Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 509

Elárulta az IBM, mit terveznek a magyar sikersztorival

Az IBM nem fél attól, hogy hirtelen egy semmiből érkező startup felforgatja a piacait, viszont a jó befektetési lehetőségekre folyamatosan figyelnek. Így történt ez a Ustream felvásárlásakor is, amiről ugyan az IBM Magyarország igazgatója, Benedek Péter sem árulta el a pontos vételárat, de azt igen, hogy messze a legmagasabb értékű magyar startup-felvásárlásról van szó. Szerencsére a Ustream fejlesztési központja marad Magyarországon, sőt, bővítéseket is terveznek. Az IBM gondolkodó gépéről, a magyar bankok alaprendszerinek cseréjéről, a pénzintézetek felhőbe költözési esélyeiről is beszélgettünk a szakemberrel.

Ha így folytatjuk, akkor Magyarország készpénzben fog fürdeni

Egyetlen év alatt negyedével nőtt a magyar kártyákkal bonyolított fizetési forgalom, és több mint ötödével többször fizettünk a plasztikunkkal a boltokban vagy az internetes elfogadóhelyeken. Elég jól hangzik, ugye? Csak az a baj, hogy közben mindig több készpénzt is veszünk fel a bankkártyánkkal, ezért összességében csak csigalassúsággal araszolunk egy transzparensebb, nemzetgazdasági szinten akár még költséghatékonyabban is működni képes pénzforgalmi rendszer felé. Ugyanis még mindig közel kétszer több készpénzt veszünk fel a bankkártyánkkal, mint amennyit elköltünk vele.

Soha nem zúdult még ennyi pénz a pénzügyi világ startupjaira

Soha nem áramlott annyi kockázati tőke a FinTech cégekbe, mint 2015-ben: összesen 13,8 milliárd dollárt szereztek a jelentős pénzügyi informatikai startupok, ami több mint kétszerese a 2014-es összegnek. Az összesen 653 ügylet legnagyobbjai Amerikában és Ázsiában köttettek, Európa sajnos lemaradt ebben a tekintetben. Az év végén 19 unikornist, vagyis 1 milliárd dollárnál értékesebb FinTech startupot tartottak nyilván úgy, hogy tavaly 5 nagy exitre is sor került.

Elsöprő háború közelít Magyarország felé - Jönnek az új Uberek?

Miközben az Ubert szerte a világ nagyvárosaiban - Budapestet is beleértve - megpróbálják tűzzel-vassal kiszorítani az emberek hétköznapjaiból, azért az Uber köszöni szépen, jól van: a világ legértékesebb "startupja" lett a maga 62,5 milliárd dolláros értékeltségével. De az Uber nincs egyedül, a sharing economy cégek komplett iparágakat rombolnak porig, és építenek fel újra az alapoktól. Munkahelyeket tesznek tönkre, és új munkahelyeket teremtenek. Adót "optimalizálnak" és pörgetik a gazdaságokat. Nemcsak kis "jófej startupok", hanem kőkemény üzleti érdekek működtette multik is vannak közöttük szép számmal. Az Uber, az Airbnb vagy a Lending Club csak egy-egy kirívóan sikeres főszereplője ennek az új modellnek. De jó ez nekünk, vagy sem? Hogyan lehet őket kordában tartani, vagy kell-e egyáltalán?

Milliárdos gigaprojekt zajlik a háttérben az MKB-nál

Miközben a média az MKB szanálásától és vevőkeresésétől hangos, kevesebben tudják, hogy az MKB lehet az egyik első fecske a magyar nagybankok között, amely végre rászánja magát a számlavezető rendszerének lecserélésére. Ez egy több milliárd forintos, minimum egy évig tartó projekt, ami rengeteg munkával jár. De ahogy Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes a Portfolio-nak elárulta, pár éven belül megtérülő befektetésről van szó. Éves szinten ugyanis több száz millió forintot is meg tud spórolni a bank az üzemeltetési költségek és támogatási díjak csökkenésén. A projekt befejeztével az MKB egy nagyobb akvizíciót is képes lesz jóval könnyebben lebonyolítani, és egy sor más előnye is lesz a rendszercserének.

Nagy dobásra készül a volt gazdasági miniszter

Ennél a kormánynál nem igazán érnek célba a high-tech digitalizáció üzenetei. A kisebb, tudásgazdag magyar cégek támogatására lenne szükség egy újabb autógyár vagy gumigyár Magyarországra csábítása helyett - véli Kóka János volt gazdasági miniszter, a mobilfizetési megoldásokat fejlesztő Cellum Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az Internetkon csak egy kommunikációs menekülőpálya, Budapestből pedig soha nem lesz startup főváros, de például a kormány gazdaságdiplomáciája jól működik, és a keleti nyitás sem egy üres szlogen. Kóka azt üzeni Szijjártónak, hogy ha lehet, ne erőltesse a képzett munkaerőt elszívó shared service központok Magyarországra vonzását. A Cellum milliárdos nagyságrendű forrásbevonásra készül, amiből elsősorban Kelet-Ázsiában terjeszkednek, illetve egy új nemzetközi átutalási megoldás fejlesztésén dolgoznak. A szakembert a Bitcoinról is megkérdeztük, és megosztotta velünk vízióját a jővő mobilfizetéséről is.

Földrengés jön a bankoknál - Különös hitelek hódítanak

Az Uber megjelenése miatt a taxitársaságok hosszabb távon simán eltűnhetnek. Bár egyelőre csak parányi eséllyel, de még a bankoknál is benne van a pakliban, hogy hozzájuk hasonló sanyarú sorsra jutnak. A pénzforgalmi szolgáltatásokból származó egyharmadnyi bevételükre már így is rengetegen pályáznak, de újabban a banküzem igazi motorját, a hitelezést is technológia vezérelte cégek támadják. Az ügyfelek között egyre többen fedezik fel, hogy akár a bankok kihagyásával, közvetlenül egymásnak is hitelezhetnek direkt erre kialakított P2P-nek nevezett hitelezési platformokon.

Rekordsebességgel csatlakozott a forint az elitklubhoz

A forint múlt héten bekerült a devizák "elitklubjába", vagyis csatlakozott a CLS-hez. Ezzel az eszközzel a korábban több bankot is bajba sodró úgynevezett devizakiegyenlítési kockázatot csökkenthetik a pénzintézetek gyakorlatilag nullára. Ráadásul válságos időkben nem fordulhat elő többé, hogy a külföldi nagy devizapiaci szereplők bizalma hirtelen elpárolog a magyar bankokkal szemben, és kiszárad a devizapiac, mint ahogyan erre a 2008-as pénzügyi válságban is láthattunk példákat. De drágább vagy olcsóbb-e ez a bankoknak, mint a korábbi kiegyenlítési modell? Lesz-e a hatása a devizapiac likviditására? Mennyi munkát és pénzt öltek a projektbe? Bartha Lajossal, az MNB Pénzügyi Infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Tényleg Bitcoinnal finanszírozzák az Iszlám Államot?

A nyugati világ leghatalmasabb hackercsoportjai vállvetve rontanak neki az Iszlám Államnak: az Anonymous, a Ghost Security Group, a Binary Sec és több másik hacktivista csoport is hadat üzent a terroristáknak. Akcióik során az ISIS-hez köthető weblapokat, Twitter, Facebook és e-mail fiókokat támadnak, illetve értékes adatokat gyűjtenek a titkosszolgálatoknak. Sőt, az ISIS egyik 3 millió dolláros Bitcoin-számláját is felderítették, és több olyan oldalt is eltüntettek a "sötét webről", amelyen keresztül bitcoinos adományokat gyűjtött az ISIS. Bár az ISIS finanszírozásához vajmi keveset tesznek hozzá a bitcoinos adományok, a pénzmozgatásban - így a külföldi terrorakciók lebonyolításában - már hasznos eszköz lehet a kezükben a Bitcoin.

Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok

Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.

Tudod te egyáltalán, mennyit fizetsz a bankodnak?

Hétfőtől gyorsabban célba érnek az átutalásaink, és már hajnali 7:30-tól 17 óráig beadhatjuk a megbízásokat. Ezzel azonban nem áll meg az élet, a stratégia szerint hosszabb távon például az azonnali átutalás és a bankfüggetlen telefonszámos átutalás bevezetésére, a bankváltás megkönnyítésére készülnek a Girónál. Megnéztük azt is, mégis hogyan és mennyit utal a magyar, és mennyit fizetünk ezért a bankoknak.

10 menő startup, amelyekért egyszerűen megőrül a világ

Sok tízezer vagy akár sokmillió ügyféllel rendelkeznek, még mindig hatalmas növekedési lehetőségek előtt állnak, ígéretes az üzleti modelljük és a pénzügyekben brillíroznak teljesen új technológiákkal és ötletekkel. Nagyjából ebben hasonlít egymásra az a 10 világsikert elérő fintech cég, amelyet a saját megítélésünk szerint érdemes mindenkinek ismerni.

Tényleg simán lecsapolják a számlád, ha ilyen bankkártyád van?

Egyre többször fizetünk a pénztáraknál egyetlen érintéssel, a vészmadarak azonban szívesen ijesztgetnek azzal, hogy egyszer el fogják lopni a kártyás adatainkat emiatt. Mondjuk a technológiába vetett bizalom megerősítésében nem igazán segít, hogy egy 2 perces kereséssel lehet találni olyan okostelefonos appot a Play Store-ban, amivel mi is be tudtuk olvasni egy plasztik akár visszaélésre is alkalmas adatait. Bár ez elég körülményesen működött, egy profi hacker valószínűleg nem a mobiljával és egy ingyenes alkalmazással próbálkozna. De akkor tulajdonképpen miért is lehetne, és miért teljesen felesleges az érintéses kártyák miatt aggódni? Végigjárjuk, mi igaz, és mi nem az NFC-s plasztikok körül keringő legendákból, illetve megkérdeztük a kártyatársaságokat is.

Apokalipszis helyett ufókat leplez le és receptet ír ez a szupergép

Jönnek a gépek, és először okosabbak lesznek nálunk, aztán elveszik a munkánkat, utána átveszik a hatalmat és kivégeznek minket, selejtes hibás organizmusokat - jósolja a Terminátor, a Mátrix vagy éppen újabban az Ex-Machina. A gépek tényleg jobbak nálunk néhány dologban, hiszen precízebbek, az egyszerű feladatokban soha nem hibáznak, talán innen ered a kicsit mindenkiben gyökeret verő idegenkedés is tőlük. Valójában mára a tudomány megteremtette a mesterséges intelligencia új, hétköznapi vetületét: a kognitív számítástechnika egy gondolkodó gépi asszisztenst hozott létre. A Watsonnak elnevezett szuperszámítógép testű "szoftverléleknek" nincsenek érzési, viszont kiválóan megérti az emberi beszédet, és pontosan arra válaszol, amit kérdeznek tőle. Brutális mennyiségű adatban tár fel összefüggéseket, receptet gyárt, az emberek személyiségét elemzi. Nem a munkád és az életed veszi el, hanem csak simán segít. De azért ez is elég érdekes, nem?

Megszületett a bank, amelynek 400 millió ügyfele van

A történelem eddigi legnagyobb tőzsdei kibocsátását magáénak tudható cég kapcsolt vállalkozása, az Ant Financial nemrégen megszerezte a banki engedélyt. Ez a 45 milliárd dollár értékű cég durván 400 millió ügyféllel rendelkezik, és már eddig is többféle pénzügyi szolgáltatást nyújtott. Olyan technológiai megoldásokat használnak, amiről egy hagyományos bank jórészt csak álmodhat, és egyetlen fiókra sem kell költeniük, lévén hogy nincs nekik. Olyan ügyfelekre lőnek, akiket eddig a kínai bankok nem akartak vagy nem is tudtak kiszolgálni. Ha viszont bejön a stratégia, akkor biztosra vehetjük, hogy a hagyományos bankoknak is lesz félni valójuk az Ant Financial agresszív piacszerzési gyakorlata miatt.

Gratulálunk, MÁV, szép volt! Csak fél napot késett a vonat!

Seszták Miklós szerint a MÁV-nál minden rendben van, épp ma nyilatkozta azt a 65. Vasutasnap alkalmából, hogy "a MÁV adósságállománya jelentősen csökkent, a vasútfejlesztésbe fektetett adóforintok jobban hasznosulnak, az utasok jobb szolgáltatást kapnak a korábbinál". Nagyon szeretnék, de sajnos nem értek vele egyet.

Káosz és felfordulás a görögöknél: ezt okozza a pénzkorlátozás

Múlt hétfő óta kíméletlen tőkekorlátozást vezettek be a görögöknél: gyakorlatilag minden pénzmenekítési módot képesek voltak letiltani az országban. Az elektronikus fizetési rendszerekkel ezt technikailag könnyen megtehették, persze a korlátozás későbbi kivezetése gazdaságilag már nem lesz egy fáklyásmenet. Ameddig ez nem történik meg, addig Görögország egy letűnt kor felé tart, amikor még papírra firkantott váltókkal fizettek egymásnak a plasztikok és átutalások helyett. Az importőrök nem tudják kifizetni a beszállítóikat, a készpénzből napokon belül kifogynak a bankok, a kártyás fizetést csak fintorogva fogadják el a boltok. Kritikus a helyzet.

Ezért omlanak össze a bankok ennyiszer mostanában

Az utóbbi időben többször is magyarok tízezreinek okozott bosszúságot, hogy leállt valamelyik nagybank rendszere. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az MNB-nek tavaly 169 kisebb-nagyobb üzemzavarról jelentettek a bankok. A leggyakrabban a netbankok fagytak le, átlagosan 4 órán keresztül voltak elérhetetlenek, de az átutalásoknál és a számlavezető rendszereknél is akadtak gondok. Eközben külföldön olyan esetre is volt már példa, amikor ügyfelek milliói nem tudtak bankolni egy egész hónapon keresztül. Pedig a bankszektor költ a világon mindenütt a legtöbbet informatikára, csak éppen főleg karbantartásra és üzemeltetésre megy el a pénz, mert általában elavult és túlságosan bonyolult rendszerekkel dolgoznak. Magyarországon ezt tetézi, hogy az informatikára szánt büdzsék nagy része a szabályozói változásokra megy el.

Ők azok, akik hatalmas vagyonokat happolnak el semmi perc alatt

Ki ne szeretné, hogy olcsóbban fialtassák a vagyonát magas hozamok mellett, úgy, hogy kevesebb adót kell fizetnie? Elég sokan vannak ezzel így, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a technológiai precíziós atombombákkal dolgozó online vagyonkezelő cégek jelentős piacot hódítanak el a hagyományos szereplőktől. Persze a piac hatalmas, és a hűséges régi ügyfelek nem ugrálnak egyik szolgáltatótól a másikhoz. Ugyanakkor a digitális világ vívmányaihoz szokott felnövekvő, egyre gazdagabb generációt a technológia csodái már jóval könnyebben elbűvölik. A patinás vagyonkezelőknek rémálmokat okozó cégekből négyet mutatunk be, illetve azt is megnézzük, mi a helyzet Magyarországon a vagyonkezelési innovációk területén.

Egyetlen kártya, amivel hamarosan mindent elintézhetsz

A kormány tervei szerint már jövőre használhatjuk az e-kártyát, ami szinte mindegyik fontos okmányunkat képes lesz kiváltani, így sokkal több hely lesz a pénztárcánkban. Ha csak ennyiről lenne szó, talán nem is lenne érdemes csak idén 3,4 milliárd forintot elkölteni a megvalósítására, és még évente további 2,4 milliárdot. Szerencsére ennél jóval többet tud majd az e-kártya, például elektronikus aláírásra is alkalmas lesz, a BKK e-jegyrendszeréhez is illesztik, és elvileg szuperbiztonságosan tárolja majd az adatainkat. Az ötlet egyébként nem magyar, hanem nyugat-európából jött, a kivitelezés viszont már rajtunk múlik. Több tanulmány is készült a várható hatékonyságjavító hatásairól, de minden attól függ, a kártya köré épülő infrastruktúra mennyire tudja majd támogatni az új funkciókat. Mutatjuk, mit kell tudni az e-kártyáról.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.