• Megjelenítés

Tar Gábor

Tar Gábor 2005-2013 között a Világgazdaságnál dolgozott, ahol a külföld/EU-rovat munkatársa, illetve a VG.hu szerkesztője volt. 2013 óta szabadúszóként több gazdasági lap külsős szerzőjeként dolgozott. 2020 vége óta a Portfolio külsős szerzője.
Cikkeinek a száma: 226
Ilyen a munka minősége nálunk: a skandináv országoktól messze vagyunk, de a többi visegrádi országot előzzük

Ilyen a munka minősége nálunk: a skandináv országoktól messze vagyunk, de a többi visegrádi országot előzzük

Az EU-tagállamok középmezőnyébe sorolta Magyarországot az Európai Szakszervezeti Intézet (ETUI) foglalkoztatás minőségét értékelő indexe. A 2021-es adatok alapján készült felmérésben hazánk a 27 tagú EU-ban a 14. helyre került a megszerezhető 100 pontból 51,3 pontot elérve, amivel alig maradt el az EU-átlagtól (51,6 pont). A hat indikátort tartalmazó indexben a legmagasabb pontszámot (100-ból 91,9 pontot) a foglalkoztatási formákat, a munkahelyek biztosságát értékelő mutatóban érte el Magyarország, ami az ötödik legjobb eredménynek számít az EU-ban. Szintén ötödik legjobb eredményt szerezte meg az ország a munkakörülményeket vizsgáló mutatónál. A legrosszabb értékelést (100 pontból 30,5 pontot) pedig a kollektív érdekképviselet helyzete terén kapta hazánk, amivel csak négy EU-tagállamot előz meg.

Kétségbeesetten emelik a béreket a munkáltatók, ha a dolgozó máshol jobb ajánlatot kap

Kétségbeesetten emelik a béreket a munkáltatók, ha a dolgozó máshol jobb ajánlatot kap

Egyre gyakrabban tesznek ellenajánlatot a brit cégek a más munkaadótól állásajánlatot kapó munkavállalóik megtartása érdekében, vagyis ráígérnek a másutt beígért fizetésre – derült ki egy friss felmérésből. Ez a jelenség ellentmond azoknak a korábbi foglalkoztatási adatoknak, amelyek azt jelezték, hogy a brit munkaerőpiac elkezdett hűlni. A héten megjelent bér- és inflációs adatokból is az látszik, hogy az Egyesült Királyság munkaerőpiaca továbbra is feszesnek tekinthető.

Magyarország az EU éllovasai között: szinte minden fiatalnak van munkája

Magyarország az EU éllovasai között: szinte minden fiatalnak van munkája

A frissen végzett 20-34 évesek körében tízből közel kilenc magyar fiatalnak volt állása 2022-ben – olvasható ki az Eurostat friss adataiból. A 88,9%-os, rekordnak számító foglalkoztatottsági ráta az ötödik legmagasabbnak mutatónak számít az EU-ban. Magyarország egyben szerepel azon hat EU-tagállam között is, ahol mindkét nem esetében meghaladja a 82%-ot azon 20-34 év közöttiek aránya, akik frissen kikerülve a középfokú szakképzésből munkával rendelkeznek.

Könyörtelen kirúgási hullám söpört végig a sikerszektorban

Könyörtelen kirúgási hullám söpört végig a sikerszektorban

Világszerte közel 300 ezer embert bocsátottak el a nagy technológiai vállalatok (big tech cégek) 2022 vége és 2023 első fele között. A leépítések az EU-tagállamokat sem kerülték el, azonban annak mértéke összességében csekélynek tekinthető ahhoz képest, hogy az uniós IKT-szektorban foglalkoztatottak száma a korábbi években milyen jelentős mértékben nőtt – derül ki az Eurofound tanulmányából. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség elemzése rámutat arra is, hogy az EU IKT-ágazata továbbra is tartós munkaerőhiánnyal küzd, így a big tech cégektől elbocsátott szakemberek nagy valószínűséggel viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a szektor kisebb cégeinél.

Készülhetünk a tömeges kirúgásokra? Csak lassan a testtel!

Készülhetünk a tömeges kirúgásokra? Csak lassan a testtel!

A mesterséges intelligencia alkalmazása miatt a cégek általánosságban több munkavállalót képeznek majd át, mint ahányat elbocsátanak a következő három évben – derül ki a McKinsey nemzetközi tanácsadó cég friss felméréséből, amely szerte a világban kérdezett meg közel ezer olyan cégvezetőt, akik vállalata már használ MI-eszközöket. A jelentés kiemelten foglalkozik a generatív MI-eszközök (például ChatGPT) alkalmazásának kérdésével, amely technológiát legtöbb esetben az emberi tevékenységet kiegészítő, és nem feltétlenül helyettesítő megoldásnak tartják a cégek.

Itt a bizonyíték: rengeteg magyarnak meg kell tanulnia angolul

Itt a bizonyíték: rengeteg magyarnak meg kell tanulnia angolul

Az angol nyelvtudásra vonatkozó követelmény a magyarországi online álláshirdetések több mint 40%-ában mutatható ki, ami meghaladja az uniós átlagértéket, és jóval felülmúlja a többi visegrádi ország mutatóját – olvasható ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felméréséből. Az adatokból az is kiderül, hogy az álláshirdetések közel 20%-a eleve angolul jelent meg 2021-ben Magyarországon, ami duplája az uniós átlagnak. A német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések aránya is igen magas uniós összevetésben, miután Magyarországot e téren csak három EU-tagállam előzi meg a Németországot és Ausztriát természetesen nem tartalmazó összevetésben. Az angol, illetve német nyelvtudást megkövetelő hazai álláshirdetések uniós összevetés szerinti magas aránya a magyar gazdaság nyitottságára, a Magyarországon működő nemzetközi cégek jelentős súlyára mutathat rá.

Milyen munkaerőhiány? Semmibe veszik a dolgozók jogait a világ legtöbb országában

Milyen munkaerőhiány? Semmibe veszik a dolgozók jogait a világ legtöbb országában

Tavalyhoz hasonlóan idén is a második legrosszabb osztályzatot kapta Magyarország a munkavállalói jogok érvényesülése terén a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségtől (ITUC), amely öt kategóriába sorolta a felmérésbe bevont 149 országot. Így továbbra is azon országcsoportban szerepel hazánk, ahol a munkavállalói jogok megsértését rendszerszintűnek minősíti az ITUC.

Egyetlen pillanat alatt meg lehetne oldani a súlyos munkaerőhiányt?

Egyetlen pillanat alatt meg lehetne oldani a súlyos munkaerőhiányt?

Ha a magyarországi cégek nem a diploma, a szakképesítés megkövetelésére, hanem a gyakorlati készségek meglétére alapoznák a munkaerő-toborzást, akkor ötszörösére növekedhetne a különböző munkakörök esetében figyelembe vehető potenciális jelöltek köre – derül ki a LinkedIn globális jelentéséből. A munkaerőhiány enyhítését célzó új megközelítés különösen a nők, a fiatalok és a diplomával, illetve szakképesítéssel nem rendelkezők körében növelheti meg jelentősen a potenciális jelöltek körét.

Kiderült, hány év munka vár a fiatalokra: egyre több időt kell dolgozniuk

Kiderült, hány év munka vár a fiatalokra: egyre több időt kell dolgozniuk

Várhatóan több mint 36 évet fognak munkával tölteni a 15 éves fiatalok Magyarországon – közölte az Eurostat a tavalyi adatok alapján. A 36,2 évnyi hazai mutató alig marad el az EU átlagától (36,5 év). Mind a hazai, mind az uniós adat szinte folyamatosan nőtt az elmúlt 10 évben, egyedül 2020-ban a Covid miatt történt visszaesés. 2013-ban még csak 30,8 munkával eltöltött évre számíthattak az akkori 15 éves magyar fiatalok, így a hazai mutató egy évtized alatt közel 5 és fél évvel nőtt.

Igazi népesedési katasztrófa vár Magyarországra: kétmillió magyar tűnhet el, rengeteg idős lesz

Igazi népesedési katasztrófa vár Magyarországra: kétmillió magyar tűnhet el, rengeteg idős lesz

Magyarország lakossága az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re – derül ki a KSH napokban megjelent elemzéséből. A csökkenő népességszám mellett egyre öregedő társadalom is jellemzi az országot: napjainkban száz gyermekkorúra 140 idős jut, vagyis az öregedési index 140%-on áll. A mutató értéke 2060 körül akár 190%-on tetőzhet.

Elhozza a munkanélküliség korszakát a mesterséges intelligencia robbanása?

Elhozza a munkanélküliség korszakát a mesterséges intelligencia robbanása?

Eddig kevés bizonyíték van arra, hogy a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása miatt jelentős mértékben hajtottak volna végre elbocsátásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban – állapítja meg a nemzetközi szervezet éves munkaerőpiaci jelentése. Ami a jövőt illeti, mind a mesterséges intelligenciának kitett szakmák köre, mind pedig ennek a kitettségnek a mértéke gyorsan növekedhet, ahogy a generatív mesterséges intelligencia egyre inkább beépül a termelési folyamatokba, és új, nagyobb teljesítményű MI-rendszereket fejlesztenek ki. A legnagyobb veszélyben az alacsony és közepes képzettséget igénylő szakmák vannak.

Elfogytak az emberek: egyre kevesebb dolgozó lesz az EU-ban

Elfogytak az emberek: egyre kevesebb dolgozó lesz az EU-ban

A közeljövőben tovább fog fokozódni a számos ágazatban és szakmában kimutatható szakemberhiány az EU-ban – állapította meg az EU foglalkoztatási helyzetének alakulásáról szóló éves jelentésében az Európai Bizottság. A népesség elöregedésével, valamint a gazdaság zöld és digitális átállásával (vagyis az új készségeket igénylő állások megjelenésével) párhuzamosan mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő szakmákban tartósan megmarad a munkaerőhiány.

Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje - Megszedték magukat a cégek az árrobbanás közepette

Magyarországon zuhant a legnagyobbat a bérek vásárlóereje - Megszedték magukat a cégek az árrobbanás közepette

Az OECD tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 első negyedében az előző év azonos időszakához képest. A hazai reálbér 15,6 százalékkal esett vissza, a csökkenés mértéke négyszeresen haladja meg a 38 tagú OECD felmérésbe bevont 34 tagállamában mért átlagos csökkenés mértékét. Az OECD friss munkaerőpiaci jelentéséből az is kiderül, hogy a vállalatok nyeresége Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben (61%) 2023 eleje és 2019 vége között az ebből a szempontból vizsgált 29 OECD-országban, igaz, a bérköltség emelkedésének mértéke is jelentős volt (34%), ami a második legmagasabb mutatónak számít.

Van egy mutató, amiben Magyarország az EU élmezőnyébe került

Van egy mutató, amiben Magyarország az EU élmezőnyébe került

Az EU-n belül az idei első negyedévben Magyarországon volt a negyedik legalacsonyabb azon oktatásban, képzésben nem résztvevő 15-64 évesek aránya, akik a munkaerőpiacon sem voltak jelen foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A 13,7 százalékos hazai adat jóval kedvezőbb az uniós átlagnál (18,2%). A kedvező hazai mutatóban szerepet játszhat, hogy a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok aránya (15-29 éves korosztály) szintén kedvezőbb az uniós átlaghoz képest.

Fabatkát sem érnek a magyar fizetések: lesújtó EU-s jelentés érkezett

Fabatkát sem érnek a magyar fizetések: lesújtó EU-s jelentés érkezett

Hiába nőtt uniós kitekintésben is jelentős mértékben, 16 százalékkal idén a hazai bruttó minimálbér összege, a rekordmagas infláció miatt a legalacsonyabb bért keresők vásárlóereje a második legnagyobb mértékben csökkent az EU-n belül – derül ki az Eurofound felméréséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós ügynökség éves jelentéséből az olvasható ki, hogy mind a bruttó, mind a nettó összeget vizsgálva az EU-n belül Magyarországon az egyik legalacsonyabbnak számít a minimálbér összege. A bruttó minimálbérre jutó munkavállalói átlagos adóteher mértéke pedig a második legmagasabb Magyarországon az EU tagállamai között. Továbbá a teljes munkaerőköltségen belül Romániával holtversenyben az EU-n belül nálunk a legmagasabb az állami elvonás mértéke (adóék) a minimálbér esetében.

Már kétmillió ember hiányzik Németországból: rengeteg dolgozó érkezhet az országba

Már kétmillió ember hiányzik Németországból: rengeteg dolgozó érkezhet az országba

Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.

Csapdában van a régió: csúnyán le vannak maradva a szegényebb uniós országok

Csapdában van a régió: csúnyán le vannak maradva a szegényebb uniós országok

Magyarországon a munkavállalók alig 20 százaléka használ digitális eszközt munkája nagyobb részében – derül ki az Eurostat felméréséből. A 19,2%-os hazai adat az ötödik legalacsonyabb rátának számít az EU-ban, ahol az átlag mutató közelíti a 30%-ot. Európa keleti és nyugati fele közötti törés megmutatkozik a digitális eszközöket használók arányában, amit azt is jelzi, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban ez komoly problémát jelent.

Azt hittük, idehaza is tarolni fog, de nem engedhetjük meg magunknak a holland és osztrák divatot

Azt hittük, idehaza is tarolni fog, de nem engedhetjük meg magunknak a holland és osztrák divatot

17 százalékra csökkent a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya tavaly az EU-ban – közölte a friss adatot az Eurostat. Ilyen alacsony szinten még nem állt a mutató 2009 óta, amióta az EU statisztikai hivatala közölni tud erre vonatkozó adatokat. Magyarországon még az uniós átlaghoz képest is igen alacsony a részmunkaidős foglalkoztatás aránya: csak 4,2 százalékot tesz ki, ami a negyedik legkisebb mutatónak számít az EU-ban.

Kettészakadt a világ: nagy bajban vannak a fiatalok

Kettészakadt a világ: nagy bajban vannak a fiatalok

Bár a Covid okozta válság legsúlyosabb szakaszán tavaly már túl volt a világ, a 15-24 év közötti fiatalok globális munkaerőpiaci helyzete 2022-ben még nem tért vissza teljesen a koronavírus-járvány előtti időszakhoz – állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) friss jelentése. A 2019-hez képest továbbra is rosszabb átlagos globális munkaerőpiaci mutatók mögött azonban azt is látni, hogy a fejlett gazdaságokban a fiatalok munkaerőpiaci helyzete gyorsabb ütemben áll helyre, mint a fejlődő gazdaságokban. Ezzel a globális munkaerőpiaci egyenlőtlenség tovább súlyosbodott, aminek tovagyűrűző hatásai lehetnek a munkaerő-migráció terén.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Lengyelország olyan dolgot tesz az EU-ban, amire még nem volt példa
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility