Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Bedőlt hitel is sokat érhet, a végrehajtás örök (Interjú)

Eredeti értékének 8-10 százalékát éri ma egy átlagos, bedőlt banki fedezetlen hitel, ez a válság előtti szint harmada. A Díjbeszedő Faktorház első embere szerint idén 25-30 milliárdnyi ilyen hiteltől válhatnak meg a bankok, ám ennek többszörösét is képes lenne a piac megvenni. A jelzáloghiteleknél viszont se kereslet, se kínálat. A követelés megvásárlása után a magánszemélyek elleni végrehajtások évtizedekig is eltarthatnak, a végrehajtás nem elfelejthető, a magáncsőd most nem megoldás. Interjú Kiss Ádámmal, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatójával.

Vallottak a magyar bankok: pusztított a végtörlesztés

Csaknem három éve nem látott veszteséget könyvelt el az idei harmadik negyedévben a magyar bankszektor. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ma közzétett adatai szerint 84 milliárd forintos adózott veszteség keletkezett három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézeteknél, melyből közel 100 milliárd forintot a végtörlesztés okozott. Az eredmény eloszlása továbbra is szélsőséges, 35 bankból 18 volt nyereséges. A bankok 90 napon túli késedelemben lévő hiteleinek aránya 10,1%-ról 10,4%-ra nőtt, a lakossági ügyfelek tízből már csak hat hitelt törlesztenek szerződésszerűen.

Új mentőcsomag a devizahiteleseknek - Mivel járhat?

Önkéntes és részleges adósság-elengedésen alapulhat a devizahitelesek új mentőcsomagja, emiatt a görög állam mentőcsomagjára emlékeztet. A végtörlesztésnél így is szakszerűbb, az eddigi árfolyamrögzítésnél pedig várhatóan nagyobb hatással járó koncepciót tett a Bankszövetség a kormány asztalára. Ha igazak a kiszivárgott információk, miszerint átvállalnák a bankok az árfolyamrögzítést igénybe vevők gyűjtőszámlás tartozásának egy részét, az nem csak az ügyfelek, de a bankok számára is járható út lenne a devizahiteles problémák enyhítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalnának újabb súlyos, több tízmilliárdos veszteségeket a bankok - az alábbiakban bemutatjuk a Portfolio.hu ezzel kapcsolatos számításait.

Többszörösen érint minket a végtörlesztés (Interjú)

Több mint három éve vásárolta meg a francia Groupama Biztosító az OTP Garanciát, és lett a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon. Yann Ménétrier vezérigazgató szerint máris három-négy évvel csúsznak eredeti üzleti terveik a válság miatt. A bankadó szerinte korántsem lelt rossz fogadtatásra a francia üzleti körökben, az elmúlt fél év gazdaságpolitikai bizonytalanságai azonban megviselik őket. A baleseti adó és a végtörlesztés komoly tehertétel lehet a biztosítási piacnak, utóbbi a Groupama számára többszörösen is az.

Kirobbantja-e valaki a forinthitel-háborút?

Intenzív, több százmilliárd forintot megmozgató forinthitelezési verseny indulhat a kedvezményes végtörlesztés hatására a következő hetekben Magyarországon. Minél több devizahitelt forintosítanak a mostani devizahitelesek, annál nagyobb lehet a bankszektor vesztesége. Több nagybank ezért a veszteségeit igyekszik majd minimalizálni, mások viszont tömeges ügyfélszerzésre és forinthitelezésre használhatják fel a kormány által felkínált öt hónapot. Sokan az OTP-t, az FHB-t és a takarékszövetkezeteket emlegetik a lehetséges nyertesek között, a Portfolio.hu értesülései szerint azonban az egyik olasz tulajdonú nagybank és a Fundamenta-Lakáskassza már kezébe is vette a startpisztolyt. Megvizsgáltuk, pénzügyi adottságaik alapján mely hitelintézetek a legesélyesebbek a következő hónapok hitelkiváltási versenyében.

Következtetésünk, hogy a legrosszabbul a két osztrák tulajdonú nagybank járhat. Az OTP, az UniCredit és a Budapest Bank viszont a nagyok közül a legjobb pénzügyi pozíciókkal rendelkezik ahhoz, hogy fontos szerepet vállaljon a forinthitelezési versenyben. A kisebb hitelintézeti szereplők közül az FHB, a Fundamenta és néhány magyar tulajdonú kisbank (pl. Gránit Bank, Széchenyi Bank) mellett a nagyobb takarékszövetkezetek is aktívabbak lehetnek az átlagnál. A kamatverseny lehetőségei ugyanakkor korlátozottak: a stabilitási kockázatok erősödése a jelenleg 9-10%-os THM-mel futó forinthitelek kamatszintjének emelkedését okozhatja. Ebben az esetben az is elképzelhető, hogy a forinthitel-háború gyorsan kifullad, így megindítása önmagában is kockázatos lépésnek bizonyul bármely hitelintézet számára.

300-650 milliárdos veszteséget okozhat a bankoknak a végtörlesztés

Legalább hat különböző lakossági devizahiteles csoport azonosítható, amelyek nem végtörlesztenek majd a csökkentett árfolyamon. Ők devizahitelükben benne ragadva nem csak a forinthitelre váltókhoz, de a forint gyengülése esetén jelenlegi helyzetükhöz képest is rosszabbul járhatnak. A közel egymillió deviza alapú jelzáloghiteles többsége számára azonban ésszerű lehet a kedvezményes forintosítás igénylése, hisz várhatóan csökkenni fog ettől a törlesztőrészletük. Becsléseink szerint a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkezők legalább fele mégsem él majd a lehetőséggel. Elsősorban azért, mert nem tud, másodsorban pedig azért, mert nem akar. A magyar pénzügyi stabilitás szempontjából ugyanakkor létfontosságú, hogy ne legyen tömeges a részvétel: 50% körüli arány mellett elviselhetetlenül nagy, 650 milliárd forint körüli, de még 25%-os részvétel mellett is a bankadó két és félszeresére rúgó, több mint 300 milliárd forintos veszteség érné a bankszektort. Mindkét forgatókönyv hitelpiaci és makrogazdasági következményei egészen drámaiak lennének.

Gyors kiigazítás jön az Ersténél (Interjú Jelasity Radovánnal)

Gyors kiigazítást ígér a magyarországi Erste Banknál Jelasity Radován, a bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója. Az egykor szerbiai jegybankelnökként dolgozó bankvezér szerint a frankhitelek forint alapúra váltása járható út, a kormány kedvezményes végtörlesztésről szóló javaslata azonban veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Jelasity szerint a nehéz körülmények ellenére meg kell mutatnia a banknak, hogy képes nyereségesen is működni.

Megtizedelheti a magyar bankszektort Orbán bejelentése

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Devizahitelek: óriási lavinát indíthat a ma napvilágot látott terv

Beláthatatlan következményei lehetnek a Fidesz frakcióvezetője által ma ismertetett, lakossági devizahiteleseket érintő javaslatnak. Lehet, hogy a frakció célja csupán az, hogy legalább a jómódúak tartozásával csökkenjen a tetemes hazai devizahitel-állomány, amennyiben azonban forinthitelből tennék lehetővé a csökkentett árfolyamú végtörlesztést minden devizahiteles számára (ahogy ez Lázár János mai nyilatkozatából kiderült), azzal akár a teljes magyar bankszektor tőkéjének fele is odaveszhetne. Nem konvencionális jellege miatt egy ilyen gazdaságpolitikai lépés inkább növelheti, mint csökkentheti a devizahitelesek összességének terheit.

Alig van hitelképes vállalat Magyarországon

Három szegmens különböztethető meg a magyar vállalati hitelezésben, ezek közül jelenleg csak egy aktív - mondja Kozma András. A Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint sok hazai nagybanknál megtörtek a vállalati ügyfélkapcsolatok, ezek a bankok az ügyfelek szemében merevebbek, lassabbak, bizonytalanabbak és gyanakvóbbak lettek. A jó vállalatok egy része így a középbankoknál kötött ki, akik között a Commerzbank a bankadóval együtt is nyereséges évet vár idén.

CIG Pannónia: a focit gólra játsszák

Szépen "lebirtokolják" a fiúk az ellenfelet, és szemet gyönyörködtető támadásokat vezetnek középen, a széleken azonban még gyengék, és néhány erősítés is ráfér a csapatra, hogy előnyét gólra váltsa. Addig a tabella élmezőnye csak egy szép ígéret, de korántsem megvalósíthatatlan, hosszú távon pedig akár a közönség is vastapssal fogadja majd az eredményeket. Egyelőre azonban csak kis számban váltanak jegyet a mérkőzésre.

Új megvilágításba került a devizahitelesek jövője

Megválaszolta egy hétfőn megjelent kormányrendelet az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos, devizahiteleseket érintő kérdések többségét. Mivel a jogszabály a Portfolio.hu korábbi feltételezéseihez képest is tartalmaz változást, az alábbiakban ismét megvizsgáljuk, miként alakulhat a hiteladós havi törlesztése, amennyiben igénybe veszi a három évig nagy könnyebbséget jelentő, ám utána minden valószínűség szerint tehernövekedéssel járó lehetőséget. Számításainkból kiderül: az átlagos ügyfelek havi terhe 2014 végén hirtelen közel 50%-kal nőhet 240 forint körüli átlagos frankárfolyam mellett, ami a mostanihoz képest több mint 10%-kal magasabb törlesztőrészletet jelenthet. 240 forintnál erősebb frank esetén már a gyűjtőszámla-hitel futamidejének meghosszabbítására is sor kerülhet, aminek egy határon túl szinte csak az ésszerűség szab gátat.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

Kommunikációs bakisorozattal zavarja össze a kormány a devizahiteleseket

Sikerült a kormánynak tökéletes zavart okoznia a devizahitelesek fejében arról, mi vár rájuk 2014 őszétől, ha élnek a három évig tartó árfolyamrögzítés lehetőségével. A kormány hivatalos honlapjára pénteken 12.50-kor felkerült tájékoztatás ugyanis épp az ellenkezőjét állítja, mint amit Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondott. A friss anyag megfelel a Portfolio.hu csütörtök reggeli cikkének: nem a teljes, csak a gyűjtőszámla-hitel törlesztőrészletét maximálják majd, a devizakölcsön törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

Mégsem kell nyugdíjas éveinkben devizahitelt törlesztenünk

Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete. Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.

Újabb évtizedre adósítanák el a devizahiteleseket?

A törvény kihirdetésétől számított 45. napon, augusztus 12-én lép hatályba a deviza alapú jelzáloghitelek árfolyamrögzítéséről szóló törvény, így már szeptembertől nagy számban élhetnek a lehetőséggel a jogosult ügyfelek. Bár az időpont közeleg és a bankok felkészülése is jól halad, kardinális kérdéseket kell még tisztázni, hogy minden ügyfél racionálisan dönthessen. Az egyik legizgalmasabb pont éppen az, amelyre tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője utalt: a kormány nem engedné, hogy 2014 végén az árfolyamrögzítés feloldása miatt 15%-nál nagyobb mértékben nőjön a résztvevők törlesztőrészlete. Csakhogy ha ezt a bankok többletterhelése nélkül biztosítják, az a futamidő elviselhetetlen mértékű növekedésével járhat majd számos frankhiteles számára.

Kiszámoltuk: elképesztően nagyot buktak tegnap a frankhitelesek

Soha nem látott csúcsára, 240 forint fölé ugrott hétfő délután a svájci frank árfolyama, legnagyobb bánatára azoknak a devizahiteleseknek, akiknek a havi törlesztőrészletét épp a tegnapi árfolyam alapján számítják a bankok. Mindezzel egy kritikus ponthoz érkeztünk: alig akad ma már olyan frankhiteles, akinek a havi terhe átlagos hitelkondíciók mellett alacsonyabb lenne az ugyanolyan paraméterek szerint, piaci kamatozás mellett eladósodott forinthitelesekénél. A Portfolio.hu alábbi számításaiból kiderül az is, van olyan frankhiteles, akinek a törlesztőrészlete a kezdetihez képest 80%-kal emelkedett. Ilyen körülmények között a korábban vártnál nagyobb lehet azok száma, akik az államilag szabályozott három éves árfolyamrögzítést választják, egyúttal nő annak valószínűsége is, hogy ugyanők 2014 második felében tetemes összegű gyűjtőszámla-tartozással szembesülnek. Hogy mekkorával, az a Penzcentrum.hu cikkéből derül ki.

Érdekes titkokra derített fényt a banki stresszteszt

Annyira részletesek az európai banki stressztesztek eredményei, hogy az adatok közzététele már a pénzpiaci stabilitást veszélyezteti - hívta fel a figyelmet a múlt pénteki eredményhirdetést megelőzően az egyik német hitelintézeti szövetség. Mások viszont üdvözölték, hogy végre olyan információkhoz jut a piac, amelyeket eddig elfedtek a bankok jelentései. Hogy kinek lesz igaza, azt talán a közeljövő eldönti, az érdeklődőknek mindenesetre jó hír, hogy addig is kedvükre csemegézhetnek az egyes bankok pénteken közzétett adataiból. Kiderül belőlük, melyik magyar hitelintézet anyabankjának a legjobb, és melyiknek a legrosszabb a tőkehelyzete, de például az is, melyik banknak van a legtöbb görög, olasz vagy éppen magyar állampapírja.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok!

Közkeletű vélekedés, hogy a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészlete még ma is magasabb, mint a hasonló paraméterű frankhiteleké. A Portfolio.hu számításai viszont azt mutatják, ez az adósok többségénél már nincs így, de összességében még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy 2007 őszén melyik devizában volt érdemes lakáshitelt felvenni, a mostaniban pedig arra keressük a választ, hogy az elmúlt hat és fél évben mikor, mely deviza volt a legjobb döntés. Kiderül: az időpont és a devizanem megválasztásától függően akár a duplája is lehet az egyik hitel törlesztőrészlete a másikénak, holott a hitelcél, a felvett forintösszeg és a futamidő ugyanaz. Cikkünk apropója, hogy június hónap különösen kritikusnak bizonyult a frankhitelek törlesztőrészlete szempontjából.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.