Az elmúlt évtizedben a gyorsan reagáló és hatalmas növekedést produkáló, kockázati tőkével kitömött fintechszektor arra kényszerítette a bankokat, hogy újragondolják üzleti modelljüket és belépjenek a digitális innovációs térbe. A technológia vezérelte pénzügyi cégek azonban felnőttek, és most értek a változás időszakába, amit a McKinsey szerint hét folyamat hajt.
A magyar nagybankok sorra dobták piacra tavaly az új mobilfizetési megoldásokat, a mobilbanki appokat és megújították a netbankokat. Van, ahol a személyi hitelt már online is lehet igényelni, és van olyan bank is, amelyik teljesen új alaprendszer bevezetésén dolgozott, amivel majd pár percre csökken egy hitel folyósítása is. Idén sem hagy alább a bankok újító kedve, sőt, már a magyar fintechek is felkerültek a térképükre. Ugyanakkor a legfontosabb feladatok között fog szerepelni az MNB azonnali rendszeréhez való csatlakozás előkészítése, illetve a bankok kinyitását célzó PSD2 nevű uniós szabályozásra való felkészülés. Banki informatikai körképünkben hét nagybank, a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az UniCredit vett részt.
Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
A pénzügyi szektort felforgató fintech forradalom a világ két nagyhatalmát, az Egyesült Államokat és Kínát teljesen más útra terelte 2016-ban: míg az USA az insurtech irányába fordult, és nem foglalkozik a P2P hitelezéssel, addig Kína utóbbi területen nőtt hatalmasat. Akkorát, hogy a fintech cégekbe áramló kockázatitőke-befektetésben most először le is körözte Amerikát. Mindeközben Európa szépen lassan lemarad a nagy bankmegújító versenyben. GDP arányosan Európa kockázatitőke-befektetései az ázsiai arány harmadára, az Egyesült Államokénak pedig hetedére tehetők - derül ki a Citi tanulmányából.
A KELER működteti a magyar tőzsde motorját, a klíringházat és az elszámolóházat, vagyis a tőkepiaci háttér-infrastruktúrát. Habár legtöbbször észrevétlenek maradnak, a klíringházak bonyolult fedezeti és biztosítéki rendszerére a válságidőszakokban nagy szükség van, enélkül például a Lehman bedőlése is dominószerűen borította volna be a piac nagy részét. Emellett a BÉT és az MNB tulajdonában lévő KELER a válság után szigorodó szabályozási hullámból is pénzt csinál: a csoport egy erre épülő komplett szolgáltatáscsomaggal a régióban terjeszkedik. Dudás György, a KELER vezérigazgatója azt is elárulta, hogy a középtávú stratégiában már a szerepelni fog a blockchain technológiában rejlő lehetőségek feltérképezése, és különböző kiegészítő szolgáltatásokat már rövidebb távon is tesztelnének a Bitcoin alapját képező technológiával.
A magyar bankok között kiélezett a verseny a kkv-szektorban, a bankok kockázati étvágya is nőtt. Ugyanakkor a következő években nagy kihívás lesz nekik, hogy még az uniós forrásokkal is versenyezniük kell az ügyfelekért. Igaz, az eddigi 70 milliárd forintos 0 százalékos hitelkeretet főleg olyan vállalkozások vették igénybe, amelyek amúgy sem feltétlenül kaptak volna piaci alapú hitelt. Az NHP lezárultával megnőhet a garanciaintézmények szerepe a hitelezésben. A költségek tovább csökkenhetnek és egy új típusú termék, a portfóliógarancia elterjedése is előrelépést jelenthetne - véli Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
Az átutalás lehet az új kártyás fizetés és a készpénz egyben, legalább is hosszú távon. Persze a plasztik és a készpénz sem fog eltűnni a boltokból még jó pár éven keresztül, de úgy tűnik, hogy az ezeket leváltani képes azonnali átutalási rendszer bevezetésében Magyarország élen jár majd. Ez azt jelenti, hogy 2019 második felében jó eséllyel már az év minden napján, 0-24 órában bármikor pár másodperc alatt pénzt küldhetünk majd egymásnak. A rendszert úgy alakítják ki, hogy a bankok és fintech cégek könnyen fejlesszenek rá akár bolti, akár személyek közötti fizetési megoldásokat, illetve mobilra vagy e-mail címre is lehet majd vele utalni. A több milliárdos infrastruktúra-projektet részben közpénzből, a banki oldalon pedig saját forrásból finanszírozzák. De az MNB elvárása az, hogy a milliárdos költségből a bankok semmit ne terheljenek át az ügyfelekre a díjakon keresztül. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával, Bartha Lajossal, és Varga Lóránt főosztályvezetővel beszélgettünk.
A mai közlönyben, kedd délután végre megjelent az NGM rendelete a régóta belengetett bankkártyás POS-terminál-telepítési programról, amely a készpénzmennyiség visszaszorítását hivatott segíteni. A terminálokra 80 ezer forint állami támogatás jár, ugyanakkor a bankok a kereskedők forgalmának arányában legfeljebb 1 százalékos díjat, a gyakorlatban legfeljebb ekkora kereskedői jutalékot kérhetnek a bankkártya-elfogadásért a boltoktól. Ez jóval alacsonyabb, mint a kiskereskedőkre eddig kirótt, Varga Mihály szerint 3-5 százalékos díj.
Magyarország a régión belül meghatározó szerepet tölt be az elektromos töltőinfrastruktúra fejlesztésében, ugyanakkor a nyugat- és észak-európai országokhoz képest nagy a lemaradásunk. Pedig sok múlik a megfelelői infrastruktúra kiépítésén, hogyha arra törekszünk, hogy az elektromos autózás minél gyorsabban elterjedjen. Egyrészt a megfelelő számú nyilvános gyors-és villámtöltő biztonságérzetet ad a járműtulajdonosoknak, másrészt lehetővé teszi az ország átjárhatóságát és ami a legfontosabb, a közlekedéshez szükséges energia vételezését.
Bár a magyar bankok egy sok szempontból védett piacon működnek a fintech cégekkel vívott versenyben, ők sem ússzák meg, hogy magasabb fokozatba kapcsoljanak. Ehhez pedig a front-end oldali fejlesztéseken túl a belső működés digitalizációjára, papírmentesítésre, új típusú, felforgató innovációkra van szükségük. A bankok nem tűnnek el 10 év múlva, de teljesen más üzleti logikára rendezkednek be, új típusú ügyfélversenyre számíthatnak. Ebben segíthet nekik többek között a felhő alapú mesterséges intelligencia, az új típusú fizetési technológiák, elemzési eljárások és a PFM megoldások - véli Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatója.
Fél óra alatt személyi hitel, hét nap alatt jelzáloghitel, mindez digitális aláírással, minél kevesebb papírral - ezt ígéri az MKB, ha jövő év első felére befejezik a bank alaprendszerének cseréjét. A külföldön hódító, de már Magyarországon is feltörekvő fintech cégektől éppen ezeket a gyakorlatokat kell átvennie a magyar bankoknak is, nem véletlen, hogy idén már látványosan nyitottak is feléjük. Olyannyira, hogy az MKB inkubációs programot indít, magvető tőkét, a banki infrastruktúrához való hozzáférést ad a magyar fintecheknek, sőt, nemrégiben létrehozott kockázati tőkealapján keresztül további pénzzel szállhatnak be az ígéretes cégekbe - árulta el Hetényi Márk, az MKB Bank digitális vezérigazgató-helyettese. Szerinte a kormány bankkártya-terminál telepítő programjából, és az átutalási rendszer szektorszinten milliárdos fejlesztéséből is jól jöhetnek ki a bankok.
Bankok, nagy technológiai vállalatok és wannabe disruptorok dolgoznak a készpénz kivégzésén egy sor ötletes és ígéretes technológiával, ez a téma Magyarországon is napirenden van. Létezik azonban egy ország, ahol a kiépített kártyás infrastruktúra, a magas jövedelmek és a fejlett technológiák ellenére készpénzben fürdik a gazdaság: Németország. Meglepő lehet, de a keménykalapos készpénzimádatnak történelmi gyökerei vannak.
Ha a Jeremie-alapok kifutnak, akkor a startupok és a korai fázisban finanszírozást kereső cégek nehéz helyzetbe kerülnek, mert ezeknél szinte nincs alternatívája a finanszírozásnak. A magántőke típusú tranzakciókat viszont Magyarország két legutóbbi felminősítése is támogatja, és a piac egészét is megmozgathatja, ha létrehoznának egy kifejezetten a kkv-k tőzsdére lépését segítő állami alapot - véli Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. Corporate Finance üzletágának vezetője. Az Equilornál is sok a tőzsdei bevezetés iránt érdeklődő cég, de hogy ebből mennyi IPO lesz, azt még nehéz lenne megmondani.
Magyarország 139 országból az 50. pozícióból indul neki a most következő, negyedik ipari forradalomnak, a digitális érettségünk régiós szinten közepesen jónak számít. A szlovákok, csehek, szlovének és lengyelek megelőznek minket, ugyanakkor a románok, horvátok mögöttünk állnak a World Economic Forum rangsorában. A rangsorban a fejlett országokhoz képest nagy a lemaradásunk, a tanulmány többek között a magyar oktatási rendszer gyengeségeit is kiemeli. Ez is csak egy újabb jelzés arra, hogy az informatikushiány problémáját minél hamarabb meg kellene oldani. De van, amiben kifejezetten jók voltunk.
A nyugati civilizáció eddig három ipari forradalmat élt meg, a gőzgépek, szerelőszalagok és az automatizáció után most egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik. A legújabb ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reaálgazdaság egyetlen hatalmas, intelligens információs rendszerbe integrálódik. Az ipar 4.0 pedig egy olyan koncepció, amely az újkeletű forradalom kihívásaira ad válaszokat, mégpedig elsősorban az ipari folyamatok teljes digitalizációjával. De nem csupán a technológia térhódításáról van szó, hanem az üzleti folyamatok paradigmaváltásáról is. Magyarországnak és Európának pont az ipar 4.0-ra van szüksége.
A magyar gazdaságban még mindig túl sok a készpénz, sőt, az elmúlt két negyedévben valamivel tovább nőtt a GDP-arányos készpénzállomány. Igaz, ez inkább a GDP-növekedés lassulása, és nem a forgalomban lévő készpénz dinamikus emelkedése miatt alakult így. A kormány bankkártyás tervei biztatóak, és a friss kártyahasználati statisztikák is a javulás irányába mutatnak. Igaz, a bankkártyás pénzforgalom növekedése valamivel visszaesett, a kártyás készpénzfelvételek pedig csak picivel emelkedtek.
Már a kormány előtt van a bankkártyás elfogadó terminálok telepítését támogató javaslat - mondta a Heti Válasznak Varga Mihály, az NGM minisztere. A javaslatban a kereskedőknek jó, a bankoknak rossz hír is szerepel: a kereskedői jutalékot is korlátoznák. A lépéssel a kisebb forgalmú kereskedők és a kártyabirtokosok járhatnak a legjobban, az viszont már kétséges, hogy a bankokat kompenzálja-e a növekvő kártyaforgalom a kieső bevételekért.
A bankok vagy a digitális fejlődés élére állnak, vagy idővel a fintech cégek kiszolgálóivá válnak. De azért van, amiben a bankok erősebbek, és szövetkezni is lehet a nagy szolgáltatókkal - véli Harmati László, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A magyar bankoknál a digitális innovációra fordított összeg mindenütt növekszik, de nemcsak a fintech cégek miatt, hanem mert pénzügyileg is megéri erre költeni. Az Erste nemrég jött ki mobilbanki appjával, de már arra készülnek, hogy az anyabank új ökoszisztémáját vezetik be. Robottanácsadókról, mesterséges intelligenciáról és a digitalzáció miatti elbocsátásokról is kérdeztük a szakembert.
Megjelent a kormányrendelet, amely a hazai bankokat egy teljesen új, szociális indíttatású alapszámla termék létrehozására kötelezi. Az uniós irányelv hazai implementálása miatt bevezetett szabály szerint havi legfeljebb 1575 forintért kínálják majd a bankok. Az alapszámla korlátozott feltételei ugyanakkor - egy kivételével - jóval olcsóbban, piaci alapon is megkaphatók. Akkor tulajdonképpen ki fogja ezt a csomagot használni?
Kínában látszólag minden rendben van, kezelhető szinten az államadósság, a költségvetési deficit pedig még Európában sem számítana rossznak. Persze. A hivatalos adatok szerint. Ezzel szemben a nem hivatalos adatok szerint már 10-15 százalékos deficittel, kétszer nagyobb államadóssággal kellene számolni, az árnyékbankrendszer hatalmas kockázatokat rejt és még a biztosítóknál sincs minden rendben. Most akkor kell aggódni?
Összefoglaltuk a legfontosabb, 2025-ben életbe lépő számviteli változásokat, melyeket minden társaságnak érdemes... 
Napjaink globális átalakulásait két megatrend uralja. Az egyik a technológiai forradalom, amely a mesterséges intelligencia... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! SZÉP Kártya lakásfelújításra: A legfontosabb tudnivalók 2025. január...
Már csak pár nap és Donald Trump visszatér az ovális irodába. Vajon feje tetejére állíthatja a dolgokat? Erre...
Ahogy az várható volt, a decemberi infláció csúnyán meglódult, egy év alatt 4,6% volt a pénzromlás mértéke, többek...
A vártnál lassabban ugyan, de világszerte növekszik az elektromos autók száma, és ezzel a kiszolgáló infrastruktúrának...
Napokon belül kamatot vált az első PMÁP-sorozat.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
