• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 251
Kész, vége: visszatér a diktatúrához az Arab Tavasz egyetlen sikerállama

Kész, vége: visszatér a diktatúrához az Arab Tavasz egyetlen sikerállama

Az Arab Tavasz egyetlen sikeres demokratikus átmenetét megélő országaként ismert Tunézia az elmúlt egy év politikai valósága után már az alkotmánya szerint is visszafordul az autoriter rendszerhez. A hétfői, új alkotmányról szóló népszavazás ugyanis a megosztott és erőtlen ellenzék bojkottja mellett nagy valószínűséggel szentesíti az elmúlt egy évben kialakult helyzetet, és szinte korlátlan hatalmat biztosít Kaisz Szaíd államfőnek, aki tavaly óta egyfajta vértelen puccsot végrehajtva hatályon kívül helyezte a 2011-es forradalom után elfogadott, az ország demokratikus intézményeit lefektető alkotmányt. Bár az ország politikai rendszerének megváltoztatását, úgy tűnik, sikerrel vette Szaíd, azonban az kérdés, hogy képes lesz-e az ukrajnai háború kiváltotta jelentős élelmiszer- és energiaár-növekedéssel sújtott gazdasági helyzetet konszolidálni. Mindenestre az IMF-fel már folynak a tárgyalások egy 4 milliárd dolláros hitelről.

Az atombombához egyre közelebb álló, közel-keleti renegáthoz látogat Vlagyimir Putyin

Az atombombához egyre közelebb álló, közel-keleti renegáthoz látogat Vlagyimir Putyin

Jövő héten Iránba látogat az ukrajnai invázió megindítása utáni második külföldi útján Vlagyimir Putyin. Moszkva, illetve a szintén nyugati szankciókkal sújtott Teherán közötti kapcsolatok az iráni atomalku 2018-as felmondása után váltak különösen intenzívvé, amin az ukrajnai háború kitörése sem változtatott, amit a Moszkvának történő iráni drónszállítások is bizonyítanak. A kétoldalú kapcsolatoknak úgy tűnik, az sem árt, hogy az európai piac helyett olajának új vevőt kereső Oroszország jelentős árengedményeivel részben kiszorította a perzsa államot a kínai piacról, amely az iráni gazdasági növekedést jelentős részben biztosító olajexport fő célpontja volt.

Korunk legnagyobb ökológiai katasztrófája is hozzájárulhatott az üzbegisztáni zavargásokhoz

Korunk legnagyobb ökológiai katasztrófája is hozzájárulhatott az üzbegisztáni zavargásokhoz

A januári kazahsztáni felkelés után újabb közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban törtek ki zavargások. A múlt heti üzbegisztáni események kiváltó oka az volt, hogy a taskenti kormányzat a karakalpaksztáni régió autonómiájának felszámolását tervezte. A zavargások miatt végül az üzbég kormány elállt a tervektől, azonban a tüntetések gyúelegyét az teremthette meg, hogy a karakalpaksztáni régió Üzbegisztán legszegényebb térségének számít, aminek kialakulásában nagy szerepet játszott, hogy a szovjet időszak nagyüzemi gyapottermesztése miatt szinte teljesen kiszáradt az egykor a világ negyedik legnagyobb tavának számító Aral-tó, amit az ENSZ főtitkára korunk „talán legnagyobb ökológiai katasztrófájának” nevezett.

Amerika ellensége nyújthat segítséget az olajválságban? A fél világ arra vár, mit lép Washington

Amerika ellensége nyújthat segítséget az olajválságban? A fél világ arra vár, mit lép Washington

Március elején nagy visszhangot váltott ki, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően az USA tárgyalásokat kezdett az általa addig csak latorállamként emlegetett, viszont a világ legnagyobb kőolajkészletével rendelkező Venezuelával a nemzetközi olajpiacról kieső orosz szállítások pótlása érdekében. Mindeddig azonban a venezuelai olajszektorral szembeni amerikai szankciók lazítása odáig jutott el, hogy Washington csak az Európába történő, leghamarabb júliusban elinduló olajszállításokat engedélyezte, amelyek hatása a globális olajpiacra várhatóan csak mérsékelt szintű lesz, így az nem fogja érdemben lejjebb vinni az olajárakat. A venezuelai olajtermelés újbóli felfutatásához, a súlyos pénzügyi és infrastrukturális gondokkal küzdő venezuelai olajszektor talpra állításához, a szankciók további jelentős enyhítésére lenne szükség, amit Washington csak annak függvényében biztosítana, ha az autoriter caracasi kormányzat jelentősebb engedményeket tenne az ellenzékkel folytatott, várhatóan hamarosan újrainduló tárgyalásokon.

Moszkva ukrajnai inváziója miatt 30 évre visszanyúló védelmi politikával szakított Dánia

Moszkva ukrajnai inváziója miatt 30 évre visszanyúló védelmi politikával szakított Dánia

Inkább politikai, szimbolikus jelentősége, mintsem az európai biztonsági architektúrát nagyban befolyásoló súlya van annak, hogy a héten megtartott népszavazás eredményeként az Ukrajna elleni orosz invázió hatására Dánia csatlakozik az EU közös védelmi politikájához, szakítva a 30 éve élvezett különállásával. Az amúgy is NATO-tag Dánia eddig is jelentős mértékben vett részt az Ukrajna megtámadását követő európai védelmi erőfeszítésekben, a Kijevnek küldött fegyverszállításokon túl NATO-misszió keretén belül 200 fős erőt telepített Észtországba. A közös európai védelmi politikához való csatlakozással dán katonák immár megjelenhetnek az alapvetően békefenntartó, képzési célú európai katonai missziókban is, így például a boszniai vagy a szomáliai műveletekben.

Egykori gerilla kerülhet hatalomra a világ legfőbb kokaintermelő országában

Egykori gerilla kerülhet hatalomra a világ legfőbb kokaintermelő országában

Történetében először baloldali államfője lehet Kolumbiának, miután Gustavo Petro egykori gerilla, jelenlegi szenátor a fő esélyese az elnökválasztásnak, amelynek első fordulóját ma rendezik meg a dél-amerikai országban. Petro választási kampányának egyik fő eleme a súlyos mértékű jövedelmi egyenlőtlenségek felszámolására irányult, amelynek részeként a magánnyugdíj-alapok forrásaiból tömné be az állami nyugdíjrendszer lyukait. Nagy visszhangot váltott ki az a javaslata is, amely szerint az ország exportjának felét kitevő olajszektorban betiltaná az új kutatási projekteket. Győzelme esetén Washingtonnal – amely legfőbb dél-amerikai szövetségeseként tekint az országra – lazítaná a szoros kapcsolatokat: a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás újratárgyalása mellett megkérdőjelezi azt a gyakorlatot is, hogy az elfogott drogbárókat az USA-nak adják ki.

Csak blöfföl Erdogan a NATO-bővítés ellenzésével? – Ezt alkudhatja ki a vétó elengedéséért

Csak blöfföl Erdogan a NATO-bővítés ellenzésével? – Ezt alkudhatja ki a vétó elengedéséért

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának belengetett vétójával Törökország nemcsak azt érheti el, hogy a két észak-európai ország valamilyen módon fellépjen általa terroristáknak tartott kurd személyekkel szemben, hanem jelentős engedményeket csikarhat ki Washingtontól a vadászgépflottájának korszerűsítése terén is. A vétóval való fenyegetőzés egyben a török közvéleménynek is szól, mivel így Erdogan a nemzeti érdekeket határozottan képviselő államférfi képében tündökölhet. Márpedig a jövő nyári választások előtt az államfőnek igencsak szüksége van szavazóbázisának növelésére, miután a súlyos gazdasági, pénzügyi válság miatt az utóbbi időben megcsappant a támogatottsága.

Éles vitát és súlyos vádakat hozott a NATO bővítése – Orosz ügynök lenne a horvát államfő?

Éles vitát és súlyos vádakat hozott a NATO bővítése – Orosz ügynök lenne a horvát államfő?

Oroszország Ukrajna elleni inváziójának, illetve Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvésének megítélése tovább mélyítette az ellentétet Horvátország két legfőbb közjogi méltósága, az államfő és a miniszterelnök között. Zoran Milanovic államfő az utóbbi hetekben ismétlődően leszögezte, hogy addig nem támogatja a finn és svéd NATO-csatlakozást, amíg nem kerül sor Bosznia-Hercegovina választási rendszerének reformjára, amely rendezné a helyi horvátok kifogásait. Egyben azt is közölte: hazaárulónak tartja majd azokat a horvát képviselőket, akik megszavazzák a NATO-bővítés ratifikálását. Hazaárulással vádolja a kormányfőt is, mivel szerinte Andrej Plenkovic nem tesz meg mindent a boszniai horvátok érdekében a választási reform ügyében. A miniszterelnök pedig arra tett utalást, hogy a NATO-bővítést ellenző Milanovic orosz ügynök lehet.

Az elűzött néhai diktátor fia veheti át a hatalmat a kínai-amerikai versengés egyik fontos országában

Az elűzött néhai diktátor fia veheti át a hatalmat a kínai-amerikai versengés egyik fontos országában

Harminchat év után ismét átveheti Fülöp-szigetek vezetését az ország egyik legbefolyásosabb családja, ugyanis az 1986-ban elűzött diktátor, Ferdinand Marcos fia a kimagasló esélyese a hétfői elnökválasztásnak. Az ifjabb Marcost közvetve a jelenlegi államfő – a drogdílerekkel szembeni háborúját kísérő túlkapások miatt jelentős nemzetközi bírálatot kapó, autoriter kormányzást megvalósító – Rodrigo Duterte is támogatja, hiszen lánya Marcos alelnökeként indult a választáson. Az új elnök legfőbb külpolitikai feladata az lesz, hogy miként alakítja országa Kínával való kapcsolatát. Marcos győzelme esetén várhatóan folytatja elődje politikáját, és a Dél-kínai-tenger térségét övező területi vitákat nem kiélezve próbál majd Peking kedvében járni, ami kellemetlenül érintheti az ország hagyományos szövetségesét, a kínai befolyás régióbeli erősödésétől tartó USA-t.

Putyin váratlan húzása miatt nagyot fordult a világ - Egyetlen lövés nélkül hatalmas győzelmet arathat a NATO

Putyin váratlan húzása miatt nagyot fordult a világ - Egyetlen lövés nélkül hatalmas győzelmet arathat a NATO

Heteken belül bejelentheti Svédország, hogy Finnországgal együtt csatlakozni kíván a NATO-hoz. A kormányzó szociáldemokraták hagyományos semlegességi politikáját Oroszország Ukrajna elleni inváziója írta felül. A NATO számára jelentős nyereség lenne a stratégiailag kiemelten fontos fekvésű Svédország csatlakozása, miután a skandináv ország fejlett – többek között a Gripen vadászgépeket gyártó – hadi iparral rendelkezik, valamint hadseregének modernizációs szintje számos NATO-tagállam mutatóit is felülmúlja.

Vlagyimir Putyin háborús húzása a NATO karjaiba löki Finnországot

Vlagyimir Putyin háborús húzása a NATO karjaiba löki Finnországot

Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba. Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben. Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.

Súlyos lépésre készül az egyik grúz szakadár köztársaság – Itt az újabb konfliktus Moszkva és a Nyugat között?

Súlyos lépésre készül az egyik grúz szakadár köztársaság – Itt az újabb konfliktus Moszkva és a Nyugat között?

A Grúziától az 1990-es évek elején de facto elszakadt, Moszkva által támogatott Dél-Oszétia vezetése csatlakozni kíván Oroszországhoz, hogy egyesülhessen az orosz föderáció egyik tagköztársaságával, Észak-Oszétiával. A kérdésről a dél-oszét hatóságok pár hónapon belül népszavazást tartanának. Moszkva viszonylag kimérten reagált a kezdeményezésre, ugyanis az általa 2008-ban önálló államként elismert szakadár köztársaság feletti ellenőrzése már most is teljes mértékben érvényesül, a hivatalos annektálás csak tovább élezné a feszültséget a Nyugattal. A mintegy 50 ezres, mára már túlnyomórészt oszétek lakta, gazdaságilag önmagában életképtelen terület status quo-jának megváltoztatása feltehetően nem váltana ki drasztikus válaszlépéseket a Moszkvával harmonikus kapcsolatra törekvő, és így az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciókhoz nem is csatlakozó tbiliszi kormányzattól.

A szomszédunkban is szavaznak vasárnap – Moszkvával szembeni fordulat jöhet a választás után?

A szomszédunkban is szavaznak vasárnap – Moszkvával szembeni fordulat jöhet a választás után?

Vasárnap nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is parlamenti választást tartanak, sőt, déli szomszédunknál elnökválasztásra is sor kerül. Az elnökválasztás toronymagas esélyesének az államfői posztot 2017 óta betöltő Aleksandar Vucic számít. A parlamenti választás vonatkozásában ugyanez mondható el Vucic jobboldali pártjáról is, amely 2012 óta van kormányon. Elemzők szerint előfordulhat, hogy az Orbán Viktor egyik fő régiós szövetségesének számító, országában hibrid rezsimet kiépítő Vucic a választások után enged az EU nyomásának, és az EU-tagjelölt országát az uniós külpolitika irányaihoz igazítva csatlakoztatja az Oroszország elleni uniós gazdasági szankciókhoz. Egyedüli európai országként ugyanis Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, ami a választások előtt nem is lett volna túl kifizetődő a kormányzó párt számára, miután a szerb közvélemény jelentős része Moszkva álláspontját támogatja Ukrajna kérdésében.

Ez az igazi katasztrófa: Putyin lépése után valósággal menekül az értelmiség Oroszországból

Ez az igazi katasztrófa: Putyin lépése után valósággal menekül az értelmiség Oroszországból

Március közepéig becslések szerint legalább 200 ezer ember hagyta el Oroszországot az Ukrajna elleni háborúra válaszul bevezetett nyugati szankciók okozta gazdasági helyzet, illetve a politikai szabadságjogok további korlátozása miatt. Előrejelzések szerint április végéig csak informatikusokból akár 170 ezer ember vándorolhat ki az országból. A mostani kivándorlási hullám valójában a több évtizede tartó agyelszívás legújabb felvonásának tekinthető. Egy tanulmány szerint tavaly őszig a 2000 óta tartó putyini korszakban ötmillió ember hagyta el az országot, akiknek döntő része magasan képzett volt.

A Nobel-békedíjas ex-államfő újra megpályázza az elnöki posztot Ázsia legfiatalabb országában

A Nobel-békedíjas ex-államfő újra megpályázza az elnöki posztot Ázsia legfiatalabb országában

A 2002-ben önálló országgá váló Kelet-Timor államfője lenne ismét a Nobel-békedíjas Jose Ramos-Horta. Az ország Indonéziától való függetlenségéért küzdő mozgalom egykori vezéralakja a 2007-2012 közötti elnöksége után másodszor indul el újra az államfői posztért a félelnöki berendezkedésű országban. A 2012-es sikertelen újrázási kísérletével szemben a mostani elnökválasztáson jelöltségét támogatja Xanana Gusmao, a függetlenségi mozgalom másik hőse, az ország első államfője, aki az ország egyik legfőbb pártjának vezetője. Gusmao a támogatásért cserébe az előrehozott parlamenti választás kiírását kéri Ramos-Hortától annak választási győzelme esetén. Gusmao célja feltehetően az, hogy a 2007-2015 közötti miniszterelnöksége után ismét átvegye a kormány vezetését, amivel fel tudná gyorsítani az utóbbi időben megakadt nagyszabású gáz- és olajipari beruházás megvalósítását. Új mezők kitermelés alá vonása nélkül ugyanis súlyos költségvetési problémák merülnének fel az országban, miután az állami bevételek túlnyomó részét a gáz- és olajbevételek biztosítják.

A Baltikum Hongkongja helyett Európa egyik legmilitarizáltabb térsége határolja a NATO Achilles-sarkát

A Baltikum Hongkongja helyett Európa egyik legmilitarizáltabb térsége határolja a NATO Achilles-sarkát

Az Ukrajna elleni orosz inváziót megelőző pattanásig feszült helyzetben a fokozódó készültség jeleit lehetett látni Európa egyik legmilitarizáltabb térségének számító orosz exklávéban, a Lengyelország és Litvánia közé beékelődött kalinyingrádi régióban is. Amellett, hogy nukleáris robbanófejek hordozására képes rakétákkal felszerelt vadászgépek érkeztek a térségbe, Moszkva LNG-tankereket is küldött a régióba annak demonstrálásaként, hogy a gázszállítások bármilyen okból történő leállása esetén is biztosítani tudja a balti flotta állomáshelyül szolgáló terület ellátását. Königsberg néven egykor virágzó kereskedelmi központként, Hansa-városként működő Kalinyingrád a mostani – nyugati szankciókkal kísért – háborús helyzetben úgy tűnik, végérvényesen lemondhat arról, hogy a Baltikum Hongkongjává váljon.

Hatalmas fegyverraktár található abban az országban, amely Vlagyimir Putyin következő célpontja lehet

Hatalmas fegyverraktár található abban az országban, amely Vlagyimir Putyin következő célpontja lehet

Moldova lehet az Ukrajna ellen múlt héten elindított orosz háború következő célpontja – akár erre is lehet következtetni abból a hadászati térképből, amely kedden bukkant fel az Oroszország szoros szövetségesének számító Fehéroroszország nemzetbiztonsági tanácsának ülésén. Ezzel egybevág, hogy az utóbbi napokban több vezető európai politikus is utalt arra: ha Vlagyimir Putyint nem állítják meg Ukrajnában, akkor az EU-hoz közeledni, az orosz befolyás alól pedig egyre jobban távolodni kívánó Moldova lehet az egyik következő célpontja az orosz előrenyomulásnak. Kisinyovban azért is figyelik kiemelt aggodalommal az ukrajnai történéseket, mert az országtól a Kreml támogatásával de facto elszakadt Transznisztriában jelenleg is orosz erők állomásoznak, illetve a szakadár köztársaság ad otthont Kelet-Európa legnagyobb fegyverraktárának.

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Miközben Ukrajnában háború dúl, Fehéroroszországban éppen arról tartanak népszavazást, hogy az alkotmányból kikerüljön az ország semlegességére és atomfegyver-mentességére való utalás. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elvileg úgy tette lehetővé az országában hadgyakorlatozó orosz hadsereg számára Ukrajna Fehéroroszország felőli megtámadását, hogy az ország alkotmányában még szerepelt a semlegességre vonatkozó kitétel. Ami pedig az atomfegyver-mentességre vonatkozó alkotmányos előírást illeti, Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be. A fehérorosz elnök Kreml melletti ilyen erős kiállása annak fényében meglepőnek tűnhet, hogy sok évnyi ellenkezés után csak pár hónapja ismerte el a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását, ami egyfajta szimbolikus lépésnek is tekinthető abban a folyamatban, hogy a 2020-as elcsalt elnökválasztást kísérő, korábban nem látott mértékű tüntetéssorozat után orosz pénzügyi és politikai támogatással tudta stabilizálni hatalmát.

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Egy újabb volt szovjet tagköztársaságban – Azerbajdzsán után Türkmenisztánban – valósul meg, hogy apáról fiúra száll át hatalom. A közép-ázsiai országban ugyanis az eddigi államfő, Gurbanguly Berdimuhamedov egy hete bejelentette, hogy átadja a hatalmat a „fiatalabb generációnak”. A március 12-re kiírt előrehozott elnökválasztáson pedig a kormányzó párt az államfő fiát, Serdar Berdimuhamedovot indítja jelöltként. A választás természetesen csak formalitás lesz a diktatórikus módszerekkel működtetett országban, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.

Szűk körből kerülhet ki a világ legrettegettebb terrorszervezetének új vezére - Csupán négy név szerepel a listán

Szűk körből kerülhet ki a világ legrettegettebb terrorszervezetének új vezére - Csupán négy név szerepel a listán

Napokon, heteken belül kiderülhet, hogy ki lép az Iszlám Állam (ISIS) múlt heti amerikai rajtaütés során likvidált vezetőjének helyére. Elképzelhető, hogy ismét egy iraki dzsihadista kerül a terrorszervezet élére, méghozzá feltehetően abból a szűk körből, amely a kétezres évek közepe óta irányítja az Iszlám Államot. Alig több mint két éven belül a szervezet második vezetőjét vesztette el, ami azonban várhatóan nem lesz nagy hatással az ISIS utóbbi hetekben felerősödő szíriai, iraki terrorakcióira, mert 2019 tavasza – vagyis kalifátusának bukása – óta az erős központi irányítás helyett az Iszlám Állam kisebb autonóm terrorsejtek hálózataként működik.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility