszer, versenyképesség) meghatározza a gazdaságpolitika fő tennivalóit. Ha jól értjük, a kezdeményezés célja, hogy a kerekasztalok társadalmi vitát is generáló munkájukkal hozzájáruljanak a helyes kérdések feltevéséhez és arra javaslatok formájában válaszok is szülessenek. Hát ha társadalmi vita, akkor szóljunk hozzá: meglátásunk szerint a versenyképességi kerekasztal alakuló ülésén kiosztott tézispapír alapján félő, hogy a testület munkája egy fabatkát sem fog érni.
Érdekes fordulatot vett a kamatok jövőbeli alakulásáról zajló közbeszéd az utóbbi hetekben. Míg egy hónapja még azon ment a töprengés, hogy az inflációs folyamatok fényében vajon szigorítani fog-e a jegybank, vagy lassan elkezdődhet a lazítás, addig ma mindenki azt latolgatja a piacon, hogy az árfolyam erősödése és a sávszél közelsége milyen kamatreakciókat kényszeríthet ki. Szerintünk ez nem jó. Ismét bebizonyosodott, hogy a jelenlegi árfolyamrendszerben nem lehet normálisan inflációs célkövetést folytatni.
A kormányprogram nem fog felpuhulni, erre különösebb nyomás sincs - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Portfolio.hu-nak. A miniszterelnök szavaiból úgy tűnik, hogy jövőre még megúszhatjuk az ingatlanadót. A forint-árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatban Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy a kérdés nincs a kormány előtt, ha oda kerül, meg fogja fontolni.
Az ellenzéki pártokat kiszolgáló, dilettáns vazallus, illetve az infláció letöréséért elkötelezetten küzdő modern jegybankár - nagyjából ez a két végletes vélemény alakult ki Járai Zsigmondról, a 2001 óta hivatalban lévő, és hamarosan távozó jegybankelnökről. Ez alapján csak egy biztos: megosztó személyiség volt a monetáris politika vezetője. Nem csak a búcsú okán, hanem emiatt is érdemes tehát mérleget készítenünk.
Kapkodhatja a fejét, aki mostanában a jegybankról szóló híreket figyeli. Hosszú elemzések mellett alattomos támadásokkal, hisztérikus kirohanásokkal felérő cikkek jelennek meg, és egy egészen kesze-kusza történet gomolyog a szemünk előtt. Csak sejteni lehet, hogy egy láthatatlan háború láthatatlan frontvonalain vívnak csatát az elkötelezettek hadai. De kik ők, mit akarnak, és mi lesz a csata kimenetele? És mi ebből a "hétköznapi ember" haszna? Próbáljuk kicsit megvilágítani a terepasztalt!
A Levegő Munkacsoport és az Autóklub közös javaslata az úthasználat után fizetendő egységes átalánydíjról nem győzött meg minket, cikkünkre a munkacsoport elnöke válaszolt. Lukács András írásában vannak megfontolásra érdemes elemek, ugyanakkor továbbra is úgy látjuk, hogy a cél elérésére javasolt eszköz nem különösebben célravezető, és nemkívánatos mellékhatásai vannak.
A jelenlegi autópályadíj helyett és a gépjárműadó részbeni vagy teljes eltörlésével minden személygépkocsira vessenek ki éves úthasználati átalánydíjat - javasolja a Magyar Autóklub és a Levegő Munkacsoport. Igen, jól tetszenek olvasni: 2007 januárjában a közteherviselés sajátos, talán még a szocializmusban sem ismert formáját valósítaná meg két szervezet.
Meglehetősen nagy bizonytalanság figyelhető meg a rövid távú kamatkilátásokat illetően a piaci szakértők között. Az inflációs előrejelzések szóródása mellett a jegybankelnöki utódlás is homályossá teszi a közeljövőt. Egyes vélemények szerint még nincs vége a kamatemelési ciklusnak, mások szerint már az év első felében elindulhat a kamatvágás.
Alacsony lakossági megtakarítások, súlyos államháztartási helyzet, lagymatag vállalati beruházási kedv - ezek a nem túl kedvező megállapítások szűrhetők le a legfrissebb pénzügyi számlák adataiból. A hosszú idősor alkalmat teremt az összevetésre is: mi történt az elmúlt 12 évben a magyar gazdaságban? Mikor volt a lakossági megtakarítások mélypontja? Tényleg a Bokros-csomagot éljük fel?
Bár a szakmai közvélemény tudni véli, hogy kik a szigorúbb illetve megengedőbb monetáris politika hívei a tanácsban, érdemes megnézni, hogy a nyilvános jegyzőkönyvek adatai szerint az egyes tagok miként szavaztak. Érdekes eredményekre lehet így jutni.
Folytatódnak az esélylatolgatások a jövő márciusban távozó Járai Zsigmond utódját illetően. A Manager Magazin a korábban általunk is megnevezett esélyesekről ír, az alábbiakban néhány további saját információt is megosztunk az olvasóinkkal.
Bokros-csomag, Gyurcsány-csomag: két kiigazítás és két eltérő monetáris politikai reakció. Melyik a helyesebb? Az alábbiakban a nemzetközi gyakorlatot és annak magyar tanulságait vesszük röviden szemügyre.
Újabb fordulójához ért a "találjunk ki költségvetési szabályokat" című verseny, ezúttal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dobta be ötletként, hogy 2008-tól csak olyan büdzsét alkothat a parlament, aminek az elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) egyenlege többletet mutat.
Tegnap a monetáris tanács minimális szavazati különbséggel a kamatszint tartása mellett döntött, megszakítva az öt hónapon át tartó kamatemelési periódust. Mindezt úgy tette, hogy közben a jegybank legfrissebb előrejelzése továbbra is az inflációs cél elvétését ígéri. Nehéz ezt megmagyarázni, és bár (mint alább bemutatjuk) a galamboknak vannak tolerálható érvei, felmerülhet, hogy a mostani döntés némiképp inkonzisztens az inflációs célkövetés rendszerével. Jön a galamburalom a tanácsban?
A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen...
Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024... 
HOLD After Hours. Zsiday Viktorral megbeszéljük, hogy kinek a nagymamája a modernebb. És hogy a zene lehet-e megoldás...
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2025-ben esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. ... 
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
