• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 242
Mélyül a szakadék a gazdagok és a szegények között

Mélyül a szakadék a gazdagok és a szegények között

Miközben a globális munkanélküliség mértéke idén várhatóan a koronavírus-járvány előtti szint alá, 5,3 százalékra csökken, addig az alacsony jövedelmű országok lemaradnak a Covid-válság utáni felzárkózási folyamatban a foglalkoztatás terén – derül ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentéséből. Az emelkedő adósságszintek ugyanis aránytalanul nagy mértékben sújtják a fejlődő országokat, ami tovább súlyosbítja a magas és alacsony jövedelmű országok közötti foglalkoztatási szakadékot. Ez nemcsak a munkanélküliségi adatok, hanem azon indikátor terén is megmutatkozik, amely azt mutatja meg, hogy mennyi a dolgozni kívánó, de állással nem rendelkezők aránya. Ez a mutató az alacsony jövedelmű országokban 21,5 százalékot tesz ki, míg a magas jövedelmű államokban 8,2 százalékot.

Van egy ország, amelyik megvalósítja Orbán Viktor álmát

Van egy ország, amelyik megvalósítja Orbán Viktor álmát

Négy szektorban, összesen 82 szakmában várja a szakképzett bevándorlókat Kanada abban az új rendszerben, amelyet május végén indított el az észak-amerikai ország. A kormányzat reményei szerint ezzel jobban tudják majd enyhíteni az országban kialakult súlyos munkaerőhiányt. Idén a tervek szerint 465 ezer új bevándorlót fogad az ország, 2025-ben pedig már félmilliót.

Fél évre szóló minimálbér-megállapodás lehetőségét vetette fel Parragh László

Fél évre szóló minimálbér-megállapodás lehetőségét vetette fel Parragh László

„Lehetséges, hogy azon kell majd elgondolkodni, hogy csak fél évre szóló minimálbér-megállapodás jöjjön létre” – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Munkástanácsok Országos Szövetsége által szervezett Minimálbér Konferencián. Az MKIK elnöke azzal indokolta felvetését, hogy a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben igen nehéz előre jelezni, hogy miként alakul a GDP-növekedés, az infláció mértéke, és hogyan változnak majd az energia- és nyersanyagárak. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre azt emelte ki, hogy a legfontosabb követelésük a minimálbér reálértékének megőrzéséről szól. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára úgy vélte, hogy ha a kormányzat a járulékok csökkentésének az útján halad tovább, akkor ez az elvárás teljesíthető lehet.

Újra a polgárháború szélén az olajban gazdag afrikai ország? Ezzel Putyin is sokat veszíthet

Újra a polgárháború szélén az olajban gazdag afrikai ország? Ezzel Putyin is sokat veszíthet

Igen feszült helyzet alakult ki Angolában azok után, hogy a példátlanul szoros parlamenti és elnökválasztások után az országot közel ötven éve irányító kormánypártot (MPLA) hozta ki győztesnek a kormányzat által ellenőrzött választási bizottság. Válaszul az MPLA egykori polgárháborús riválisa, az UNITA a választás eredményének megsemmisítését kérte az alkotmánybíróságtól, amelyet szintén a kormányzat ellenőriz, így nagy meglepetésre nem lehet számítani a taláros testület napokon belül meghozandó döntésétől. Elemzők korábban azzal számoltak, hogy szoros választási eredmény, a csalás gyanújának felmerülése esetén súlyos zavargások törhetnek ki az afrikai országban, ahol 20 éve ért véget a megszakításokkal 27 éven át tartó polgárháború. Angola sorsa Moszkva számára is fontos, miután az MPLA-kormányzat a Kreml fontos afrikai szövetségesének számít.

Válságok sorozata sújtja a világ második legnagyobb gazdaságát

Válságok sorozata sújtja a világ második legnagyobb gazdaságát

Úgy tűnik, a kínai gazdaságot még az ág is húzza. A zéró Covid-politikához való ragaszkodás okozta növekedési lassulás, illetve a jelzálogbojkottal súlyosbodó ingatlanpiaci válság mellett az utóbbi hetekben az is sújtotta a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy a hatvan éve nem látott aszály miatt visszaeső vízerőművi termelés következtében áramkorlátozásokat kellett bevezetni az ország több ipari körzetében. Előrejelzések szerint idén legfeljebb 3 százalékkal nőhet a gazdaság, és egyes szakértői vélemények szerint jövőre a recesszió sem kizárt, ha a gyengülő világgazdaság miatt csökkenő külső kereslet az exportot is jelentősen lefékezi. A válságból való kiúthoz elemzők szerint a zéró Covid-politika feloldására, illetve az eladósodott ingatlanfejlesztők állami megmentésére lenne szükség. Erre sok esély nincs, mivel ez homlokegyenest szembemenne az eddig követett pekingi politikával. Az irányváltás pedig nem valószínű az október közepén kezdődő pártkongresszus előtt, hiszen azon Hszi Csin-ping államfő már a – precedens nélküli – harmadik ötéves pártfőtitkári ciklusára szóló felhatalmazást szeretné megkapni.

Az ország felét éhezés fenyegeti, a gazdaság összeomlott – Ezt érték el a tálibok egy év alatt

Az ország felét éhezés fenyegeti, a gazdaság összeomlott – Ezt érték el a tálibok egy év alatt

Hétfőn több száz tálib vonult fel Kabul utcáin a mozgalom zászlóit lobogtatva, a levegőbe lövöldözve, azt ünnepelve, hogy egy éve, augusztus 15-én vették át újra a hatalmat Afganisztánban, miután az amerikai csapatok 20 év után kivonultak az országból. A lakosságnak azonban nincs sok oka az ünneplésre, miután a tálibok a korábban tett vállalásaikból (emberi jogok, különösen a nők jogainak tiszteletben tartása, békés átmenet biztosítása, az Al-Kaidával való kapcsolatok felszámolása) lényegében semmit sem tartottak be, így a Nyugat nem oldotta fel a fejlesztési segélyek felfüggesztését, ami miatt a gazdaság összeomlott. Súlyos humanitárius válság alakult ki, a közel 40 milliós ország lakosságának több mint felét éhezés fenyegeti.

Évtizedek óta nem volt ekkora bajban Kína - Közeledik a válság?

Évtizedek óta nem volt ekkora bajban Kína - Közeledik a válság?

Egyre több jel mutat arra, hogy idén Kína nem tudja teljesíteni a pekingi vezetés által erre az évre kitűzött GDP-növekedési ütemet, amire 2015 óta nem volt példa. Az eredetileg tervezett 5,5 százalékos bővülés helyett akár az is előfordulhat, hogy csak 3 százalék körüli mértékben nő a gazdaság, amely négy évtizedre visszatekintve a legalacsonyabb növekedési ráta lehet, ha nem vesszük figyelembe a koronavírus-járvány első évét, 2020-at. Elemzők szerint a gazdaság felpörgetéséhez elsősorban a szigorú lezárásokat alkalmazó zéró Covid-politika lazításához, valamint a súlyosan eladósodott ingatlanfejlesztő cégek helyzetének rendezésére lenne szükség.

Moszkva a Balkánon nyitna újabb frontot? – A Kreml propagandagépezete is hozzájárult a koszovói helyzet kiélezéséhez

Moszkva a Balkánon nyitna újabb frontot? – A Kreml propagandagépezete is hozzájárult a koszovói helyzet kiélezéséhez

Csütörtökön uniós közvetítés mellett Brüsszelben ül le egymással tárgyalni a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök, hogy valamilyen megoldást találjanak az utóbbi hetekben feszültté vált észak-koszovói helyzetre. A helyi szerbek azután vettek blokád alá két határátkelőt július végén, hogy Pristina az általa kiadott rendszámtáblákra való áttérést írta elő. A helyzet elfajulását megakadályozandó a koszovói kormányzat szeptember 1-jére halasztotta az intézkedés bevezetését, azonban kevés esély van rá, hogy addig bármiféle megoldás születik a kérdésben. A koszovói helyzet utóbbi napokban történt kiélezésében kiemelt szerepet játszott a Kreml dezinformációs propagandagépezete is, ugyanis Moszkva számára kapóra jöhet egy újabb európai konfliktus kitörése. Ez ugyanis elvonhatná a Nyugat figyelmét az ukrajnai háborúról, és egyben jelentősen csökkenhetné a Kijevnek nyújtott nyugati pénzügyi és katonai támogatást.

Lenne egy ország, amely enyhíthetné az európai gázválságot, de megoldatlan konfliktusba keveredett

Lenne egy ország, amely enyhíthetné az európai gázválságot, de megoldatlan konfliktusba keveredett

Legnagyobb afrikai földgáztermelő országként Algéria lehetne az egyik olyan jelentős gázszállító Európa számára, amely nagyban elősegíthetné az orosz gázról történő leválást. Ezt azonban az algériai gázexport kapacitáskorlátjai, valamint a növekvő hazai gázigény lefedése mellett politikai kérdések is akadályozhatják. Az amúgy Oroszországgal igen szoros mértékben – legfőképpen védelmi kérdésekben – együttműködő, így a Nyugat és Moszkva között lavírozó afrikai ország például tavaly ősz óta nem szállít gázt az egyik fő európai felvevő piacát, Spanyolországot kiszolgáló két gázvezeték egyikén. Ez a vezeték ugyanis Algériát és Spanyolországot Marokkón keresztül köti össze, amely országgal Nyugat-Szahara kérdésében súlyos vitái vannak az algíri vezetésnek. Algéria ugyanis nem ismeri el az egykori spanyol gyarmat feletti marokkói fennhatóságot, és fegyverrel is támogatja a terület függetlenségéért küzdő lázadókat.

Ebbe Erdogan is belebukhat? Elszabadultak az árak Törökországban

Ebbe Erdogan is belebukhat? Elszabadultak az árak Törökországban

Nem enyhül az inflációs nyomás Törökországban: a legfrissebb adatok szerint júliusban éves szinten 79,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. Az elképesztő mértékű drágulás fő oka a globális energia- és élelmiszerárak emelkedésében és az unortodox török monetáris politikában keresendő, amely az elszabaduló árak mellett is kitart a kamatok alacsonyan tartása mellett. A Reuters elemzői konszenzusa szerint az áremelkedés a harmadik negyedév végére megközelítheti a 85 százalékot, mielőtt esésnek indulna a drágulás üteme. Független török közgazdászok szerint a valós inflációs adat viszont akár duplája is lehet a hivatalosan közöltnek. A megszokott közgazdasági elgondolásokkal szembemenő monetáris politika a helyi deviza, a líra árfolyamának folyamatos mélyrepülését is okozza, erősítve az inflációs trendet. Elemzők szerint csak idő kérdése, hogy a líra dollárral szembeni árfolyama a tavaly decemberi mélypont után újabb rekord alacsony szintet érjen el.

Halálos tüntetések, elszabadult a káosz – Elnöki túlhatalom fenyegeti az afrikai demokrácia mintaállamát?

Halálos tüntetések, elszabadult a káosz – Elnöki túlhatalom fenyegeti az afrikai demokrácia mintaállamát?

Szenegált gyakran Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként szokták emlegetni, amire azzal szolgált rá a francia uralom alól 1960-ban függetlenné vált ország, hogy – ellentétben a fekete kontinensen megszokott trendtől – itt még nem volt katonai puccs, az egymást váltó elnökök békés körülmények között adták át egymásnak a hatalmat. Ez az idilli kép azonban a 2012 óta hatalmon lévő Macky Sall államfő elnökségének utóbbi éveiben igencsak megfakult, amit a vasárnapi parlamenti választások előtt kialakult, halálos áldozatokkal járó tüntetések is igazolni látszanak. A feszült helyzet azután alakult ki, hogy a legfőbb ellenzéki párt vezetőinek választáson való indulását technikai szabálytalanságra hivatkozva nem engedélyezte a kormányzat, valamint az államfő nem zárta ki, hogy a két év múlva esedékes elnökválasztáson harmadszorra is megpályázza az elnöki széket, vagyis ezzel megszegné az alkotmány előírását, amely csak két ciklust engedélyez az államfőknek.

Kész, vége: visszatér a diktatúrához az Arab Tavasz egyetlen sikerállama

Kész, vége: visszatér a diktatúrához az Arab Tavasz egyetlen sikerállama

Az Arab Tavasz egyetlen sikeres demokratikus átmenetét megélő országaként ismert Tunézia az elmúlt egy év politikai valósága után már az alkotmánya szerint is visszafordul az autoriter rendszerhez. A hétfői, új alkotmányról szóló népszavazás ugyanis a megosztott és erőtlen ellenzék bojkottja mellett nagy valószínűséggel szentesíti az elmúlt egy évben kialakult helyzetet, és szinte korlátlan hatalmat biztosít Kaisz Szaíd államfőnek, aki tavaly óta egyfajta vértelen puccsot végrehajtva hatályon kívül helyezte a 2011-es forradalom után elfogadott, az ország demokratikus intézményeit lefektető alkotmányt. Bár az ország politikai rendszerének megváltoztatását, úgy tűnik, sikerrel vette Szaíd, azonban az kérdés, hogy képes lesz-e az ukrajnai háború kiváltotta jelentős élelmiszer- és energiaár-növekedéssel sújtott gazdasági helyzetet konszolidálni. Mindenestre az IMF-fel már folynak a tárgyalások egy 4 milliárd dolláros hitelről.

Az atombombához egyre közelebb álló, közel-keleti renegáthoz látogat Vlagyimir Putyin

Az atombombához egyre közelebb álló, közel-keleti renegáthoz látogat Vlagyimir Putyin

Jövő héten Iránba látogat az ukrajnai invázió megindítása utáni második külföldi útján Vlagyimir Putyin. Moszkva, illetve a szintén nyugati szankciókkal sújtott Teherán közötti kapcsolatok az iráni atomalku 2018-as felmondása után váltak különösen intenzívvé, amin az ukrajnai háború kitörése sem változtatott, amit a Moszkvának történő iráni drónszállítások is bizonyítanak. A kétoldalú kapcsolatoknak úgy tűnik, az sem árt, hogy az európai piac helyett olajának új vevőt kereső Oroszország jelentős árengedményeivel részben kiszorította a perzsa államot a kínai piacról, amely az iráni gazdasági növekedést jelentős részben biztosító olajexport fő célpontja volt.

Korunk legnagyobb ökológiai katasztrófája is hozzájárulhatott az üzbegisztáni zavargásokhoz

Korunk legnagyobb ökológiai katasztrófája is hozzájárulhatott az üzbegisztáni zavargásokhoz

A januári kazahsztáni felkelés után újabb közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban törtek ki zavargások. A múlt heti üzbegisztáni események kiváltó oka az volt, hogy a taskenti kormányzat a karakalpaksztáni régió autonómiájának felszámolását tervezte. A zavargások miatt végül az üzbég kormány elállt a tervektől, azonban a tüntetések gyúelegyét az teremthette meg, hogy a karakalpaksztáni régió Üzbegisztán legszegényebb térségének számít, aminek kialakulásában nagy szerepet játszott, hogy a szovjet időszak nagyüzemi gyapottermesztése miatt szinte teljesen kiszáradt az egykor a világ negyedik legnagyobb tavának számító Aral-tó, amit az ENSZ főtitkára korunk „talán legnagyobb ökológiai katasztrófájának” nevezett.

Amerika ellensége nyújthat segítséget az olajválságban? A fél világ arra vár, mit lép Washington

Amerika ellensége nyújthat segítséget az olajválságban? A fél világ arra vár, mit lép Washington

Március elején nagy visszhangot váltott ki, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően az USA tárgyalásokat kezdett az általa addig csak latorállamként emlegetett, viszont a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkező Venezuelával a nemzetközi olajpiacról kieső orosz szállítások pótlása érdekében. Mindeddig azonban a venezuelai olajszektorral szembeni amerikai szankciók lazítása odáig jutott el, hogy Washington csak az Európába történő, leghamarabb júliusban elinduló olajszállításokat engedélyezte, amelyek hatása a globális olajpiacra várhatóan csak mérsékelt szintű lesz, így az nem fogja érdemben lejjebb vinni az olajárakat. A venezuelai olajtermelés újbóli felfutatásához, a súlyos pénzügyi és infrastrukturális gondokkal küzdő venezuelai olajszektor talpra állításához, a szankciók további jelentős enyhítésére lenne szükség, amit Washington csak annak függvényében biztosítana, ha az autoriter caracasi kormányzat jelentősebb engedményeket tenne az ellenzékkel folytatott, várhatóan hamarosan újrainduló tárgyalásokon.

Moszkva ukrajnai inváziója miatt 30 évre visszanyúló védelmi politikával szakított Dánia

Moszkva ukrajnai inváziója miatt 30 évre visszanyúló védelmi politikával szakított Dánia

Inkább politikai, szimbolikus jelentősége, mintsem az európai biztonsági architektúrát nagyban befolyásoló súlya van annak, hogy a héten megtartott népszavazás eredményeként az Ukrajna elleni orosz invázió hatására Dánia csatlakozik az EU közös védelmi politikájához, szakítva a 30 éve élvezett különállásával. Az amúgy is NATO-tag Dánia eddig is jelentős mértékben vett részt az Ukrajna megtámadását követő európai védelmi erőfeszítésekben, a Kijevnek küldött fegyverszállításokon túl NATO-misszió keretén belül 200 fős erőt telepített Észtországba. A közös európai védelmi politikához való csatlakozással dán katonák immár megjelenhetnek az alapvetően békefenntartó, képzési célú európai katonai missziókban is, így például a boszniai vagy a szomáliai műveletekben.

Egykori gerilla kerülhet hatalomra a világ legfőbb kokaintermelő országában

Egykori gerilla kerülhet hatalomra a világ legfőbb kokaintermelő országában

Történetében először baloldali államfője lehet Kolumbiának, miután Gustavo Petro egykori gerilla, jelenlegi szenátor a fő esélyese az elnökválasztásnak, amelynek első fordulóját ma rendezik meg a dél-amerikai országban. Petro választási kampányának egyik fő eleme a súlyos mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolására irányult, amelynek részeként a magánnyugdíj-alapok forrásaiból tömné be az állami nyugdíjrendszer lyukait. Nagy visszhangot váltott ki az a javaslata is, amely szerint az ország exportjának felét kitevő olajszektorban betiltaná az új kutatási projekteket. Győzelme esetén Washingtonnal – amely legfőbb dél-amerikai szövetségeseként tekint az országra – lazítaná a szoros kapcsolatokat: a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalása mellett megkérdőjelezi azt a gyakorlatot is, hogy az elfogott drogbárókat az USA-nak adják ki.

Csak blöfföl Erdogan a NATO-bővítés ellenzésével? – Ezt alkudhatja ki a vétó elengedéséért

Csak blöfföl Erdogan a NATO-bővítés ellenzésével? – Ezt alkudhatja ki a vétó elengedéséért

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának belengetett vétójával Törökország nemcsak azt érheti el, hogy a két észak-európai ország valamilyen módon fellépjen általa terroristáknak tartott kurd személyekkel szemben, hanem jelentős engedményeket csikarhat ki Washingtontól a vadászgépflottájának korszerűsítése terén is. A vétóval való fenyegetőzés egyben a török közvéleménynek is szól, mivel így Erdogan a nemzeti érdekeket határozottan képviselő államférfi képében tündökölhet. Márpedig a jövő nyári választások előtt az államfőnek igencsak szüksége van szavazóbázisának növelésére, miután a súlyos gazdasági, pénzügyi válság miatt az utóbbi időben megcsappant a támogatottsága.

Éles vitát és súlyos vádakat hozott a NATO bővítése – Orosz ügynök lenne a horvát államfő?

Éles vitát és súlyos vádakat hozott a NATO bővítése – Orosz ügynök lenne a horvát államfő?

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, illetve Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvésének megítélése tovább mélyítette az ellentétet Horvátország két legfőbb közjogi méltósága, az államfő és a miniszterelnök között. Zoran Milanovic államfő az utóbbi hetekben ismétlődően leszögezte, hogy addig nem támogatja a finn és svéd NATO-csatlakozást, amíg nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára, amely rendezné a helyi horvátok kifogásait. Egyben azt is közölte: hazaárulónak tartja majd azokat a horvát képviselőket, akik megszavazzák a NATO-bővítés ratifikálását. Hazaárulással vádolja a kormányfőt is, mivel szerinte Andrej Plenkovic nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében a választási reform ügyében. A miniszterelnök pedig arra tett utalást, hogy a NATO-bővítést ellenző Milanovic orosz ügynök lehet.

Az elűzött néhai diktátor fia veheti át a hatalmat a kínai-amerikai versengés egyik fontos országában

Az elűzött néhai diktátor fia veheti át a hatalmat a kínai-amerikai versengés egyik fontos országában

Harminchat év után ismét átveheti Fülöp-szigetek vezetését az ország egyik legbefolyásosabb családja, ugyanis az 1986-ban elűzött diktátor, Ferdinand Marcos fia a kimagasló esélyese a hétfői elnökválasztásnak. Az ifjabb Marcost közvetve a jelenlegi államfő – a drogdílerekkel szembeni háborúját kísérő túlkapások miatt jelentős nemzetközi bírálatot kapó, autoriter kormányzást megvalósító – Rodrigo Duterte is támogatja, hiszen lánya Marcos alelnökeként indult a választáson. Az új elnök legfőbb külpolitikai feladata az lesz, hogy miként alakítja országa Kínával való kapcsolatát. Marcos győzelme esetén várhatóan folytatja elődje politikáját, és a Dél-kínai-tenger térségét övező területi vitákat nem kiélezve próbál majd Peking kedvében járni, ami kellemetlenül érintheti az ország hagyományos szövetségesét, a kínai befolyás régióbeli erősödésétől tartó USA-t.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility