Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott.
Október 11-én kezdi meg részvényeinek nyilvános kibocsátását a CIG Pannónia Életbiztosító - közölte a Portfolio.hu-val Gaál Csaba, a társaság vezérigazgatója. A szakember ismerteti az interjúban a tőzsdére lépés legfontosabb paramétereit, hozzátéve, növekedési sztorira számítanak. A nemzetközi tapasztalatok alapján a társaság csak évek múltán lesz nyereséges, a BÉT-re történő bevezetés és a tőkeemelés a meglévő tevékenységek növekedését szolgálja.
Az előző negyedévekre jellemzőnél valamivel kisebb, 1290 millió forintos második negyedéves nettó eredményről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank profitját több olyan tétel rontotta, melyek tartósan nem épülnek be működésébe.
Unalmas gyorsjelentést vártunk, erre egy egyszeri tételektől tarkított és óriási céltartalékkal színesített dokumentumot tett közzé magáról ma hajnalban az OTP. A bankcsoport nettó eredménye ezúttal elmarad a várttól (27 milliárd forint lett), aggodalomra azonban semmi ok, van magyarázat, persze kérdés, hogy a magyarázatokkal nem sokat bíbelődő piac elfogadja-e ezt. Az elmúlt napok folyamatos esése után megérdemelnének egy kis pihenőt a bank papírjai (a bank alapmutatói kellő alapot adnának az emelkedéshez is), ám úgy tűnik, ezt nem a gyorsjelentés fogja kiváltani. Amikor a gyorsjelentést górcső alá vesszük, nem árt megemlíteni, hogy a forinthoz képest az euró 7,5, a frank 16%-ot erősödött az érintett időszakban, tehát a számok első látásra megtévesztők lehetnek.
A hatalmas céltartalék-képzést kétféleképpen lehet értelmezni. A negatív szemlélő azt mondja, jelentősen romlik a portfólióminőség, amely hatalmas veszélyeket rejt magában, a pozitív meg azt, hogy olyan jó a társaság alap jövedelemtermelő képessége, hogy nagyon sok céltartalékképzést elbír a profit. A bankadót a harmadik és a negyedik negyedévet fogja érinteni.
Az év első fele a jelzáloghitelezés példátlan visszaszorulásáról, június hónap viszont már a forint alapú lakáshitelek öt éve nem látott volumenű kihelyezéséről szólt a magyar bankoknál. Igaz, a devizahitelek egykori csúcsához képest ez az összeg sem nagy, az alacsonyabb önerőért cserébe egyre több ügyfél vállalja a forinthitelek általában magasabb törlesztőrészletét. Júliustól a deviza alapú jelzáloghitelek tiltása miatt nem is lesz más lehetősége a családoknak, mint forint alapú hitelt felvenni. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a magyarországi lakossági hitelezés hosszú évekig nem fog visszatérni válság előtti szintjére, és a különadóval sújtott bankok továbbra is a meglévő hitelportfóliók megfelelő kezelésére összpontosítanak.
A bankadó szükséges rossz, mértéke azonban borzasztó - véli a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamásnak a Portfolio.hu számára adott interjújából kiderül, Csányi Sándorral vagy a Költségvetési Tanáccsal ért-e egyet a bankadó ügyfelekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, mit gondol a bajba került adósokat segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról, s hogy valóban eladó-e az MKB Bank.
Bár a Netrisk.hu viszonylag kis befektetésnek számít a lengyelországi székhelyű Enterprise Investors portfóliójában, nagy lehetőségeket lát benne a cég új, többségi tulajdonosa. Dariusz Pronczuk ügyvezető partner, az Enterprise Investors igazgatóságának tagja a Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulta, kemény tárgyalások eredménye a mintegy 6.4 milliárd forintos vételár, de ez nem szegte kedvüket: amennyiben újabb vonzó befektetési lehetőségeket találnak Magyarországon, más vállalkozásokba is örömmel beszállnak.
Öröm az ürömben az OTP-nél: úgy hírlik, nem a számukra kedvezőtlenebb eredmény szerinti, hanem a mérlegfőösszeg-arányos különadó mellett döntött a kormány, ráadásul csak két évre vetnék ki az adót. Sajtóértesülések szerint a bankok tavaly év végi mérlegfőösszegét mint adóalapot 0.4 vagy 0.5 százalékos kulccsal sújtaná az idén bevezetendő bankadó. Bár a kormány terveit az alkotmányossági aggályokon túl számos további bizonytalanság övezi, kiszámoltuk, mekkora adót kell fizetnie az OTP-nek a magyar számviteli szabályok szerint, ha valóban e két forgatókönyv valamelyike mellett dönt a kormány. Azt is megnéztük, hogy hat egy ilyen adó a legnagyobb magyar bank részvényeinek értékeltségére.
Bár az Orbán-kormány által bevezetendő bankadó részleteit nem ismerjük még, az alábbiakban annak járunk utána, miként hathat az OTP eredményére és árazására egy ilyen lépés. Az ördög a részletekben rejlik: nagyon nem mindegy a bankpapírok számára, hogy eredményesség vagy mérlegfőösszeg alapján róják ki a szereplőkre azt a bizonyos 187 milliárd forintot. Előbbi hirtelen a bankpapírok szélsőséges felülértékeltségét jelentené, utóbbival viszont a jelenlegi árfolyam alapján még mindig alulárazott lenne a papír a régiós társakhoz képest.
Bár az OTP ma hajnalban közzétett gyorsjelentése nettó profit szempontjából 15%-kal meghaladja az elemzői várakozásokat, a Portfolio.hu konszenzusától némileg elmaradó kamatbevételek jól jelzik: egyelőre jócskán benne ül a válságban a bank. Kísértenek egyrészt a tavalyi év jelenségei - gondoljunk csak a hitelezés visszaesésével bekövetkező elhúzódó bevételkiesésre, a portfólióromlás miatt továbbra is magas céltartalékokra -, másrészt a üzleti volumenben történő kibontakozás jelei sem mutatkoznak egyelőre, utóbbira talán több negyedéven át várnunk kell. Szegény ember tehát vízzel főz, az OTP nem is akárhogyan: a fentiek ellenére a 42 milliárd forintos adózott eredményre semmi panaszunk nem lehet, a piac és az elemzők körében egyaránt kedvező fogadtatására találhat.
Nem ad okot kitörő ünneplésre az FHB ma hajnalban publikált gyorsjelentése, ugyanakkor szomorkodni sem kell. A bank továbbra is stabilan hozza az eredményét, ugyanakkor látszik az is, hogy a már 1,5 éve tartó visszafogott aktivitás egyelőre/átmenetileg véget vetett a dinamikus növekedés korszakának. Semmi elszomorító esemény nem történt a banknál - a hitelezési veszteségek nem nőttek jelentősen tovább-, erősen meglátszik azért a számokon, hogy az elmúlt 1 év nem a hitelezési aktivitás jegyében telt. A társaság nettó nyeresége 1503 millió forint lett, ez a tavalyi évben közepes teljesítménynek számított volna. Azóta semmi döntő változás nem történt, miért változott volna az eredmény.
Bár tavaly nyáron voltak erre utaló jelek, a "csúnya bankok" egyelőre nem váltak a választási kampány központi témájává hazánkban. Ez persze a szinte napra pontosan a választásokig tartó kilakoltatási moratóriumnak, a szektor összefogásának (magatartási kódex) és a szabályozói intézkedéseknek (körültekintő lakossági hitelezés) is köszönhető. Amerika és Nyugat-Európa annál hangosabb: előbbiben Volcker, Dodd és Obama, utóbbiban Brown, Cameron és Merkel nevétől hemzsegnek a bankszektor hírei.
A Bear Stearns két éve, a Lehman Brothers másfél éve omlott össze - lássuk, hol tart most a bankszabályozási reformfolyamat a világban! Kiderül: Bázel III-nak drámai következményei lehetnek, Európa megosztottsága már-már végzetes. A szabályozóknak nagyon szűk mezsgyén kell járniuk az egész világon, hogy se túlbuzgóságukat, se lanyhaságukat ne szenvedje meg a bankszektor, s rajta keresztül a reálgazdaság.
Vissza az alapokhoz! - hallani bankároktól is, miután számos nagy pénzintézet csúnyán megégette magát strukturált termékeivel, elértéktelenedett hiteleivel, vagy éppen túlzott piaci spekulációival. Az Erste Csoport első emberének nem kell kimondania ezt a keserű mondatot, hisz a bank sohasem rugaszkodott el attól az egyszerű modelltől, amit szigorúan a régióra és a lakossági ügyfelekre koncentrálva épített fel magának. De vajon merre tovább? Andreas Treichl vezérigazgató a bank gyorsjelentésének ismertetését követően válaszolt a Portfolio.hu kérdéseire.
Bár túlzás azt mondani, hogy kiböki az eget az OTP ma publikált 4. negyedéves eredménye, a 20,5 milliárd forintos korrigált profit a minőség diadalát hozta a mennyiség felett. A visszafogott elemzői várakozásokat meghaladó 4. negyedéves profit hatására az éves eredmény 151,5 milliárd forint lett, amely az OTP-s hagyományokhoz méltóan enyhén meghaladja a menedzsmenttervekben szereplő 150 milliárdos célkitűzést.
A több mint hatszorosára ugró hitelezési veszteségek ellenére az egy évvel korábbinál alig rosszabb, a Portfolio.hu elemzői konszenzusát pedig 31 százalékkal túlszárnyaló, 1596 millió forintos adózott eredményről számolt be kedden késő délután közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank ismét jó negyedévet tud maga mögött: a látványosan csökkenő kamatráfordításoknak és a csaknem szinten maradó kamatbevételeknek köszönhetően alapműködése rendkívül stabil.
Bár az FHB ma délutáni gyorsjelentésével csak most kezdik meg eredményeik közzétételét a magyar hitelintézetek, ráadásul több bank teljesítményéről várhatóan csak találgatni tudunk majd, a teljes bankszektor előzetes adatai már sok mindenről árulkodnak, amivel kapcsolatban tavaly év közben csak tippelgetni mertünk. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a minap közzétette a szektor 2009-es adatait, melyekből kiderül, hogy tavaly:
- 256 milliárd forint adózás előtti és 196 milliárd forint mérleg szerinti eredményt értek el a magyar bankok, ami kétszámjegyű növekedést jelent 2008-hoz képest, amennyiben az OTP-Garancia másfél évvel ezelőtti eladásától mint egyszeri tételtől eltekintünk,
- 2009 utolsó negyedévében már kétmilliárdos veszteségbe fordult a magyar bankszektor az évközbeninél sokkal szigorúbb, 143 milliárd forintos három havi céltartalékolás, valamint a szűkülő kamatmarzs és a romló pénzügyi bevételek miatt,
- A bankok hitelállományán belül csak az euróhitelek összege nőtt, a teljes hitelállomány árfolyamhatást kiszűrve közel 10%-kal csökkent,
- Drámai mértékű portfólióromlást könyveltek el az utolsó negyedévben a bankok, a problémamentes minősítésű követelések aránya a 2008 végi 90%-ról 83%-ra csökkent.
- A 90 napon túl nem fizető lakossági hitelek aránya év végén 7% volt, és 2.8%-ra nőtt az újratárgyalt hitelek aránya.
Meglepő számokat közölt honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a minap: a szervezet által összesített, de a bankok által szolgáltatott adatok szerint a magyar bankok eredménye nem hogy nem csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest, de 30 százalékkal nőtt is az idei év első negyedévében, s a nagybankok csoportja - amelybe a tavalyi évhez hasonlóan nyolc pénzintézet tartozik - 39 százalékkal növelte mérleg szerinti eredményét. 2008 utolsó negyedévének 87 milliárd forintos vesztesége után három hónap alatt visszatért a magyar bankrendszer a nyereséges működéshez, és immár 102 milliárd forint mérleg szerinti eredményt volt képes elérni. Ez a fejlemény váratlanul kedvezőnek tekinthető, de a válság kellős közepén miért is következett be ekkora javulás? A kiváló értékek természetesen nem tükrözik a bankrendszer valós folyamatait.