Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott.
Szívélyes fogadtatásra talált a kormánynál a takarékszövetkezetek tavaly benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program elnevezésű tervezete. A programból kirajzolódó jövőkép mellett a Jógazda csődjének tanulságairól és a takarékszövetkezeti szektor kihívásairól beszélgettünk Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával. A szakember szerint hazánk az EU pénzügyileg legkiszolgáltatottabb országa, így a helyit, a hazait minden körülmények között támogatni kell.
Még az a frankhiteles is, aki eddig nem tette, ezekben a napokban komolyabban elgondolkodhat frankhitele euró alapúra váltásáról. A PSZÁF nemrég kiadott vezetői körlevele kifejezetten tanácsolja is a bankoknak, hogy segítsék a frankhiteleseket e lépés megtételében. Hogy azonban minden frankhiteles számára járható ez az út, és most jött el az idő, azzal kapcsolatban komoly kétségeink lehetnek. Az alábbiakban tíz kérdés - tíz válasz formában foglaljuk össze az átváltási dilemma legfontosabb ügyfélszempontjait.
Tavaszi érkezése óta elsőként a Portfolio.hu-nak adott interjút Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank új vezérigazgatója, akit a K&H és a hazai bankszektor jelenéről és jövőjéről kérdeztünk. A szakember szavaiból érződik: a pénzintézet létszámleépítésről szóló döntése csak egyik indikátora az ágazat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságnak. A bankadó, a gazdasági környezet, végső soron az alacsony tőkemegtérülés nemcsak a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos tervekre van hatással a K&H Banknál, de a korábban várt növekedés motorjait sem engedi beindítani.
A makrogazdasági mutatók javulása, a piac élénkülése, valamint a lízingügyletekre vonatkozó egyes szabályok módosítása ránthatja ki jelenlegi mély gödréből a lízingszektort - véli Dunavölgyi Mária, a Magyar Lízingszövetség frissen megválasztott elnöke. A szakember átgondolatlannak és károsnak tartja a bankadó lízingcégekre vonatkozó részét, és úgy látja, a kedvezőtlen kilátások ellenére vissza kell építeni a lízingtermékek presztízsét.
Három esztendő elmúltával a tegnapi naptól ismét magyar vezető áll az ING Biztosító élén. Kovács Zsolt elnök-vezérigazgatót többek között a társaság egyes üzletágainak szétválasztásáról és kolozsvári költözéséről kérdeztük, de olyan életbiztosítási anomáliák is szóba kerültek, mint az ING-t sújtó ügynöktoborzások és szerződés-átkötések, vagy a fejnehéz ügynöki jutalékrendszer. Kiderült: az ING hosszú távon sem érzi veszélyben életbiztosítási piacvezető pozícióját.
Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.
1,71 milliárd forint: ezt a bűvös számot kell hozzáadnunk az FHB ma hajnalban publikált harmadik negyedéves eredményszámaihoz, és máris tisztábban látunk. Ekkora összegű banki különadót számolt el ugyanis a jelzálogbank működési költségként a harmadik negyedévre. Bár a bank céltartalék-képzése a válság előtti szintre esett, a bankadó miatt ezúttal a korábbiaknál szerényebb, 277 millió forint lett a társaság profitja.
Korábban az MNB alelnöki tisztjét is betöltötte Adamecz Péter, az állami tulajdonú Eximbank idén nyáron kinevezett vezérigazgatója. Bár a szakembernek most is határozott véleménye van a monetáris politikáról, ezúttal jelenlegi munkahelyéről és a magyar exportőrök helyzetéről kérdeztük. Mint kiderült, a kormány döntésének köszönhetően jelentősen növelheti hitelezési és garancianyújtási aktivitását az Eximbank, a kínai túró rudi ügye viszont mind a mai napig nem oldódott meg.
Külföldi leánybankjai közül a válságban végig jól teljesítő Ceska sporitelna szállítja a legtöbb profitot az Erste Groupnak. A cseh leánybank rövidesen Bécsbe távozó elnök-vezérigazgatójával a bank prágai sajtóútján találkoztunk. Gernot Mittendorfer elmondta: egyes magyarországi jelenségek Csehországban ismeretlenek, a csehek hitelfelvétel helyett inkább megtakarítanak, frankhitelezést pedig korábban sem végeztek az ottani bankok. Jana Krajcova, a bank makroelemzője szerint a cseh gazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése tartós erősödést jelenthet a cseh korona számára.
Nem sok jót jelent a magyar biztosítók számára, ha a román Astra megveti a lábát a piacon - mondta a Portfolio.hu-nak a díjhirdetést megelőző napokban a romániai biztosítási piac jó ismerője. Forrásunk a biztosító rendkívül alacsony kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaival indokolta álláspontját, mondván, Romániában agresszív és szerinte veszélyes árképzéssel utasította maga mögé versenytársait az Astra. A hazai biztosítók október végén közzétett tarifái úgy tűnik, igazolják véleményét: magyarországi indulásának első évében máris a legalacsonyabb díjakat kínáló piaci szereplők közé lépett a román biztosító. Akár már az idén jól megbolygathatja a kgfb-piacot a cég, amire az elmúlt években nem volt példa.
Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.
Nem alkalmas a jelenlegi piaci környezet a társaság tőzsdére lépéséhez, ám néhány éven belül sort akar erre keríteni a Groupama, Európa egyik legnagyobb, ma még nem tőzsdei biztosítója - derült ki a francia csoport párizsi sajtóútján. Az OTP 9%-os tulajdonosaként és hosszú távú stratégiai partnereként is ismert cég sajátos szövetkezeti alapokon működik, ezt fel nem adva szeretne a kontinens tíz legnagyobb biztosítója közé kerülni.
Tegnap vette kezdetét a CIG Pannónia részvényeinek nyilvános jegyzése. Két héten át a kisbefektetőké a pálya, október 25-én pedig az intézményi befektetők vásárolhatnak be a maradékból. Bár az életbiztosító vérmes reményekkel és látványos kampánykörúttal készült a nagy eseményre, sokan érezhetik úgy, hogy zsákbamacskát vennének a beharangozott 938 forintos normál, de akár a 750 forintos kedvezményezetti áron is. A befektetői bizonytalanság jogos: nehéz értékelhető támpontokat találni ehhez az árazáshoz. Igaz, nem lehetetlen.
Következtetésünk, hogy formálódó biztosítóként a CIG Pannónia fundamentumai egyelőre gyenge lábakon állnak ahhoz, hogy 10-15%-os éves árfolyamemelkedést várjunk el a papíroktól. Még szerény hozam mellett is a magyar életbiztosítási piac egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé kellene kinőnie magát (lásd a mai ING-t) a következő öt évben ahhoz, hogy árazása normál szintre kerüljön. Ez nem elképzelhetetlen, hisz a biztosító élén erős menedzsment áll, ráadásul új üzletágak és piacok felé is kacsingat a cég, konzervatív attitűd mellett egyelőre mégis kevés ebben bízni egy kellően megalapozott befektetői döntés meghozatalához.
Milyen lesz az idei kötelező-kampány? Hogy hat a bankadó a biztosítási díjakra? Átalakul-e a magyar biztosítási szektor? Hogy értékelhető a nyugdíjpénztárak körüli vita? Sok más mellett ezekről kérdeztük Kepecs Gábort, az AEGON Magyarország elnökét, a biztosító Közép- és Kelet-Európáért felelős vezérigazgatóját. Mint kiderült, a kormánytól az egészségbiztosítás, a felügyelettől az ügynökszabályozás területén vár konkrét, akár drasztikus kezdeményezéseket is a szakember.
Október 11-én kezdi meg részvényeinek nyilvános kibocsátását a CIG Pannónia Életbiztosító - közölte a Portfolio.hu-val Gaál Csaba, a társaság vezérigazgatója. A szakember ismerteti az interjúban a tőzsdére lépés legfontosabb paramétereit, hozzátéve, növekedési sztorira számítanak. A nemzetközi tapasztalatok alapján a társaság csak évek múltán lesz nyereséges, a BÉT-re történő bevezetés és a tőkeemelés a meglévő tevékenységek növekedését szolgálja.
Az előző negyedévekre jellemzőnél valamivel kisebb, 1290 millió forintos második negyedéves nettó eredményről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank profitját több olyan tétel rontotta, melyek tartósan nem épülnek be működésébe.
Unalmas gyorsjelentést vártunk, erre egy egyszeri tételektől tarkított és óriási céltartalékkal színesített dokumentumot tett közzé magáról ma hajnalban az OTP. A bankcsoport nettó eredménye ezúttal elmarad a várttól (27 milliárd forint lett), aggodalomra azonban semmi ok, van magyarázat, persze kérdés, hogy a magyarázatokkal nem sokat bíbelődő piac elfogadja-e ezt. Az elmúlt napok folyamatos esése után megérdemelnének egy kis pihenőt a bank papírjai (a bank alapmutatói kellő alapot adnának az emelkedéshez is), ám úgy tűnik, ezt nem a gyorsjelentés fogja kiváltani. Amikor a gyorsjelentést górcső alá vesszük, nem árt megemlíteni, hogy a forinthoz képest az euró 7,5, a frank 16%-ot erősödött az érintett időszakban, tehát a számok első látásra megtévesztők lehetnek.
A hatalmas céltartalék-képzést kétféleképpen lehet értelmezni. A negatív szemlélő azt mondja, jelentősen romlik a portfólióminőség, amely hatalmas veszélyeket rejt magában, a pozitív meg azt, hogy olyan jó a társaság alap jövedelemtermelő képessége, hogy nagyon sok céltartalékképzést elbír a profit. A bankadót a harmadik és a negyedik negyedévet fogja érinteni.
Az év első fele a jelzáloghitelezés példátlan visszaszorulásáról, június hónap viszont már a forint alapú lakáshitelek öt éve nem látott volumenű kihelyezéséről szólt a magyar bankoknál. Igaz, a devizahitelek egykori csúcsához képest ez az összeg sem nagy, az alacsonyabb önerőért cserébe egyre több ügyfél vállalja a forinthitelek általában magasabb törlesztőrészletét. Júliustól a deviza alapú jelzáloghitelek tiltása miatt nem is lesz más lehetősége a családoknak, mint forint alapú hitelt felvenni. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a magyarországi lakossági hitelezés hosszú évekig nem fog visszatérni válság előtti szintjére, és a különadóval sújtott bankok továbbra is a meglévő hitelportfóliók megfelelő kezelésére összpontosítanak.
A bankadó szükséges rossz, mértéke azonban borzasztó - véli a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamásnak a Portfolio.hu számára adott interjújából kiderül, Csányi Sándorral vagy a Költségvetési Tanáccsal ért-e egyet a bankadó ügyfelekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, mit gondol a bajba került adósokat segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról, s hogy valóban eladó-e az MKB Bank.
Bár a Netrisk.hu viszonylag kis befektetésnek számít a lengyelországi székhelyű Enterprise Investors portfóliójában, nagy lehetőségeket lát benne a cég új, többségi tulajdonosa. Dariusz Pronczuk ügyvezető partner, az Enterprise Investors igazgatóságának tagja a Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulta, kemény tárgyalások eredménye a mintegy 6.4 milliárd forintos vételár, de ez nem szegte kedvüket: amennyiben újabb vonzó befektetési lehetőségeket találnak Magyarországon, más vállalkozásokba is örömmel beszállnak.