Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 195
Váratlan bejelentés a világ legnagyobb szennyezőjétől - Napelemboom és árzuhanás lehet az eredménye

Váratlan bejelentés a világ legnagyobb szennyezőjétől - Napelemboom és árzuhanás lehet az eredménye

Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.

Parányi alkatrész szabhat gátat Kína nagyratörő terveinek - Peking most túl magasra rakta a lécet?

Parányi alkatrész szabhat gátat Kína nagyratörő terveinek - Peking most túl magasra rakta a lécet?

A technológiai önellátás elérése lett a központi eleme Kína új ötéves tervének, amelynek végső változatát márciusban hagyja jóvá a kínai parlament. A technológiai függetlenséget különösen a félvezetők piacán szeretné biztosítani Peking, miután Washington a kereskedelmi háború részeként blokkolja a kínai cégek hozzáférését az amerikai chipipar technológiáihoz. Szakértők szerint kétséges, hogy az igen mélyen integrált globális ellátási lánccal jellemezhető félvezetőiparban képes lehet-e bármely ország az önellátásra. Kína a világ legnagyobb chipimportőreként jelenleg évente még mintegy 300 milliárd dollár értékben importál félvezetőket. A SMIC kínai chipgyártó pedig 4-5 éves technológiai lemaradásban van a bérgyártási piacot uraló tajvani cégtől.

Évek óta nem látott túljelentkezést hozott az álláspiacon a koronavírus

Évek óta nem látott túljelentkezést hozott az álláspiacon a koronavírus

Miközben tavaly közel ötödével csökkent a Profession.hu-n elérhető álláshirdetések száma a koronavírus-járvány hatására, addig a portál látogatóinak száma történelmi csúcsot ért el 2020-ban, ami azt mutatja, hogy mennyire felpörgette a járvány a piacot – mondta a Portfolio-nak Martis István, a portál ügyvezető igazgatója. Kiemelte: a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt több szektorban is visszatért az egy állásra való túljelentkezés évek óta ismeretlen jelensége. Az idei munkaerő-piaci kilátásokkal kapcsolatban elmondta: „az év elejével kapcsolatban még óvatosabbak vagyunk, a második negyedévre viszont már optimistább a jövőkép. Amíg a védőoltás nem lesz elterjedt, és az egészségügyi vészhelyzet nem enyhül, addig lassú növekedést látunk reálisnak.”

Itt az ország, amelyik pillanatok alatt térdre kényszerítette a fél világot – Mindenki Tajvannak udvarol chipekért

Itt az ország, amelyik pillanatok alatt térdre kényszerítette a fél világot – Mindenki Tajvannak udvarol chipekért

Miközben Peking arra törekszik, hogy rávegye a világ országait az általa kínai tartománynak tekintett Tajvannal való kapcsolatok minimalizálására, a szigetország hirtelen kiemelten fontos lett a világ vezető gazdaságai számára. Az USA, Japán és Németország ugyanis mostanában körbeudvarolta a tajpeji kormányzatot annak érdekében, hogy az járjon közbe az ország chipgyártóinál az autóiparban használt félvezetők gyártásának felpörgetésében, miután a globális chiphiány miatt számos autógyártó kényszerült a termelés visszafogására, ami a koronavírus-válságból történő kilábalást is megnehezíti. A világ legnagyobb chip-bérgyártó cégét adó Tajvan ugyanis vezető szerepet tölt be a félvezetők globális értékláncában, ami a kínai-amerikai rivalizálás terén is felértékeli a szigetország jelentőségét.

Vlagyimir Putyin csinálhat mártírt legfőbb politikai ellenfeléből - Alekszej Navalnij bátorsága rég látott tömegeket vitt az orosz utcákra

Vlagyimir Putyin csinálhat mártírt legfőbb politikai ellenfeléből - Alekszej Navalnij bátorsága rég látott tömegeket vitt az orosz utcákra

Az utóbbi évek egyik legnagyobb tüntetéseit váltotta ki Oroszországban Alekszej Navalnij ellenzéki politikus múlt vasárnapi őrizetbe vétele. Ez jól mutatja, hogy a tavaly nyári megmérgezését követően nem éppen kis kockázatot vállaló hazatérésével, a Kreml által csak „jelentéktelen bloggernek” nevezett Navalnij ügyének kezelése milyen súlyos gondot jelent Vlagyimir Putyin elnök számára. A hazatérése esetére előre belengetett őrizetbe vételével valójában Navalnijt az emigrációban maradására ösztökélő orosz vezetésnek komoly dilemmát okoz, mit kezdjen a visszatért ellenzéki politikussal, akinek előzetes letartóztatása február 15-ig tart. Elképzelhető, hogy az orosz elit kétes meggazdagodási ügyeit sokmilliós nézettséget generáló videóiban leleplező, az ellenzéki választókat hatékonyan mobilizálni tudó politikust a korábbi felfüggesztett börtönbüntetések, 15 napig tartó letartóztatások után most már tényleg hosszabb időre rács mögé küldik, ami legalább a szeptemberi parlamenti választásokig eltarthat. Feltéve, hogy a tervek szerint jövő hétvégén folytatódó tüntetések nem kényszerítik más lépésre a Kremlt.

Közeleg a QAnon-hívek által várt ítéletnap – Joe Biden beiktatása a mozgalom sorsát is megpecsételheti

Közeleg a QAnon-hívek által várt ítéletnap – Joe Biden beiktatása a mozgalom sorsát is megpecsételheti

A QAnon szélsőjobboldali amerikai mozgalom elvakult hívei szerint a leendő amerikai elnök, Joe Biden január 20-i beiktatási ünnepsége az utolsó alkalom arra, hogy az általuk messiásnak tartott Donald Trump végleg leszámoljon a szerintük egy globális sátánista, pedofil szekta részeként tevékenykedő demokrata elittel, és választási veresége után mégis megkezdhesse második elnöki ciklusát. A szélsőséges mozgalmat tanulmányozó szakértők szerint az egészen szürreális, vallásos jelleget öltő összeesküvés-elmélet fő próféciájának elmaradása tovább tizedelheti a mozgalom támogatóit a kudarcba fulladt múlt heti capitoliumi ostromot követően, illetve azok után, hogy az összeesküvés-elmélet kinyilatkoztatója (a rejtélyes Q) Trump választási veresége óta alig szólalt meg.

Már ketyeg az óra: Joe Biden nem várhat sokáig az iráni atomalku újjáélesztésével

Már ketyeg az óra: Joe Biden nem várhat sokáig az iráni atomalku újjáélesztésével

A kölcsönös erőfitogtatás jegyében teltek az év első napjai az utóbbi egy évben igen feszültté vált iráni-amerikai kapcsolatokban. Teherán a katonai erődemonstráción túl az urándúsítás szintjének emelésével, illetve egy dél-koreai tanker lefoglalásával küldött erőteljes üzenetet a 2015-ös iráni atomalkut feléleszteni kívánó leendő amerikai elnöknek. Joe Bidennek figyelembe kell vennie azt is, hogy a júniusi iráni elnökválasztáson várhatóan a jelenleginél keményvonalasabb politikus kerül majd az államfői posztra, akivel feltehetően nehezebb lesz megállapodásra jutni a Donald Trump által felmondott atomalku újjáélesztéséről.

Egy ország kivizsgáltatta volna a koronavírus eredetét - Kína szép csendben kereskedelmi háborút indított ellene

Egy ország kivizsgáltatta volna a koronavírus eredetét - Kína szép csendben kereskedelmi háborút indított ellene

Az elmúlt félévben közel tucatnyi ausztrál termék behozatalával szemben vetett ki korlátozó intézkedéseket Kína, miután a canberrai kormány tavasszal nyíltan felvetette azt, hogy nemzetközi vizsgálatot kellene indítani a koronavírus-járvány vuhani forrásának felderítésére. A Huawei-nek az ausztrál 5G hálózat kiépítéséből történő kizárásával azonban Canberra már korábban is Peking tyúkszemére lépett, amely az Ausztráliával szembeni drasztikus kereskedelmi lépésekkel – a „meg kell ölni a csirkét a majom megijesztéséhez” kínai közmondás jegyében – a többi nyugati országnak is üzen, mire számíthat, ha magára haragítja Kínát. Peking a példastatuálásra nem is találhatott volna jobb célpontot Ausztráliánál, hiszen annak legfőbb exportpiacát jelenti Kína.

A láthatatlan tábornok kerülhet a Pentagon élére - Sokan aggódnak Joe Biden jelöltje miatt

A láthatatlan tábornok kerülhet a Pentagon élére - Sokan aggódnak Joe Biden jelöltje miatt

A koronavírus elleni vakcinák szétosztásának jelentős logisztikai kihívására is hivatkozik Joe Biden leendő amerikai elnök, hogy miért az amerikai csapatok Irakból történő 2011 végi kivonulását levezénylő Lloyd Austint jelölte a védelmi minisztérium élére, aki, ha átmegy a szenátusi jóváhagyáson, a Pentagon első afroamerikai vezetője lesz. A jelölést bírálók kifogásolják, hogy Biden egy, a közel-keleti térségben jártas volt tábornokot jelöl védelmi miniszternek, miközben szerintük az USA számára a fő fenyegetést Kína jelenti.

Marvel-szuperhőst alakítva csap le az Antifára egy republikánus – Mekkora fenyegetést jelent a szélsőbaloldali mozgalom Amerikában?

Marvel-szuperhőst alakítva csap le az Antifára egy republikánus – Mekkora fenyegetést jelent a szélsőbaloldali mozgalom Amerikában?

A sorsdöntőnek számító januári georgiai szenátusi pótválasztások kampánya egy olyan politikai hirdetést is kitermelt, amelyben egy republikánus a Marvel-filmek szuperhősét, Thort idézve veszi fel a harcot az Antifa aktivistáival szemben, akiket az akciófilmek trailerére hajazó videó a demokratákkal mos össze. A szélsőbaloldali mozgalom jelentette veszélyre való hivatkozás már Trump elnökválasztási kampányának is lényeges eleme volt. A távozó elnök a George Floyd halálát követő zavargások fő felelősévé tette az erőszakos akcióktól sem visszariadó mozgalmat. Szakértői elemzések, bírósági adatok azonban azt mutatják, az Antifa szerepe korántsem volt ilyen domináns a tüntetéssorozatokban, amelyeket szélsőjobboldali csoportok is kihasználtak arra, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el.

Igazgatóból és színészből ételfutár – Pillanatok alatt változtatott meg mindent a járvány

Igazgatóból és színészből ételfutár – Pillanatok alatt változtatott meg mindent a járvány

Ezer új futár, több mint 1500 csatlakozó éttermi és élelmiszerüzlet partner, kétszeresére növekvő irodai csapat – ezt hozta a hazai ételkiszállítási piac egyik vezető szereplője, a NetPincér számára a koronavírus-járvány. A cég ügyvezetőjét, Patai Zoltánt kérdeztük arról, hogy a megnövekvő kereslet miként alakította át a cég működését, illetve a partner éttermekkel való kapcsolatát. A tervek szerint a következő hónapokban is több száz fővel bővítik a futárok létszámát.

Alakul az új közel-keleti felállás – Izraeli-szaúdi front jöhet létre Irán elszigetelésére

Alakul az új közel-keleti felállás – Izraeli-szaúdi front jöhet létre Irán elszigetelésére

A napokban Marokkó is megállapodott arról, hogy rendezi kapcsolatait Izraellel. Ezzel idén már a negyedik arab állam normalizálta viszonyát a zsidó állammal. Közéjük tartozik az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is, amelyek az arab világ talán legbefolyásosabb hatalma, Szaúd-Arábia hallgatólagos jóváhagyása nélkül nem egyezhettek volna meg Izraellel. Mindkét Öböl-menti ország Izraelhez hasonlóan Irán térségbeli ellenfelének nevezhető. Rijád Izraelhez való közeledése abban is megmutatkozik, hogy a napokban az izraeli kormányfő, Benjámin Netanjahu – igaz titkos találkozón – Szaúd-Arábiában tárgyalt, amelynek fő témája a közös ellenség Iránnal szembeni fellépés egyeztetése volt.

Eljött a globális terrorizmus ötödik hulláma? - Egyre több a szélsőjobboldali támadás

Eljött a globális terrorizmus ötödik hulláma? - Egyre több a szélsőjobboldali támadás

Miközben az utóbbi években csökkent az iszlamista terrortámadások száma Nyugat-Európában és az USA-ban, addig a szélsőjobboldali terrorcselekmények terén azt látni, hogy egyre több ilyen támadást követnek el az Atlanti-óceán két partján. Franciaországban az október végi nizzai iszlamista késelés után pár órával a rendőröknek egy fegyverrel fenyegetőző jobboldali szélsőségest kellett likvidálniuk Avignonban. Szakértők szerint félő, hogy egyre inkább egy egymást kölcsönösen radikalizáló ördögi kör alakulhat ki a dzsihadista merényletek és a globális terrorizmus ötödik hullámaként is felfogható szélsőjobboldali terror között.

Ijesztő fenyegetés: iszlamista terroristák új generációja vette célba Európát

Ijesztő fenyegetés: iszlamista terroristák új generációja vette célba Európát

Az elmúlt hetekben Európa különböző pontjain elkövetett iszlamista merényletek a 2015-2016-ban tapasztalt dzsihadista terrorhullám legsötétebb napjait idézték fel. Nagy különbség azonban a négy-öt évvel ezelőtti csoportosan elkövetett, egyszerre több helyszínre lecsapó lőfegyveres, illetve robbantásos támadásokhoz képest, hogy most magányos – és jellemzően késsel támadó – elkövetők voltak a terrorakciók végrehajtói. Az Iszlám Állam (ISIS) szíriai és iraki kalifátusának bukását követően hazatérő európai ISIS-harcosok komoly fenyegetést jelentenek az európai országok számára.

Az agresszív Törökország egyre kellemetlenebb a szövetségeseinek - Nagy kérdés, Erdogan meddig vetheti be aduászait

Az agresszív Törökország egyre kellemetlenebb a szövetségeseinek - Nagy kérdés, Erdogan meddig vetheti be aduászait

A hegyi-karabahi konfliktus egyértelmű azeri győzelmet hozó, múlt héten lezárult szakasza ismét módot adott arra, hogy Törökország ellentmondást nem tűrő módon érvényesíthesse külpolitikai érdekeit. Az elmúlt bő egy évben a kaukázusi fronton kívül további három gócponton keveredett újabb konfliktusokba a konfrontatív török külpolitika. Kérdés, hogy az új amerikai elnök közel-keleti politikája mennyiben szabhat gátat Ankara offenzívájának, és Recep Tayyip Erdogan elnök meddig vetheti be még aduászait nyugati partnereivel szemben.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Üzemanyagválság felé halad Magyarország, kiadták a figyelmeztetést
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.