Bejelentette a kormány: beperelik az Európai Bizottságot

Itt a legfontosabb bejelentések:

• A kormány 100 milliárd forintos lakossági napelemes energiatároló programot indít, amely 80%-os támogatási intenzitást kínál; egy 10 kW-os tárolóra 2,5 millió forint jár, és elsősorban a szaldóból kiesők kapnak elsőbbséget.
• A kormány az Európai Bíróságon támadja meg az orosz energiahordozókról való leválás 2027-re előrehozott uniós tervét, mert szerintük az sérti a tagállami energiaszuverenitást és a szerződéseket.
• A kormány koncessziós formában fejleszti az M86–M87 utakat, valamint támogatja a reptéri gyorsvasút megépítését, amely a Nyugati pályaudvart kötné össze a Liszt Ferenc Repülőtérrel.
• Folytatódnak a tárgyalások az amerikai „pénzügyi védőpajzsról”; Gulyás szerint nem volt magyar állítás konkrét 20 milliárd dolláros megállapodásról, csak elvi lehetőséget vetettek fel, és az USA egyelőre nem ígért semmit írásban.
• Magyarország kész igénybe venni az EU védelmi hitelét (SAFE), mert kedvező kamatozású, visszafizetendő konstrukciónak tartja; Gulyás szerint nincs kockázata annak, hogy a jogállamisági eljárás miatt elesnénk tőle.
• Tartják a gazdasági célokat: 2028-ra továbbra is reálisnak tartják az 1000 eurós minimálbért; a 3,6%-os inflációs prognózison sem változtatnak, és a nyugdíjemelés várhatóan meghaladja majd az inflációt.

Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogy a fővárosban meghozott friss döntés – amely szilveszterkor ismét engedélyezi bizonyos, második és harmadik kategóriájú pirotechnikai eszközök használatát – ad-e bármilyen országos szabályozási iránymutatást, illetve felmerült-e ennek az ügynek a kormányzati szintű rendezése.

A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi jogi helyzetben a pirotechnikai eszközök használatát alapvetően országos jogszabály tiltja, és csak nagyon szűk időintervallumban – például szilveszter éjszakáján – tesz lehetővé kivételeket. Ezek között vannak olyan eszközök, amelyek minden körülmények között tiltottak, mások ideiglenesen engedélyezhetők. A főváros által mostani döntéssel megnyitott lehetőség tehát nem országos, hanem helyi hatáskör: Budapest a saját rendeletében határoz arról, hogy a törvény által amúgy is megengedett időablakban milyen szintű felhasználást engedélyez.

A felvetésre, hogy szükség lehet-e országos szintű újraszabályozásra – például további szigorításra, a jelenlegi rendszer átalakítására vagy egységesítésére –, Gulyás azt mondta, hogy ilyen kormányzati javaslat jelenleg nincs előkészítés alatt. Úgy fogalmazott, hogy országos szabályozás módosítására az idei évben már nincs lehetőség, vagyis december 31-ig biztosan nem változnak az országos előírások. A miniszter szerint a várható gyakorlat az, hogy a most is hatályos országos szabályozás marad érvényben, és a helyi önkormányzatok csak a törvényi keretek között, az adott időablakra vonatkozó korlátozott mozgástérben hozhatnak saját döntéseket.

Gulyás Gergely szerint nincs érdemi kockázata annak, ha Magyarország igénybe veszi az uniós védelmi hitelt (SAFE), mert – mint mondta – egy hitelről van szó, amely kedvezőbb kamatozású ugyan, de visszafizetendő, tehát nem támogatás. Arra a felvetésre, hogy az Európai Bizottság vizsgálja: a jogállamisági eljárás hatálya alá tartozhat-e ez az eszköz, azt mondta, hogy ha a hitel felvétele megnyílik, akkor abból semmilyen hátrány nem éri Magyarországot, és szerinte túlzott jelentőséget tulajdonítanak politikai döntéseknek az EU-ban.

Az év végi törvényalkotással kapcsolatban azt mondta, nem terveznek olyan jelentőségű vagy nagy horderejű szabályozást benyújtani, mint az Alkotmánybíróságra vagy a választási szabályokra vonatkozó módosítások, illetve nem várható olyan, az átláthatósági csomaghoz hasonló javaslat sem, amely még idén a parlament elé kerülne.

Gulyás Gergely szerint a Politico által közölt interjúban szereplő kérdésfeltevés volt félrevezető, nem pedig az amerikai elnök válasza. Úgy fogalmazott, hogy a riporter olyan állítást próbált számon kérni Donald Trumpon – egy 20 milliárd dolláros pénzügyi megállapodást –, amelyet a magyar fél soha nem tett. Hangsúlyozta, hogy Magyarország részéről mindössze annyi hangzott el: a tárgyalások során elviekben felmerült annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok pénzügyi védőpajzsot vagy más típusú segítséget adjon Magyarországnak, de erről sem konkrét összeg, sem konkrét konstrukció nem került szóba. Szerinte az amerikai elnök válasza – miszerint ilyen megállapodás nincs – pontosan ezzel van összhangban.

Azt mondta, hogy a magyar fél eddig is múlt időben beszélt arról, hogy a kérdés elvi szinten felmerült, de semmiféle „fix ígéret” nem létezik, és a konkrét megállapodás formájáról még tárgyalnak.

Kiemelte, hogy nincs aláírt szerződés, és többféle konstrukció is lehetséges lenne: államközi hitel, jegybanki együttműködés vagy más pénzügyi megoldás. Ezek részleteiről még egyeztetések zajlanak, és szerinte az amerikai elnök nyilatkozata semmilyen ponton nem mond ellent ennek.

Úgy fogalmazott, hogy tényszerűen nem igaz az a felvetés, amelyet a Politico újságírója megfogalmazott, és volt már rá példa, hogy a sajtó ilyen módon pontatlan kérdést tett fel. Hozzátette, hogy az amerikai elnök válasza ebben a kontextusban helyénvaló volt, és szerinte nem zár ki semmilyen további tárgyalást.

Magyarország nem támogatja, hogy az immobilizált orosz vagyoneszközökből adjanak jóvátételi hitelt Ukrajnának. A miniszter szerint az uniós tárgyalásokon felmerült orosz vagyonelkobzási terv béketörekvésekre gyakorolt hatásáról azt mondta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni: Oroszország is befagyasztott európai vagyont. Ha az EU elvenné vagy elkobozná az orosz állami vagyont, akkor az orosz fél részéről várható lenne a viszonosság, vagyis az Európában működő európai cégek oroszországi vagyonának hasonló sorsa. Szerinte több uniós tagállam is ezért tart ettől a lépéstől.

Úgy fogalmazott, hogy

az ilyen intézkedés következménye még súlyosabb volna annál, mint amit a háborús összefüggések sugallnak, mert Európa befektetési célpontként súlyosan meggyengülne.

A befektetők jogi kiszámíthatóságot keresnek, és ha azt látják, hogy az Európai Unió politikai megfontolások alapján képes befagyasztani vagy elvenni vagyont, akkor kevésbé fognak Európában befektetni. Azt mondta, mindegy lenne, milyen indoka van az intézkedésnek, mert szerinte „jó alapot nem lehet találni” egy ilyen vagyonelkobzásra. Hozzátette, hogy bár Oroszország valóban súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, az EU által fontolgatott lépés mégis teljesen szétzilálná a pénzügyi befektetések jogi biztonságát

Gulyás Gergely szerint a Donald Trump által a Politicónak adott interjú félreértelmezése okozza a vitát a pénzügyi védőpajzsról. Úgy mondta, ha valaki elolvassa a szó szerinti leiratot, akkor világos, hogy a riporter egy nagyon konkrét kérdést tett fel arról, létezik-e egy 20 milliárd dolláros megállapodás, illetve egy pénzügyi védőpajzs. Ezt – állítása szerint – Magyarország soha nem állította. Felidézte, hogy Szijjártó Péter is úgy reagált: a magyar fél mindössze azt mondta, hogy a tárgyalások során elviekben felmerült a kérdés, az Egyesült Államok nyújtana-e pénzügyi védőpajzsot vagy valamiféle segítséget Magyarországnak. Erre az amerikai válasz határozott nem volt.

Azt mondta

az interjú nem cáfolja a magyar álláspontot, és szerinte ha valaki szó szerint elolvassa, ugyanaz derül ki belőle, mint amit a magyar kormány eddig mondott, de nem is erősíti azt meg.

Arra a kérdésre, hogy léteznek-e írásos dokumentumok, illetve nyilvánosságra hozhatók-e, azt felelte, hogy minden megállapodás szóbeli volt, és ennek lesznek írásbeli következményei, és példaként az orosz energiabeszerzés alóli mentesítéssel kapcsolatos amerikai egyeztetéseket említette.

A tegnapi fejleményekről itt számoltunk be:

Miért nem vonták be a Budapestnek szóló törvényjavaslatba a fővárost, miért nincs érdekegyeztető fórum?

Gulyás elmondta, hogy Karácsony levélben leírta, hogy mit kér és 3 dolgot kért. Az egyik a trolipénz kifizetése, ezt kifizeti majd a kormány, a másik a BKV-nak járó 12 milliárd forint, szerinte itt arra várnak, hogy a főpolgármester írja alá a kormány szerződését. A harmadik a szolidaritási hozzájárulás be nem fizetése.

Erre van egy törvény, hiába ülünk le egyeztetni, az idei évre vonatkozóan, ezt, ha akarnánk sem tudnánk módosítani, legfeljebb jövőre nézve. Tehát itt nem tudunk eleget tenni a főváros kérésének.

A mostani törvénnyel pedig biztosítékot kapnak arra, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy a cégeinek le kelljen állnia.

Nem arról van szó, hogy a két fél között nincsen semmilyen kapcsolat, legutóbb a Főpolgármester úr egy levélben fogalmazta meg az elvárásait.

Gulyás azt mondta, hogy újra értékelik majd az inflációs környezetet ha lejár a legutóbbi, 3 hónapos hosszabbítás, és döntenek arról, hogy az intézkedést újra meghosszabbítják-e.

Orosz lapértesülések szerint februárra a Roszatom Putyint és Orbán Viktort is meghívta Paks 2 első blokkjának alapozó ünnepségére, azonban Gulyás az ezzel kapcsolatos kérdésre azt mondta, hogy nem tudja megerősíteni egy ilyen találkozó tényét.

A Politico tegnapi cikke nyomán megkérdezték a minisztert, hogy van-e amerikai pénzügyi védőpajzsunk vagy nincsen.

Az amerikai elnök arra vállalt kötelességet, hogy baj esetén Magyarországnak segítséget nyújt. Ezt nevezzük egy pénzügyi védőpajzsnak. Ennek a konkrét megvalósulási formáiról a két kormánynak kell egymással tárgyalnia

– mondta Gulyás.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a novemberi 3,8 százalékos inflációs adat nem indokolja a kormány jövő évre vonatkozó, 3,6 százalékos inflációs előrejelzésének módosítását. Úgy fogalmazott, hogy elégedettek azzal, hogy az árszabályozási intézkedések beváltak, és több szakmai elemzés is a hatékonyságukat emeli ki. Hozzátette, hogy a kormány sem az inflációs előrejelzésen, sem a nyugdíjemelés tervezett mértékén nem változtat.

Elmondta, hogy az inflációs prognózisok tekintetében a jegybank számít irányadónak, a költségvetésnek azonban szüksége van egy konkrét számmal való kalkulációra. Jelezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank december közepén frissíti az előrejelzését, amely általában pontosabb a kormányénál. A kormány – mint mondta – azt tartja a legfontosabbnak, hogy a nyugdíjemelés mértéke elérje vagy meghaladja az inflációt, és jelenleg úgy látják, hogy erre jó esély van.

Arra a kérdésre, hogy a friss inflációs adat fényében mikor kezdheti meg a jegybank a kamatcsökkentést, azt válaszolta, hogy a kormány nem kíván beleszólni a monetáris politikába, mert az a jegybank hatásköre. Azt mondta, általános véleményük az, hogy a magyar gazdaság számára kedvezőbb lenne az alacsonyabb kamatszint, feltéve hogy a pénzügyi stabilitás és az árfolyam stabilitása fennmarad. Hangsúlyozta, hogy a jegybank függetlenségét a kormány semmilyen formában nem érinti.

Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a kormány 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a lakossági energiatárolási támogatási programot. Arra a kérdésre, hogy mi történik akkor, ha a keret nem merül ki, azt mondta, hogy elvileg lehetséges lenne a kiterjesztés, de a kormány inkább attól tart, hogy a támogatási igények magasabbak lesznek a rendelkezésre álló összegnél. Úgy fogalmazott, hogy valószínűbbnek tartják:

a 100 milliárdos keret teljesen fel fog használódni, mivel 80 százalékos támogatási intenzitás mellett a piaci árú, körülbelül 3,1–3,2 millió forintos energiatárolói beruházáshoz 2,5 millió forintos támogatás jár, ami szerinte elegendő számú pályázót fog vonzani.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy nem tud olyan esetről, amikor a kormány bármelyik pillanatban „lemelemne” pénzt a főváros számlájáról, hanem minden hónapban ugyanúgy történik az adó és a szolidaritási hozzájárulás beszedése, ahogy minden adózóval szemben: ha valakinek köztartozása van, azt az államkincstárnak be kell hajtania. Úgy fogalmazott, hogy amit a főpolgármester politikai vádaskodásként állít, az szerinte összeegyeztethetetlen a jogállami működéssel, mert az adóhivatalnak nincs mérlegelési jogköre. Hozzátette, hogy ha a kincstár nem hajtaná be ezeket a kötelezettségeket, az már bűncselekmény lenne.

Arra, hogy a levonások időzítése egybeesett Karácsony Gergely csőddel kapcsolatos nyilatkozataival, azt válaszolta, hogy a beszedés minden hónapban az első 10 napban történik, jellemzően 5-e és 10-e között. Azt mondta, nem tudta, melyik percben hajtották végre a műveletet, de azt igen, hogy ez minden hónapban, jogszerűen megtörténik. Szerinte értelmezhetetlen az a felvetés, hogy ezt politikailag lehetne befolyásolni.

A főváros gazdasági helyzetéről azt mondta, hogy az iparűzési adóbevételei nagyobb mértékben nőttek, mint a befizetési kötelezettségei, még az inflációnál is jobban, ezért a szaldó szerinte egyértelműen pozitív. Így nem látja a szolidaritási adót igazságtalannak a kormány.

Arra a kérdésre, hogy miért nem utalja a kormány a fővárosnak azokat a forrásokat, amelyekre Karácsony Gergely hivatkozik, felidézte, hogy a miniszterelnök egy rendezvény alkalmával azt mondta: a kormány biztosítani fogja, hogy a dolgozók megkapják a bérüket, ha erre a főváros saját forrásból nem lenne képes. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy a főváros mentesülne saját kötelezettségei alól, és a kormány nem vállal át olyan tartozásokat, amelyek szabályosan a fővárost terhelik.

Gulyás Gergely a köztévé kérdésére azt közölte, hogy jó esély van tartani a kormány által korábban vállalt célt, amely szerint 2028-ra ezer eurós lesz a minimálbér és egymillió forint fölé emelkedik az átlagkereset. Úgy fogalmazott, hogy az ezer eurós minimálbér két tényezőn múlik: egyrészt a minimálbér emelésének mértékén, másrészt a forint euróárfolyamán. Emlékeztetett arra, hogy az árfolyam reggel 384 forint volt, ami ezen a szinten 384 ezer forintos minimálbérnek felel meg, és szerinte reális cél 2028-ra.

A jövő évi minimálbérről azt mondta, hogy a kormány még nem döntött, és a gyakorlat az, hogy a kabinet nem egyoldalúan határozza meg a mértékét, hanem elősegíti a munkaadók és a munkavállalók megállapodását. Felidézte, hogy az elmúlt évtizedben mindig ez történt: ha létrejött a megállapodás a felek között, akkor azt a kormány kihirdette. Hangsúlyozta, hogy ugyan a döntés felelőssége végső soron a kormányé, de a magyar gazdaság érdeke az egyeztetésen alapuló bérmegállapodás.

Hozzátette, hogy a kormány ezt most is elősegítette: a miniszterelnök és a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke között létrejött megállapodás alapján egy 90 milliárd forintos csomag állt össze, amelynek részleteit a kormány szerinte már ismertette. Jelezte, hogy e csomag első jogszabályait még aznap elfogadják.

Kérdésre válaszolva Vitályos Eszter azt mondta, hogy ismeri a Képzőművészeti Egyetemen történt ügyről szóló beszámolókat. Közölte, hogy az Igazságügyi Minisztérium minden ilyen esetet figyelemmel kísér, és a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint a vádlott felmentésére az elsőfokú bírósági bizonyítási eljárás előtt került sor, az ítélet pedig nem volt fellebbezhető, ezért az ügyészség tudomásul vette. Hozzátette, hogy a minisztérium minden ügyet megvizsgál, és ahol a jogalkotói beavatkozás indokolt, ott meg is fog történni, az érintett esetet azonban jelenleg egyedi ügyként és egyedi ítéletként kezelik.

Arra a kérdésre, hogy a kormány tervezi-e a beleegyezés fogalmának beemelését a jogszabályokba, azt felelte, hogy több területen is kapcsolatot tart az Igazságügyi Minisztériummal és civil szervezetekkel, és készül olyan javaslat, amely hamarosan társadalmi egyeztetésre kerül. Felidézte, hogy a bántalmazással kapcsolatos adatok rendkívül súlyosak, és jelezte, hogy ezen a területen további lépések várhatók.

Az isztambuli egyezmény ratifikálásával kapcsolatban azt mondta, hogy nem tartja indokoltnak az ügy összekeverését az egyezménnyel, mert annak vannak olyan rendelkezései, amelyeket a kormány nem kíván ratifikálni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyezmény bántalmazással és kapcsolati erőszakkal összefüggő elemeit Magyarország már beemelte a jogrendbe. Arra a felvetésre, hogy a beleegyezés fogalma ennek ellenére miért nem része a magyar szabályozásnak, úgy reagált, hogy a sajtóban megjelent beszámolók nem minden esetben tükrözik pontosan a bírói ítélet tartalmát, és kijelentette, hogy a kormánynak nem feladata bírósági döntéseket kommentálni.

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a kormány a reptéri fejlesztések mellett fontosnak tartja a kapcsolódó vasúti fejlesztéseket is, mert ezek segítik a hosszú távú közlekedési célok elérését. Közölte, hogy a kabinet a tegnapi ülésén a Szőlő utcai javítóintézetben történtekkel is foglalkozott, és több döntést hozott.

Elmondása szerint a belügyminiszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy az intézetben történtek miatt nyomozás zajlik, amely az ügyészség irányítása alatt áll, és már több letartóztatás is történt. Több korábbi vezetővel szemben büntetőeljárás van folyamatban. Gulyás hangsúlyozta, hogy politikai célzatú félreértelmezések helyett tisztázni kell:

az intézmény gyermekotthonként működik ugyan, de funkciójában gyakorlatilag egy fiatalkorúak börtöne, ahol olyan fiatalok vannak elhelyezve, akik különböző – gyakran súlyos – bűncselekmények miatt kerültek oda.

Úgy fogalmazott, hogy az itt lévő fiatalok között van, akit szexuális erőszak, személyi szabadság megsértése, kábítószer-kereskedelem vagy más erőszakos cselekmények miatt tartanak fogva.

A miniszter azt mondta, a jelenlegi szociális fenntartói rendszer nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy az intézetben elkövetett bűncselekményeket megelőzze. Ezért a kormány úgy döntött, hogy azoknak a nevelőknek az ügyében, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, a jogszabályi előírásoknak megfelelően lépéseket tesznek, az intézmény irányítását pedig a rendőrség veszi át. Közölte, hogy a kormány elvárja a hatóságoktól: minden felmerülő gyanút alaposan vizsgáljanak ki, és gyors, hatékony intézkedéseket hozzanak.

Bejelentette, hogy a döntés a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenik, és szinte azonnali hatállyal életbe lép. A rendőrség átveszi az intézmények irányítását, és a kormány arra fog törekedni, hogy ez a lehető leghatékonyabban történjen. Gulyás szerint különösen fontos, hogy a fogva tartott fiatalokkal szemben a dolgozók minden esetben jogszerűen járjanak el, és ne fordulhassanak elő olyan túlkapások vagy bűncselekmények, mint amelyek a közelmúltban a médiában is megjelentek.

Úgy fogalmazott, azt remélik, hogy ezzel sikerül véglegesen lezárni azokat a problémás állapotokat, amelyek akár tíz évvel, akár néhány évvel ezelőtt jellemezték az intézet működését.

A kormány koncessziós formában fejleszti az M86-os és M87-es utakat – ismertette a keddi döntést Gulyás Gergely.

A repülőtéri gyorsvasút fejlesztését is támogatja a kabinet. Jövő január-februárban írja ki erről a pályázatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A tervek szerint a pálya a Nyugati pályaudvar és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között épül majd ki, az állam nem ad majd bele forrást, 5-10 perc gyakorisággal járnak majd a vonatok. Átlagosan napi 30-33 ezer fős utasszámot becsülnek.

Gulyás Gergely ezután ismertette, hogy a magyar energiamixben egyre számottevőbbek a napelemek, azonban ezek termelése kiszámíthatatlan.

A kiegyensúlyozás végett egy 100 milliárd forintos lakossági napelemes energiatárolós pályázatot ír ki a kormány.

A feltétel az, hogy legyen már az igénylőnek napeleme – vagy telepítsen ilyet –, így 10 kilowattos tárolót vásárolhatnak a háztartások.

A pályázatot az ígéretek szerint január elején, közepén írják majd ki. Az elbírálásnál azok élveznek elsőbbséget, akik már kiestek, vagy 2030-ig kiesnek a szaldó-elszámolásból.

A kormány csak a 10 kilowattos kapacitású rendszer létesítését várja el, amelynek megvalósításához 2,5 millió forint támogatást adnak.

Gulyás azt mondta, hogy a jelenlegi piaci árak mellett egy energiatároló és a hozzá tartozó irányítórendszer összesen körülbelül 3,2 millió forintba kerül, így a támogatás nagyjából 80 százalékos intenzitású. Feltételként azt említette, hogy a pályázóknak vállalniuk kell az akkumulátor szabályos és biztonságos telepítését.

Később Gulyás Gergely ismertette, hogy a magyar kormány nem támogatja a RePowerEU-program kiterjesztését az orosz energiahordozókról való teljes leválást sem. Kifogásolja a kabinet, hogy most belső piaci intézkedésként döntene erről az Európai Tanács, amely csak minősített többségi szavazást tesz kötelezővé, miközben a kabinet álláspontja szerint a lépés valójában szankciós lépés, amelyhez teljes egyhangúság kellene.

Kifogásolja azt is az Orbán Viktor vezette a kormány 2027. szeptember 30-ra előrehoznák az orosz kőolaj- és gázszállítás leállításának határidejét. Gulyás Gergely bejelentette, hogy a döntést, amint megszületik, az Európai Unió Bíróságán támadják meg, mivel azzal az EU beleszólna a tagállami hatáskörbe tartozó energiadöntésekbe, ami szerintük sérti az alapszerződéseket.

Több fontos kérdést is megtárgyaltunk, köztük európai uniós ügyeket is. A kormányülésen ezért vendégként részt vett az EU-s állandó képviseletet vezető nagykövet is, aki a jövő heti csúcstalálkozóra készítette fel a kabinetet. Az első fontos téma a migrációs paktum végrehajtási határozat volt – ismertette Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányülés témáival kapcsolatban, és azt is közölte, hogy december 23-án lesz a következő kabinettanácskozás.

A magyar kormány – a miniszter közlése szerint – jelezte, hogy a kormány nem támogatja a lépést, elfogadhatatlannák tartják azt, hogy válsághelyzet esetében kötelező elosztási kvóta, vagy költségszolidaritásra kötelezhető Magyarország.

Valamivel 8 óra után kezdődik majd a sajtótájékoztató.

Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján a keddi kormányülés több fontos témájáról is szó eshet.

Szó lehet a friss béremelési döntésekről, a minimálbér-megállapodásról, valamint a legalacsonyabb bérekhez kötött szociális juttatások helyzetéről.

Az idei és a jövő évi költségvetés helyzetéről is érkezhetnek új bejelentések, valamint szó lehet a hitelminősítők hétvégi értékeléseiről, a gazdasági kilátásokról és az uniós források állásáról.

De napirenden lehet a Paks 2-vel kapcsolatos fejlemények és a miniszterelnök washingtoni és moszkvai tárgyalásainak eredménye is. Előbbi főként azért lehet érdekes, mert Donald Trump amerikai elnök egy keddi interjúban határozottan cáfolta, hogy megállapodtak volna a több magyar kormánytag, köztük a kormányfő által bejelentett pénzügyi védőpajzsról.

Orbán Viktor a kormányülésre érkezve új lakossági támogatási programot lengetett be, amely a lakossági energiatárolás ösztönzésére irányulhat.

Ezzel kapcsolatban elképzelhető, hogy már a mai kormányinfón további részletek hangzanak el. A tájékoztatót percről percre követjük.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán