Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 195
Hatalmas fegyverraktár található abban az országban, amely Vlagyimir Putyin következő célpontja lehet

Hatalmas fegyverraktár található abban az országban, amely Vlagyimir Putyin következő célpontja lehet

Moldova lehet az Ukrajna ellen múlt héten elindított orosz háború következő célpontja – akár erre is lehet következtetni abból a hadászati térképből, amely kedden bukkant fel az Oroszország szoros szövetségesének számító Fehéroroszország nemzetbiztonsági tanácsának ülésén. Ezzel egybevág, hogy az utóbbi napokban több vezető európai politikus is utalt arra: ha Vlagyimir Putyint nem állítják meg Ukrajnában, akkor az EU-hoz közeledni, az orosz befolyás alól pedig egyre jobban távolodni kívánó Moldova lehet az egyik következő célpontja az orosz előrenyomulásnak. Kisinyovban azért is figyelik kiemelt aggodalommal az ukrajnai történéseket, mert az országtól a Kreml támogatásával de facto elszakadt Transznisztriában jelenleg is orosz erők állomásoznak, illetve a szakadár köztársaság ad otthont Kelet-Európa legnagyobb fegyverraktárának.

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Miközben Ukrajnában háború dúl, Fehéroroszországban éppen arról tartanak népszavazást, hogy az alkotmányból kikerüljön az ország semlegességére és atomfegyver-mentességére való utalás. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elvileg úgy tette lehetővé az országában hadgyakorlatozó orosz hadsereg számára Ukrajna Fehéroroszország felőli megtámadását, hogy az ország alkotmányában még szerepelt a semlegességre vonatkozó kitétel. Ami pedig az atomfegyver-mentességre vonatkozó alkotmányos előírást illeti, Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be. A fehérorosz elnök Kreml melletti ilyen erős kiállása annak fényében meglepőnek tűnhet, hogy sok évnyi ellenkezés után csak pár hónapja ismerte el a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását, ami egyfajta szimbolikus lépésnek is tekinthető abban a folyamatban, hogy a 2020-as elcsalt elnökválasztást kísérő, korábban nem látott mértékű tüntetéssorozat után orosz pénzügyi és politikai támogatással tudta stabilizálni hatalmát.

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Egy újabb volt szovjet tagköztársaságban – Azerbajdzsán után Türkmenisztánban – valósul meg, hogy apáról fiúra száll át hatalom. A közép-ázsiai országban ugyanis az eddigi államfő, Gurbanguly Berdimuhamedov egy hete bejelentette, hogy átadja a hatalmat a „fiatalabb generációnak”. A március 12-re kiírt előrehozott elnökválasztáson pedig a kormányzó párt az államfő fiát, Serdar Berdimuhamedovot indítja jelöltként. A választás természetesen csak formalitás lesz a diktatórikus módszerekkel működtetett országban, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.

Szűk körből kerülhet ki a világ legrettegettebb terrorszervezetének új vezére - Csupán négy név szerepel a listán

Szűk körből kerülhet ki a világ legrettegettebb terrorszervezetének új vezére - Csupán négy név szerepel a listán

Napokon, heteken belül kiderülhet, hogy ki lép az Iszlám Állam (ISIS) múlt heti amerikai rajtaütés során likvidált vezetőjének helyére. Elképzelhető, hogy ismét egy iraki dzsihadista kerül a terrorszervezet élére, méghozzá feltehetően abból a szűk körből, amely a kétezres évek közepe óta irányítja az Iszlám Államot. Alig több mint két éven belül a szervezet második vezetőjét vesztette el, ami azonban várhatóan nem lesz nagy hatással az ISIS utóbbi hetekben felerősödő szíriai, iraki terrorakcióira, mert 2019 tavasza – vagyis kalifátusának bukása – óta az erős központi irányítás helyett az Iszlám Állam kisebb autonóm terrorsejtek hálózataként működik.

24 év után térhet vissza a hadsereg nélküli ország élére a volt államfő

24 év után térhet vissza a hadsereg nélküli ország élére a volt államfő

Elnökválasztást tartanak ma Costa Ricában, amelynek egyik fő esélyese José Maria Figueres, a Világgazdasági Fórum (WEF) volt vezérigazgatója, aki 1994 és 1998 között már volt a prezidenciális berendezkedésű ország államfője. Kampányában üzletbarát kormányzatot ígért az utóbbi években súlyos adóssággondokkal küzdő, azonban a térségbeli országokhoz képest stabilabb politikai és gazdasági helyzettel bíró, ezért gyakran Közép-Amerika Svájcaként emlegetett, hadsereg nélküli országban. Az új elnök kormányzatának egyik fő feladata az lesz, hogy végrehajtsa a tavaly felvett 1,8 milliárd dolláros IMF-hitel lehívásához szükséges fiskális megszorításokat, ami nem lesz egyszerű menet, hiszen 2020 őszén évtizedek óta nem látott tüntetések törtek ki az országban a szociális kiadások tervezett megkurtítása miatt.

Portugália választ: a tét az EU-s források lehívása

Portugália választ: a tét az EU-s források lehívása

Várhatóan a portugál politikai életet uraló két nagy párt egyike sem szerez annyi szavazatot a mai parlamenti választáson, amivel önállóan többségi kormányt tudna alakítani a törvényhozásban. Akár folytatódhat az eddigi – 2015 óta fennálló – modell, amely szerint a szocialisták kisebbségi kormányát kívülről támogatják kisebb baloldali pártok. Az ellenzéki jobbközép szociáldemokraták (PDS) győzelme esetén pedig egy stabil kormánynak a populista, szélsőjobboldali Chega párt támogatására is szüksége lehet, aminek lehetőségét azonban a PSD vezetése a kampány során kizárta. De még az is előfordulhat, hogy a két nagy párt állapodik meg valamilyen formában a működőképes kormányzat biztosításáról, ugyanis enélkül megakadhat az uniós helyreállítási alapból az ország számára elkülönített 16,6 milliárd eurónyi forrás felhasználása.

Izrael jó lóra tett: volt CIA-ügynök nyerheti a líbiai sakkjátszmát, amelynek tétje az ország feletti uralom

Izrael jó lóra tett: volt CIA-ügynök nyerheti a líbiai sakkjátszmát, amelynek tétje az ország feletti uralom

Még nem tudni, mikor tartják az elvileg a líbiai polgárháború végleges lezárására hivatott, mintegy egy hónapja elhalasztott líbiai elnökválasztást, azonban annak egyik fő esélyese, a Kelet-Líbiát ellenőrző Halifa Haftár tábornok izraeli sajtóértesülések szerint a napokban ismét a zsidó állam képviselőivel tárgyalt arról, hogy az elnökválasztás esetleges megnyerése után a vezetésével felálló líbiai kormányzat milyen feltételekkel tudná elismerni Izraelt. Ezzel Líbia a hetedik arab állam lenne, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, amely csendben már évek óta támogatja képzésekkel, fegyverbeszerzésekkel Haftár hadseregét. Úgy tűnik, Tel-Aviv jó lóra tett, mert bármi is lesz az elnökválasztás eredménye, Haftár hadserege révén – amely 2020-ban nyolc hónapon át blokkolni tudta az ország olajexportját – továbbra is megkerülhetetlen figura lesz a Líbia jövőjét eldöntő, számos külföldi ország (egyik oldalon Törökország, a másik oldalon Oroszország, Egyiptom, Emírségek) közvetett vagy közvetlen katonai támogatásával zajló hatalmi játszmában.

Terrorfenyegetés árnyékában zajlik az Afrika-kupa – Megismétlődhet a togói válogatott tragédiája?

Terrorfenyegetés árnyékában zajlik az Afrika-kupa – Megismétlődhet a togói válogatott tragédiája?

Fokozott katonai jelenlét mellett zajlik Kamerunban a múlt héten kezdődött, február 6-ig tartó Afrika-kupa, a kontinens futballválogatottjainak tornája. Az ország két anglofón régiójának elszakadásáért öt éve küzdő szeparatista milíciák ugyanis azzal fenyegetnek, hogy kihasználva az Afrika-kupa miatt az országra irányuló nemzetközi érdeklődést, ügyük melletti figyelemfelhívásként támadásokat hajtanak végre a futballtorna megzavarására. Kísértetiesen hasonlít a helyzet a 2010-es, Angolában megrendezett Afrika-kupa körüli helyzethez, amikor a cabindai szeparatisták a togói futballválogatott buszát támadták meg három ember halálát, több játékos megsebesülését okozva. A mostani Afrika-kupa meccseinek helyet adó stadionok közül egy található Kamerun anglofón területén, Limbe városában, ahol összesen nyolc mérkőzést rendeznek. Eddig két meccset játszottak le a városban, amelyek napján a szeparatisták már egy támadást végrehajtottak egy katona halálát okozva.

A forradalmat hirdető bandavezéren múlhat ki lesz Haiti következő államfője

A forradalmat hirdető bandavezéren múlhat ki lesz Haiti következő államfője

Egyre kaotikusabb a helyzet Haitin. Mintegy fél évvel azután, hogy meggyilkolták az ország államfőjét, újév napján az ügyvivő államfő, vagyis a kormányfő ellen követtek el merényletet, igaz, ez most sikertelen volt. Az igen bizonytalan politikai helyzetű országban azonban egy valami biztos: az ország mintegy 60 százalékát ellenőrző, sok tucatnyi fegyveres banda befolyása egyre erősebb, ami a váltságdíjért elkövetett emberrablások számában is látszik. A legnagyobb befolyással bíró bandavezér, Jimmy Cherizier fél éve egyenesen forradalmat hirdetett az ország politikai, gazdasági elitjével szemben. Bár még nem tudni, mikor tartják az új elnökről döntő választást, jelenleg úgy tűnik, csak olyan politikusnak van esélye a győzelemre, aki élvezi a főváros nagy részét ellenőrző Cherizier támogatását is.

Pár éve még autót sem vezethettek, most már a Dakaron is elindulhatnak a szaúdi nők

Pár éve még autót sem vezethettek, most már a Dakaron is elindulhatnak a szaúdi nők

A prológ szakasszal ma indul a 44. Dakar-rali, amelyet sorozatban harmadik alkalommal Szaúd-Arábiában rendeznek meg. A január 14-ig tartó verseny történetében először szaúdi női pilóták is rajthoz állnak, ami azért számít kiemelendő ténynek, mert a szunnita iszlám szigorú változatát követő országban a nők számára csak 2018-ban engedélyezték az autóvezetést. Az azóta bevezetett társadalmi reformoknak köszönhetően számos más kérdésben is egyre több jogot kaptak a nők, akiknek munkaerő-piaci aránya az elmúlt hat évben közel megduplázódott. A nők foglalkoztatásának növelése a 2016-ban elfogadott, társadalmi és gazdasági reformokat lefektető Vision 2030 program része, amelynek célja, hogy felkészítse a világ egyik legnagyobb kőolajtermelőjét az olajkorszak utáni időszakra. A gazdaság diverzifikálást részben a turizmus fejlesztésével segítenék elő, és az emberi jogok helyzete miatt sokat bírált arab királyság reményei szerint a Dakar-rali azt az országimázs-erősítő szerepet töltheti be, mint amit a Tour de France Franciaország esetében.

Tízezrével menekülnek a hongkongiak Peking uralma elől – A nyugati tőke azonban rendíthetetlen

Tízezrével menekülnek a hongkongiak Peking uralma elől – A nyugati tőke azonban rendíthetetlen

A Hongkong feletti kínai uralom egyre szorosabbá válásának újabb mérföldköveként olyan parlamenti választást tartanak ma az egykori brit gyarmaton, ahol csak Pekinghez lojális jelöltek indulhatnak el. A városállam 1997-es Kínának való átadásakor a hongkongi autonómia 50 éven át történő biztosítását vállaló Pekinget szószegéssel vádolja most a brit kormány. London a helyzetet kezelendő ez év elejétől speciális vízumot ad az erősödő kínai kontroll elől menekülni kívánó hongkongiaknak, amire szeptember végéig már közel 90 ezren jelentkeztek. Eközben úgy tűnik, a világ egyik legfőbb pénzügyi és kereskedelmi központjának számító Hongkong vonzereje a demokrácia korlátozása ellenére nem csökkent a nyugati befektetők szemében.

Pattanásig feszült a helyzet Ciszjordániában - Palesztin Tavasz söpri el a Fatah uralmát?

Pattanásig feszült a helyzet Ciszjordániában - Palesztin Tavasz söpri el a Fatah uralmát?

Az önkormányzati választások első szakaszát rendezik meg ma az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ami várhatóan a Palesztin Hatóságot kontrolláló Fatah győzelmét hozza, mivel most a párt erős bázisainak számító körzetekben hívják urnákhoz a szavazókat, míg a választás második, tavaszi szakaszánál már kérdésesebb lesz a végeredmény. A közvélemény többsége ugyanis autoriternek és korruptnak tartja a Palesztin Hatóság vezetését, több mint 70 százalékuk szerint a 16 éve hatalmon lévő 86 éves Mahmúd Abbász elnöknek le kellene mondania, aki tavasszal határozatlan időre elhalasztotta a több mint 10 éve esedékes parlamenti és elnökválasztásokat. Egyes vélemények szerint Ciszjordániában már olyannyira feszült a helyzet, hogy nem zárható ki az sem: a több arab országban 2011-ben lezajló, demokráciát követelő felkelésekhez (Arab Tavasz) hasonló események, egyfajta Palesztin Tavasz söpri majd el a Fatah uralmát.

Egy év múlva már javában tart a téli foci vb – A házigazda Katar az afgán válság révén javíthatja imázsát

Egy év múlva már javában tart a téli foci vb – A házigazda Katar az afgán válság révén javíthatja imázsát

Egy év múlva ilyenkor éppen a nyolcaddöntőket rendezik majd a 2022-es – a házigazda Katar éghajlata miatt rendhagyó módon az év végén megrendezendő – labdarúgó világbajnokságon. Az Arab-öböl menti emírségben már mostanra elkészült a vb összes stadionja, amelyek felépítésén a 2,8 milliós ország lakosságának mintegy 90 százalékát kitevő külföldi vendégmunkások dolgoztak. Az ő helyzetük miatt azt utóbbi években állandó nemzetközi bírálat tárgya volt a kis arab monarchia. Az ország nemzetközi presztízsét azonban az utóbbi hónapokban jelentősen javította, hogy aktív szerepet játszott sok tízezer ember tálib uralom alá kerülő Afganisztánból történő kimenekítésében.

Katonai puccs űzte el férjét a hatalomból, most országa első női elnöke lenne

Katonai puccs űzte el férjét a hatalomból, most országa első női elnöke lenne

A drogkereskedőkkel, köztük a hírhedt mexikói sinaloai kartellel is összejátszó, egyfajta narkóállamot kialakító hondurasi kormányzó párt 12 éves uralmának vethet véget a közép-amerikai ország mai elnökválasztása. Jó esélye van ugyanis a győzelemre a baloldali összefogás jelöltjének, aki egy korábbi, puccsal eltávolított államfő felesége, és így az ország első női elnöke lehet. A hondurasi elnökválasztás két szempontból is fontos az Egyesült Államok számára: a latin-amerikai állam egyrészt az USA déli határainál megjelenő migránskaravánok legfőbb küldő országának számít. Másrészt a baloldali elnökjelölt közelítené Pekinghez országát, amely eddig nem Kínával, hanem Tajvannal tartott fenn diplomáciai kapcsolatot. A Peking által érvényesített „egy Kína elv” miatt így könnyen lehet, hogy újabb ország ismeri el Tajvan helyett Kínát, ami Peking befolyását erősítené a hagyományosan az USA érdekövezetének számító Közép-Amerikában.

Baloldali vagy trumpi fordulat jöhet Chilében – A világ réz- és lítiuméhségének a kielégítése a tét

Baloldali vagy trumpi fordulat jöhet Chilében – A világ réz- és lítiuméhségének a kielégítése a tét

Nagy esély van rá, hogy az ellenfelei által Trumphoz hasonlított, a Pinochet-diktatúrát dicsőítő ultrakonzervatív politikus vagy egy 35 éves volt diákvezér lesz Chile következő elnöke. Ezzel a prezidenciális rendszerű országban az elnöki posztot 1990 óta birtokló bal- és jobbközép politikai erők először szorulhatnak ki az elnöki palotából. Az új elnök mandátumának kezdete egybeesik majd a 2019 őszen kitört tüntetéssorozat által elindított alkotmányozási folyamat lezárásával. Az elnökválasztás és az alkotmányozás eredménye döntően befolyásolhatja a világ legfőbb réztermelőjének és második legnagyobb lítiumtermelőjének számító ország bányászati szektorának befektetési, fejlesztési döntéseit, ami akár veszélyeztetheti a réz és lítium iránti egyre növekvő globális kereslet fedezését is.

Ismét előkerültek a macheték – Puskaporos helyzet alakulhat ki a mai zambiai elnökválasztás után

Ismét előkerültek a macheték – Puskaporos helyzet alakulhat ki a mai zambiai elnökválasztás után

Akár súlyos zavaragások is kitörhetnek a mai zambiai elnökválasztás után, miután a halálos összecsapásokkal kísért kampányt követően várhatóan igen szoros választási eredmény alakul majd ki. A választás alapvetően a gazdaságról szól, miután az elszálló infláció és az elértéktelenedő helyi valuta miatt az utóbbi időszakban jelentősen nőtt a kormányzattal szembeni elégedetlenség. A harmadik elnöki ciklusáért induló jelenlegi államfőnek az elnöki posztért hatodszor versenybe szálló riválissal kell megküzdenie. Bármelyikük is nyeri a választást, a másik fél tábora várhatóan nem fogja egykönnyen elfogadni az eredményt. A feszült helyzetet jelzi, hogy a 18 milliós dél-afrikai ország történetében most először fordult elő, hogy a választás előtti napokban kivezényelték a hadsereget az utcára.

Bíróság elé kerüljön-e öt ex-államfő? Erről szól ma az első mexikói népszavazás

Bíróság elé kerüljön-e öt ex-államfő? Erről szól ma az első mexikói népszavazás

Egészen szürreális népszavazást tartanak ma Mexikóban, amely az első országos hivatalos referendumnak számít a közép-amerikai államban. A népszavazáson arról kérdezik a polgárokat, hogy bíróság elé állítsák-e az előző öt államfőt, miközben erre mindenféle referendum nélkül is minden jogi lehetősége meglenne a hatóságoknak. Tovább fokozza a jogi szempontból kifogásolható népszavazás abszurditását, hogy a referendumon nem vesz majd részt az amúgy azt kezdeményező, magát a nép hangjára figyelő politikusként beállító Andrés Manuel López Obrador jelenlegi államfő, amit azzal indokolt, hogy nem híve a bosszúnak. Az államfőt bírálók szerint a népszavazási színjátékkal csak saját választói bázisát kívánja erősíteni elnöki ciklusának félidejében López Obrador, aki az előző öt államfő 30 éves időszakát egyszerűen csak „neoliberális, korrupt” korszaknak titulálja, amelynek szerinte a 2018-as megválasztása vetett véget. A helyi korrupcióellenes civil szervezet szerint azonban López Obrador hatalomra kerülése óta egyáltalán nem csökkent a korrupció mértéke az országban, miközben a drogkartellek továbbra is az ország mintegy harmadát tartják ellenőrzésük alatt.

Politikai játszmák az olimpia árnyékában: a japán kormányfő sorsa a tét

Politikai játszmák az olimpia árnyékában: a japán kormányfő sorsa a tét

A tegnapi nyitóünnepséggel megkezdődött, augusztus 8-ig tartó tokiói olimpia megrendezésének sikeressége, vagyis a japán járványhelyzet drasztikus romlásának elkerülése jelentős mértékben növelheti Szuga Josihide miniszterelnök politikai túlélésének esélyeit a közelgő, legkésőbb október 22-én tartandó parlamenti választás előtt. A Liberális Demokrata Párt elnöki tisztét is betöltő Szugára – akinek kormánya jelenleg csak a közvélemény alig 30 százalékának támogatását élvezi a tokiói vezetés olimpia megtartásához való ragaszkodása, illetve a lassú oltási kampány miatt – egy másik erőpróba is vár, ugyanis a kormányzó pártban az ősszel elnökválasztást tartanak.

Egy TV-sztár énekes pártja nyerheti meg a mai bolgár választást

Egy TV-sztár énekes pártja nyerheti meg a mai bolgár választást

Három hónap elteltével ma újabb parlamenti választást tartanak Bulgáriában, miután az április eleji voksolás után nem alakult ki kormánytöbbség a parlamentben. Felmérések szerint a TV-sztár és énekes Szlavi Trifonov populista pártja hajszállal ugyan, de legyőzi majd az elmúlt bő évtizedben kisebb megszakítással az országot kormányzó Bojko Boriszov jobbközép pártját. Könnyen előfordulhat, hogy a mai választás után is patthelyzet alakul majd ki a törvényhozásban. Ha Boriszov megosztott ellenzéke – a tavaly nyári tömegtüntetések révén megerősödő, az április választáson a parlamentbe bejutó három új protesztpárt, illetve a kommunista utódpárt szocialisták, valamint a török kisebbség pártja – most sem tud valamilyen formában megállapodni egy közösen támogatott kormány felállításáról, akkor idén egy újabb választásra is sor kerülhet.

Tíz éves a világ legfiatalabb országa, ahol a humanitárius válság még borzasztóbb dologgá fajulhat

Tíz éves a világ legfiatalabb országa, ahol a humanitárius válság még borzasztóbb dologgá fajulhat

Jövő héten ünnepli függetlensége kikiáltásának 10. évfordulóját Dél-Szudán, a világ legfiatalabb állama. Az ország önálló államiságának egy évtizedét jórészt polgárháború, vagy összecsapásokkal kísért törékeny békefolyamat jellemezte, így a kelet-afrikai országban valójában nincs nagyon mit ünnepelni. A polgárháború közel 400 ezer ember halálát okozta, illetve mintegy 4 millió embernek kellett elhagynia lakhelyét. Az ENSZ áprilisi jelentése szerint a 2018-ban aláírt békemegállapodást követő törékeny rendezési folyamat lassúsága miatt ismét háborús helyzet alakulhat ki az országban. A polgárháború mellett az utóbbi időszakban a heves áradások, illetve a koronavírus-járvány is súlyos problémákat okozott a 11 milliós államban: minden korábbinál magasabbra, több mint 60 százalékra nőtt azok száma, akiket súlyos élelmezési gondok sújtanak, közülük 100 ezren „éhezéshez közeli” helyzetben vannak, ami miatt Dél-Szudánban az „éhínség évének” nevezik az ideit.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Üzemanyagválság felé halad Magyarország, kiadták a figyelmeztetést
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.