Palkó István

2012. február 21. 14:35 | Palkó István

Mi a baj a biztosításokkal?

Hosszú ideje vívja türelmes harcát a hazai biztosítási szektor anomáliái ellen Banyár József, a PSZÁF elnöki főtanácsadója, vegyes sikerrel. Javaslatainak aktuális állásáról, a közvetítői jutalékok sorsáról, az életbiztosítások költségeiről és adózásáról, valamint a biztosítók szabályozási felkészüléséről is beszélgettünk vele.

A biztosítók és a közvetítők szabályozási kérdései kiemelt témáját képezik a Portfolio.hu nagy hagyományokkal rendelkező Biztosítási Konferencia 2012. c. eseményének. Jelentkezzen Ön is március 29-ei rendezvényünkre!

2012. február 16. 09:17 | Palkó István

Tőkéje felét eltapsolta a CIG Pannónia

4 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta 2011-et a CIG Pannónia a nemzetközi számviteli szabályok szerint - derül ki az életbiztosító csütörtökön közzétett gyorsjelentéséből. A társaság díjbevételei az év utolsó három hónapjában elmaradtak az egy évvel korábbitól, bár így is a cég történetének második legnagyobb negyedéves díjbevételéről van szó. Ez azonban kevés az "üdvösséghez": a menedzsment év eleji várakozásait is jelentősen alulmúlva 27,2 milliárd forintos díjbevételt ért el a cég az év egészében, ebben a végtörlesztés is közrejátszott. A biztosító tőkéje rohamosan fogy: mindössze fele (4,2 milliárd forint) az egy évvel korábbinak.

2012. február 14. 11:03 | Palkó István

Sokan nem ismerik az igazságot a bankbetétekről

Rengeteg telefonhívást kapott az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) év elején a bankbetétek biztonságával kapcsolatban. Sokan nem tudják, de 100 ezer euróig biztosítja az intézmény a betéteket - hívja fel a figyelmet Dr. Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. Bár egy rendszerszintű bankválságra nem adna választ a betétbiztosító, komoly megelőzési funkciót kellene kapnia, hogy akár meg is hitelezhesse az esetlegesen rászoruló hitelintézeteket - véli a szakember, akivel a hazai betétállomány rejtélyes gyarapodásáról is beszélgettünk.

2012. február 13. 06:53 | Palkó István

Mégis miből sikerült ennyi devizahitelesnek végtörlesztenie?

Nem tévedés, 776 milliárd forintot, vagyis fejenként közel 5,5 millió forintot gyűjtöttek össze a végtörlesztéshez január végéig a devizahitelesek. A sokak képzeletét felülmúló összeg forrása jórészt ismeretlen, cikkünkben azonban ismét kísérletet teszünk arra, hogy megbecsüljük, hányad része honnan származhatott. A december végéig áttekintett adatokból kiderül: a legnagyobb forrást a bankbetétek jelenthették, de a hitelek és a befektetési jegyek részaránya is nőtt decemberben. A lakáspiac is felpezsdült a végtörlesztés hatására, ez azonban nem ad magyarázatot a valódi forrásra.

2012. február 09. 06:58 | Palkó István

Tizenkét érdekesség a végtörlesztésről

A devizahitelesek hány százaléka végtörlesztett, és mekkora összeget fizetett vissza? Miből végtörlesztettek az emberek, és hol vettek fel hitelt hozzá? Hogy járt az államháztartás, és mi lesz azokkal, akik nem tudtak végtörleszteni? A végtörlesztés tanulságait 12 pontban összegző cikkünk többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

2012. február 07. 06:55 | Palkó István

Mennyit húzott ki valójában az erős frank az emberek zsebéből?

Soha nem okozott még annyi fejfájást a devizahiteleseknek az erős frank, mint tavaly. A magasabb törlesztési terhek pedig a lakosság fogyasztására és megtakarításaira is negatívan hatottak. De vajon mekkora mértékben? Tízmilliárdok, netán százmilliárdok úsztak el így? A Portfolio.hu becslései szerint a helyes adat 90 milliárd forint körüli, vagyis 2011-ben ennyivel fizettek többet devizahiteleikre a magyar háztartások, mint egy évvel korábban. Ehhez jött hozzá az a közel 470 milliárd forint, amit végtörlesztési célból gyűjtöttek össze a családok.

2012. február 06. 06:36 | Palkó István

Devizahitelesek százezrei maradtak le erről

Tavaly év végéig 94 ezer adós szabadult meg végtörlesztéssel a deviza jelzáloghitelétől, közülük 17 ezren új forinthitel segítségével tették ezt meg. Januárban tovább nőhetett a hitelből végtörlesztők aránya. Tartozásuk egyszeriben közel 30%-kal csökkent, és az árfolyamkockázattól is megszabadultak, de vajon a törlesztőrészlet szempontjából helyesen jártak-e el a forinthitelt felvevők? Ennek eldöntéséhez az alábbi három kérdésre keressük a választ cikkünkben:

- Mennyivel csökken vagy nő a törlesztőrészlet a forinthitelre váltás miatt?
- Mi befolyásolja később a törlesztőrészlet alakulását?
- Hogyan szabályozza az állam a forinthitelek kamatát?

2012. január 26. 06:55 | Palkó István

Ezzel ugrasztják össze a közszolgát és a többi devizahitelest?

Hiába vártak a közszféra dolgozói heteken keresztül a miniszterelnök által levélben is megígért kedvezményes végtörlesztési hitelre, a január végi határidőig ezt már nem kapják meg. A közszolgák devizahitelének nagy része tehát megmarad, de a többi devizahiteleshez hasonlóan ők is élhetnek a tavasszal elinduló, várhatóan több százezer forintos teherkönnyítést jelentő új árfolyamrögzítéssel. Ha már ígéretét nem teljesítette, még egy eszközzel azért segítene hetvenezer közszolgán a kormány: egyszeri, vissza nem térítendő támogatást és gyűjtőszámla-kamattámogatást is ad nekik. Számításaink szerint előbbi egy átlagos devizahiteles közszolga számára 100 ezer forint körüli "ajándék" lehet, utóbbi azonban nem jelent számottevő könnyítést az árfolyamrögzítés után sem. Az adófizetők számára így is milliárdokba kerülhet mindez, ami jelentősen elmarad a végtörlesztésből származó károk nagyságától.

2012. január 20. 10:57 | Palkó István

Mégis miből végtörlesztett százezer devizahiteles?

468 milliárd forintot kapart össze a lakosság 2011 utolsó három hónapjában a végtörlesztéshez. A pénzügyi szektor minden szeglete árgus szemekkel figyelte és figyeli ma is, vajon a bankbetétekhez, a befektetési jegyekhez, netán az életbiztosításokhoz nyúlnak ezért a félezer milliárdért? A válasz meglepő: a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, de még így is úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek a 468 milliárd tekintélyes részét. A nagyobbik felére azonban még így is lehet magyarázat.

2012. január 09. 14:47 | Palkó István

Lehetetlent kérnek a bankoktól

Úgy tűnik, nem ad az állam munkáltatói kölcsönt, inkább a bankokra bízná a végtörleszteni szándékozó közalkalmazottak meghitelezését is. Ez jelentősen korlátozza a végtörlesztések végső számát és összegét. Nem is az állam, inkább maguk a végtörlesztők kérnek lehetetlent a bankoktól: két hónap alatt még soha nem helyeztek ki annyi hitelt, amennyire a már igényelt végtörlesztésekhez (közel 500 milliárd forint) szükség lenne. Aki banki segítség nélkül tudott, már valószínűleg végtörlesztett, így a végtörlesztés a bankszektor számára kezelhető keretek között folyhat február végéig, amikor aztán rossz álomként véget is ér. Maga után hagyva persze a gazdaság számára már hírhedten ismerős, hosszú távú károkat.

2011. december 29. 11:40 | Palkó István, Weinhardt Attila

A féktelen frankszárnyalástól a radikális mentőakcióig (Top 10 sztori - 3.)

Az idei év egyik legnagyobb pénz- és tőkepiaci sztorija külföldön a svájci frank rendkívüli szárnyalása volt, amely itthon is az egyik legfontosabb beszédtémát jelentette egész évben. Ez nem véletlen, hiszen mintegy egymillió frankhiteles család szenvedett egyre inkább az egyre csak emelkedő havi törlesztő részletektől. Ez azonban nemcsak az eurózóna adósságválságával, hanem ősztől egyre inkább a magyar kormány gazdaságpolitikájának megcsappant hitelességével, az emiatt bekövetkezett forintzuhanással is magyarázható volt, ami természetesen az euró- és jenhiteleseket is sújtotta. A devizahiteles problémára a kormány radikális devizahitel-leépítési tervvel igyekezett válaszolni, amely felemásra sikeredett, hiszen a forint miatt egyelőre sokkal többen érzik mindennek hátrányait. A több mentőcsomag miatt gyakran csak kapkodták a fejüket az érintettek, hogy mit is jelentenek ezek pontosan. Hasznos tehát év végén áttekinteni ezeket és nem árt az ok-okozati összefüggéseket is tisztázni, mert azok olykor "érdekesen" jelentek meg a kormányzati kommunikációban.

2011. december 22. 14:42 | Palkó István

Az állam és a devizahitelesek is náluk kopogtatnak

Négyből egy forinthitelt a takarékoktól vesznek fel a végtörlesztők, a szektor központi bankjaként működő Takarékbank vezetője mégsem örül a végtörlesztésnek. Ráadásul nem csak a devizahitelesek kopogtatnak a takarékok ajtaján: úgy hírlik, maga az állam vásárolná be magát a bankba. Legnagyobb félelmüket ma mégis úgy hívják, Bázel. Volt tehát miről beszélgetnünk Csicsáky Péterrel, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójával, aki szerint 2011 számukra más bankokkal ellentétben a sikerek éve volt.

2011. december 20. 11:56 | Palkó István, Madár István, Weinhardt Attila

Mennyit lendít a fogyasztáson az új devizahiteles mentőcsomag?

A kormány és a Bankszövetség múlt héten bejelentett, a lakossági jelzáloghiteleseknek szóló mentőcsomagja egy széles kör számára azt eredményezi, hogy több pénze marad fogyasztásra, egy szűkebb kör számára azonban többlet teherrel jár. A Portfolio.hu kalkulációi szerint a két hatás eredője mérsékelten pozitív a lakossági fogyasztásra, de várhatóan nem lesz elegendő ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztás jövő évi zsugorodását.

2011. december 16. 08:35 | Palkó István

Mit rejt valójában az új devizahiteles csomag?

A miniszter maga is félrevezető módon tájékoztatott tegnap a devizahitelesek új mentőcsomagjával kapcsolatban, így a részletek számos sajtótermékben tévesen jelentek meg. Nem igaz, hogy a törlesztőrészletek rögzített árfolyam fölötti részét teljesen átvállalnák a bankok és az állam, de az sem, hogy az adósok a gyűjtőszámla kamatainak megfizetése alól mentesülnének. A rendszer ennél kicsit bonyolultabb, de több százezer forintos könnyítést jelent majd az ezt választó devizahitelesek többségének. A megállapodás számos intézkedést tartalmaz még, ezek öt év alatt százmilliárdokat mozgatnak meg a bankok, az állam és a devizaadósok között. Bemutatjuk, mit tartalmaz a csomag, és a Portfolio.hu becslései alapján mennyit hozhat-vihet valójában.

2011. december 14. 12:30 | Palkó István

Nagyon nehéz munka vár a bankokra (Interjú)

A végtörlesztés lassítja a magyar gazdaságot, a régió egésze azonban még mindig Európa legjobb növekedési lehetőségét nyújtja a bankok számára - állítja az ING Bank régiós vezérigazgatója. Alexander Pisaruk szerint elképzelhető, hogy újabb likviditási válság fog lesújtani a bankszektorra, a veszélyek mérsékléséhez azonban a régiót is ki kell egyensúlyozni. Ez nem megy egyik napról a másikra, és a bankok számára nagyon nehéz munka lesz. Földcsuszamlás-szerű változások zajlanak a szektorban, a bankvezérrel ezekről is beszélgettünk.

2011. december 13. 08:04 | Palkó István

Már nem az OTP-nek tartozik a legtöbbel az állam

A KBC még az OTP-nél is nagyobb kitettséggel rendelkezik a magyar állam felé. Az osztrák Volksbank a legrosszabbul tőkésített bank, az UniCredit pótlólagos tőkeszükséglete pedig a második legnagyobb Európában. Az adósságválság a bankokat is lépésre kényszerítette: a magyar érdekeltséggel rendelkező bankok többsége nagy ütemben szabadul meg olasz állampapírjaitól. A fentieken túl más érdekességek is kiderülnek az Európai Bankhatóság által múlt héten közzétett adatokból.

2011. december 09. 06:58 | Palkó István

Devizahitelesek: a duplázódó árfolyamnál is létezik rosszabb

Bár még csak három-négy éve vették fel hitelüket, máris törlesztési árfolyamuk duplázódását könyvelhették el egyes devizahitelesek. Nem a frank, és nem is az euró alapon eladósodottakról van szó, hanem a jenhitelesekről, akiknek a többsége még így is kevesebbet törleszt, mint a velük egyidejűleg lakást vásárló frankhitelesek. Alábbi cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy reagált a törlesztőrészlet a jen árfolyamának duplázódására, és hogy a frank-, az euró-, a forint- vagy a jenhitelesek döntését igazolta-e eddig az élet.

2011. december 07. 17:37 | Palkó István

MFB, jelzáloglevelek: mire készül a kormány?

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) nem kapna forradalmian új feladatokat, mérete és a gazdaságban betöltött szerepe azonban a jelenlegi többszörösére növekedne Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatón elmondott szavai alapján. Ez akár azt is jelentheti, hogy az MFB révén egy nagy, állami versenytársat kapnak a bankok a vállalati hitelezésben. Úgy tűnik, ennek megvalósításához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktív segítéségre is szüksége lenne a kormánynak. Ezen túl a jegybank jelzáloglevél-vásárlásait is újraindítaná a kormány, ami jótékonyan hatna a hazai bankrendszer egy részének finanszírozására. Más kérdés, hogy a jegybank Portfolio.hu-nak küldött válaszaiból az derül ki: a kormány nagyívű gazdaságfejlesztési elképzelései csorbát szenvedhetnek.

2011. november 30. 06:45 | Palkó István

Óriási összegek maradhatnak a devizahitelesek zsebében

Az eddiginél sokkal vonzóbbá tenné az árfolyamrögzítés lehetőségét a devizahitelesek számára a Bankszövetség javaslatcsomagja. A megjelent sajtóinformációk és a Portfolio.hu értelmezése szerint ugyanis a forintalapú gyűjtőszámlán halmozódó tartozás jó részét az állam és a bankszektor átvállalná a fizetőképes ügyfelektől. Öt év alatt így a két tárgyalófél több százmilliárd forintos áldozatot hozna, az adósok fizetőképessége viszont javulna. Ugyan nem szabadulnának meg devizatartozásuktól, de fejenként több százezer forintot takarítanának meg ezen időszak alatt az új típusú árfolyamrögzítéssel, ráadásul ezt követően sem emelkedne drasztikusan a törlesztőrészletük.

2011. november 24. 15:34 | Palkó István

A legrosszabbkor érkezett az újabb végtörlesztési pofon

Egy szép csendben becsempészett adóügyi törvénymódosítással eldőlt: 7,5 millió forint erejéig adómentes támogatást adhatnak a munkáltatók dolgozóik számára devizahiteleik kedvezményes végtörlesztéséhez. A kormány ezzel nem csupán a bankokkal kötött elvi megállapodást rúgta fel, de komoly veszélybe sodorta a devizahiteles probléma átfogó megoldását célzó megállapodás létrejöttét is. A törvény újabb súlyos tízmilliárdokkal terhelheti meg a pénzügyi szektort épp akkor, amikor már úgy tűnt, a kormány is fogadókészséget mutat a bankok számára is elfogadható, szakmai egyezségre. Utóbbi minden bizonnyal feltétele lenne az IMF-fel kötendő megállapodásnak is, ami ezzel szintén veszélybe került. A javaslat a költségvetésre is negatív hatással jár, megkérdőjelezi a kormány külső és belső hitelességét, valamint felveti annak gyanúját, hogy az IMF-fel való megállapodás terve csak kommunikációs trükk, és nem a valós helyzettel való őszinte szembenézés.