FONTOS Súlyos válságba taszítja Ukrajnát Donald Trump váratlan döntése – Ez már a végső összeomlás?
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Bankunió, spanyolok, Soltvadkert: új korszak kezdődik?

Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.

Nem szabad kihagyni a történelmi pillanatot (Interjú)

Idén decemberben hatályba lép a gender direktíva, és ez a történelmi pillanat felpezsdülést hozhat a kockázati biztosítások piacán - véli Kósa Zoltán, az AXA Biztosító vezérigazgatója. Az egészségügyi szolgáltatásfinanszírozással kapcsolatos egyes biztosítói várakozásokat azonban a jelenlegi szabályozás mellett túlzottnak tartja a szakember. Bár csapások egész sora érte a csoportot, maradt az AXA Magyarországon, és tevékenységét a biztosítási tevékenységére kívánja fókuszálni a jövőben - derül ki a Portfolio.hu-nak adott interjúból. Kósa szerint a hagyományosnál rövidebb futamidejű megtakarítások esetében is versenyképesnek kell lenniük a biztosítóknak - jelenleg ezt tartja a piac talán legkomolyabb kihívásának.

Tönkrement egy takarékszövetkezet - Hogy állnak a többiek?

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?

Fő megállapításaink az alábbiak:

- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb.
- A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő.
- Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére.
- A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.

Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.

Veszteséges bankoktól hemzseg az ország

Az elmúlt évtized leggyengébb első negyedéves eredményét érte el idén a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek adózott nyeresége mindössze 31,3 milliárd forint lett annak ellenére, hogy a végtörlesztés negatív hatásainak döntő részét már tavaly elszámolták a bankok. A szektor szintű nyereség eloszlása nagyon egyenlőtlen: a szereplők 40%-a veszteséges, a nyereséges bankok nyereségének négyötöde pedig két banknál képződött. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 8,7%-ról 12,4%-ra emelkedett, a háztartási hitelállomány egy év alatt 8,2%-kal csökkent, a betétállomány viszont 3,2%-kal bővült.

Devizahitelesek: sokan a hajukat tépik, mások a markukba nevetnek

Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.

CIG Pannónia: most inkább zsugorodási sztori

Az elemzői várakozástól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést tett közzé hétfő reggel a CIG Pannónia Életbiztosító.

A gyorsjelentés fő pontjai:
- A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel (5,191 milliárd forint) a várakozástól 20%-kal, az egy évvel korábbitól 36%-kal maradt el
- Értékét tekintve 72%-kal kevesebb új értékesítés, mint egy évvel korábban.
- A fenti miatt csökkenő szerzési költségek, és ehhez társuló szigorú költségkontroll. Más megközelítésben: a költségcsökkentő stratégiának az új értékesítések és díjbevételek is áldozatául estek.
- A vártnál mintegy harmadával nagyobb, 956 millió forintos mérleg szerinti veszteség MSZSZ, 1,192 milliárd forintos adózott veszteség nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint.

Devizahiteles lavina? - Sok tízmilliárdos játszma a bankokkal

Látszólag egyedi esetről van szó, de ha a hógolyó lavinává duzzad, a teljes magyar bankszektor üzleti terveit maga alá temetheti a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön nyilvánosságra hozott jogerős ítélete. A döntés lényege, hogy a devizahitel folyósított forintösszegét és törlesztőrészletét ugyanazon a típusú árfolyamon kell számítani. Az ítélet ráadásul visszamenőleges hatályú, így ha azt a teljes magyar bankszektorra érvényesnek nyilvánítanák, a Portfolio.hu becslései szerint (csak lakossági devizahitelek esetében, késedelmi kamatok nélkül) hirtelen 70 milliárd forintjába kerülne a bankszektornak, majd pedig évi több mint tízmilliárd forinttal csökkentené bevételét a következő években.

Jön az új biztosítási adó - Ki félhet tőle igazán?

A casco biztosítások árát 15%-kal, a lakás- és más vagyonbiztosításokét pedig 10%-kal növelheti az egységes biztosítási adó, melytől "papíron" 15, mindent összeszámolva viszont 50 milliárd forint körüli adóbevételt remél a kormány. Az adó nem csak az ügyfeleket, hanem a biztosítók nem-életbiztosítási üzletágát is sújtja, hisz várható, hogy sokan biztosításuk felmondásával vagy átkötésével reagálnak az új teherre. Úgy tűnik, ez a biztosítók közül a Generali-Providencia, az Allianz és az Union díjbevételét viselheti meg leginkább.

A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány

Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:

- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.

Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.

Milliárdokkal kényezteti saját devizahiteleseit az állam

Április 1-jén hatályba lépett az új árfolyamrögzítésről szóló törvény, mely több százezer devizahiteles számára jelent a következő öt évben a mostaninál jóval alacsonyabb törlesztőrészletet. Korábbi cikkünkben már elemeztük ennek a devizahitelesekre, a bankokra és az államra gyakorolt hatásait, most pedig a közszférában dolgozókra vonatkozó három eltérő szabályt foglaljuk össze. Kiderült: a devizahiteles közszolgák által igényelhető kamattámogatás csak pár száz forinttal csökkenti a 2017-től fizetendő törlesztőrészletet. Az idén igényelhető egyszeri támogatás viszont százezer forintos nagyságrendű ajándék is lehet az egyes devizahitelesek számára, ezzel viszont nem mindenki élhet. Az állami kiadás azonban mindkét esetben több milliárd forint.

Szavazott a szakma: kezünkben a biztosítók üveggömbje

Leginkább a kormányzati szabályozástól tart, a kgfb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít és liberalizációt vár a hazai biztosítási szakma. Bár több biztosító is az egészségbiztosításokba veti bizodalmát, e piac a következő három évben várhatóan nem nő hatalmasra. Az életbiztosítási közvetítők jutalékának teljes terítésével a többség egyetért, az ügyfél általi díjazás bevezetésével kapcsolatban azonban már megosztottabb a szakma. E témák mellett sok más érdekes kérdésről is véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu múlt csütörtöki Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban ismertetjük.

Menny és pokol a biztosítási szektorban - Az Aegon tarolt

Folyamatosan csökken a magyar biztosítási szektor díjbevétel szerinti piaci koncentrációja, ennek ellenére továbbra is őrzi dominanciáját az öt legnagyobb hazai biztosító profittermelő képesség alapján. Bár közülük egyelőre csak az Allianz tette közzé tavalyi számait, a korábbi adatok alapján úgy tűnik, a tisztes nyereség eléréséhez komoly részesedésre van szükség a magyar piacon. Korábbi cikkünkben a bankszektor, ezúttal pedig a biztosítási szektor egyes szereplőinek 2003 és 2010 közötti eredményességét vizsgáljuk meg. Kiderült: a biztosítási szektor "OTP-je" az Aegon, amely bár díjbevétel alapján jellemzően csak a negyedik legnagyobb a hazai piacon, eredményességét tekintve szinte legyőzhetetlen volt.

Idő kell, míg kiheverik a biztosítók a végtörlesztést (Interjú)

Soha többé nem köthetnek olyan olcsón kockázati biztosítást a nők, mint idén december 21-ig, a járadékbiztosítások terén viszont a férfiak előtt áll soha vissza nem térő alkalom - hívja fel a figyelmet a Portfolio.hu-nak adott interjújában Kuruc Péter. A K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási üzletág-vezetője a végtörlesztés után álló életbiztosítási piac jövőjével kapcsolatban azt mondta: nem érdemes rózsaszín felhőket festeni, és az egészségbiztosítások jövőjével kapcsolatban is inkább a visszafogottság az indokolt. E szerénység ellenére a K&H Biztosító 2011-ben a legnagyobb növekedést produkálta a teljes életbiztosítási piacon.

13+1 kérdés és válasz az új árfolyamrögzítésről

Hosszas előkészítés után hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az új árfolyamrögzítés szabályait. Az új rendszerbe áprilistól december végéig három hullámban lehet belépni, méghozzá költségmentesen. 2017 közepéig alacsonyabb törlesztőrészletet tesz lehetővé a deviza jelzáloghitelesek számára, utána azonban magasabb havi terhet jelent, miközben a bank és az állam viszonylag nagy kamatösszeget elenged. Cikkünkben az új árfolyamrögzítéssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket válaszoljuk meg. Becsléseink szerint a bankszektorra és az államra nehezedő közvetlen teher nem lehet magasabb öt év alatt 200-200 milliárd forintnál (valószínűleg inkább 100 milliárd forint körül lesz), a devizahitelesek döntését pedig ezúttal is a Pénzcentrum.hu kalkulátora segíti.

Menny és pokol a bankszektorban - Nincs egyedül az Erste

A kilencvenes éveket idéző, szokatlanul nagy veszteséggel zárta 2011-et a magyar Erste Bank. Hasonlóra az elmúlt évtizedben mindössze egyszer, az MKB Bank esetében volt példa, méghozzá az előző évben. Talán meglepő, de e két, százmilliárd fölötti veszteséget megelőzően (2003 és 2009 között) egyik hazai banknak sem kellett 6 milliárd forintnál nagyobb veszteséget elkönyvelnie. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt évek fejleményeit a bankok nyereségessége szempontjából. Kiderült: 2006 óta romlik a helyzet, és mára a bankszektor mintha kettészakadt volna.

Mégis miből tudott ennyi devizahiteles végtörleszteni?

Soha nem látott összeget mozgatott meg a magyar lakosság az elmúlt öt hónapban a végtörlesztéshez. Több mint 1200 milliárd forintnyi devizahitel visszafizetéséhez csaknem 900 milliárd forintot kapartak össze a családok február végéig. A pontos adatok egyelőre csak január végéig érhetők el: eddig 1074 milliárd forintnyi hitelhez 776 milliárd forintot teremtett elő a lakosság. Hogy miből, arra korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is becslést adunk. Kiderült: bár januárban ritkán tapasztalható betétkivonás történt a magyar bankokból, a végtörlesztések legnagyobb forrását nem a bankbetétek jelenthették.

"Mi történt, válság van?" - Interjú a CIG Pannónia vezérével

Több mint négymilliárd forintos veszteséget könyvelt el a CIG Pannónia 2011-ben, részvényárfolyama pedig alig több mint fele a 2010. novemberi normál kibocsátási árnak. Gaál Csabával, az életbiztosító vezérigazgatójával egyebek mellett arról beszélgettünk, mi hozza majd meg az eredményességi fordulatot 2014-re a társaságnál, és hogy mi okozta az új értékesítések lassulását. Állítja: nem az üzleti tervektől való esetleges elmaradás miatt döntöttek az egymilliárdos költségcsökkentésről, tőkeemelésre pedig nem lesz szükségük a jelenlegi biztosítási szabályozás mellett.

Szász Károly: ne essünk át a ló túloldalára!

Kétségtelen előnyökkel járna a PSZÁF számára a jegybankkal történő összevonás, ennek ellenére semleges a kérdésben a PSZÁF elnöke. A Portfolio.hu-nak adott interjújában Szász Károly elmondta: rosszul esett neki, hogy egyeztetés nélkül jelentette be a jegybank új eszközeit, ezek bevezetése ráadásul alaposabb elemzést igényelne. A jelenlegi jelzálogpiaci intézményrendszer komoly értéket képvisel, ezért Szász Károly szerint nem volna szabad lebontani. A felügyelet a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik visszafogni a bankok fogyókúráját, az alacsony hitelezési aktivitás miatt azonban új, tőkepiaci eszközökkel is segítené a vállalatok forráshoz jutását.

Vallottak a magyar bankok: 13 éve nem történt ilyen

Tizenhárom év után először veszteséges volt 2011-ben a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek az év egészében 92,3, a negyedik negyedévben pedig 149,3 milliárd forintos veszteséget szenvedtek el. A végtörlesztés a teljes hitelintézeti szektornak 174 milliárd forintos közvetlen veszteséget okozott december végéig, ennek döntő részét a bankok viselték. Az eredmény eloszlása vélhetően továbbra is szélsőséges az egyes hitelintézetek között, bár egyedi eredményeiket jórészt még nem ismerjük. A nem teljesítő hitelek továbbra is komoly fejfájást okoznak a bankoknak, arányuk a szeptember végi 10,4%-ról 11,5%-ra nőtt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.