Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 509

Erste-vezér: a Quaestor-ügy még megoldható

Nem fuccsolt be a magyar Erste eladása, a kormány és az EBRD képviselői már vizsgálják a bank adatait, az árazás a számok és az ötéves terv alapján dől majd el. Bár számítottak kihívásokra, ennyire azért nem, a quaestorosok kártalanításával kapcsolatban pedig kompromisszumos megoldásban bíznak - árulta el Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója. Az Erste intenzív növekedési stratégiát követ, ezt a leendő új tulajdonosok is támogatják, így akár bankvásárlásokra is lehet számítani. Bár mindig benne van ez is a pakliban, tömeges fiókbezárásokra és elbocsátásokra nem kell készülni. Az MNB eszközkezelőjének szívesen eladnának a bedőlt hitelekből, és azt is megtudtuk, hogy idén még nem lesz nyereséges a bank, de 2016-ra már profittal számolnak. Az elszámolásról, a devizás autóhitelek forintosításáról, az Erste brókercégének beolvasztásáról és a magáncsődről is megkérdeztük az Erste első emberét.

Az év autós botránya: durva részleteket tudtunk meg!

Brutálisan elszálltak az autóalkatrészek árai, amit elsősorban a biztosítók éreznek a bőrükön, na és persze közvetve az ügyfeleik. A szervizeknél ugyanis kettős árazás folyik: ha egy javítás "biztosítós", akkor jóval drágábban, magasabb alkatrészárakat felszámítva szerelik meg az autót, mintha valaki az utcáról téved be egy szervizbe. Eközben a válság óta durván csökkentek a kgfb-díjak, a kárkifizetések nőttek, így veszteségessé váltak a biztosítók kgfb üzletágai, és már nincs min spórolnia a szektornak. Elsőként az Uniqa lépett fel a szervizek kettős árazási gyakorlata ellen, és kíméletlenül rendet is vágott közöttük. Faramuci módon éppen egy GVH-döntés adta az ötletet ahhoz a lépéshez, ami miatt a GVH vizsgálódott náluk, de végül nem indított versenyfelügyeleti eljárást. Kérdés, hogy a biztosítási szektor többi szereplőjében is lesz-e annyi bátorság, hogy beálljanak a közös ügyük mögé. Érdekes részleteket tudtunk meg.

Milyen béke? - A bankok fizethetik a gigantikus törlesztőket!

Az MNB bejelentette: a Befektető-védelmi Alap (Beva) állja a Quaestor-ügy fiktíven kibocsátott kötvényesinek kártalanítását. A Beva vagyonát azonban a Buda-Cash csődje teljesen elviszi, így piaci hitelt kell felvenniük, amit nyilván a tagok befizetéseiből
kell majd visszafizetni. Csakhogy ez egy végtelen történet lenne, bizonyosan meg kell emelni a Beva tagdíjait. És vajon ki állja majd a költségeket? A brókercégek esetleg? Spoiler: a jelenlegi állás szerint legnagyobb részben a nagybankok állják majd a sokmilliárdos kártalanítási költségeket, igaz, évekre leosztva. Ezt viszont a kormánnyal nemrégiben megkötött békeszerződés felrúgásaként is értékelhetik. Kérdés, hogy pilótajátékokat is köteles-e kártalanítani a Beva.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

Ennyi pénzt lopnak el a magyaroktól - 10 ábrán a csalások!

Amerikában tavaly sorra tízmilliók bankkártya-adatait lopták el illetéktelenek, és ezáltal dollármilliókban mérhető károkat okoztak. Jogosan merül fel a kérdés: vajon a magyarok pénze biztonságban van a bankoknál? A jó hír az, hogy Magyarországon jóval kisebb sikereket értek el a pénzügyi csalók, erről tanúskodnak az MNB által közölt kártyás és elektronikus pénzforgalmi visszaélési adatok is. A csalások költségét nagyrészt a bankok állják, de azért vannak olyan esetek, amikor az ügyfelek pénztárcája karcsúsodik egy visszaélés miatt. Mutatjuk a számokat.

Jön a pénzügyi rezsicsökkentés! - Megvan, mire készül az MNB

Az átutalásokat jövőre 20 százalékkal olcsóbban számolják el a bankoknak, ez azonban alig érinti majd az ügyfeleket. Ennél viszont sokkal nagyobb díjcsökkentések jöhetnek, ha az MNB a jelenleg is zajló elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy tisztességtelenül magas díjakat számítanak fel a bankok. Ebben az esetben akár felső korlátot is bevezethetnek az átutalási díjakra. Eközben pedig már zajlik az azonnali átutalás bevezetésének előkészítése, és azt is megtudtuk, hogy a bankok továbbra sem tettek le a régi nevén BAR-listaként ismert rendszert kezelő cég visszavásárlásáról. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Titkok tudói: így kell meggazdagodni a mobilokkal

"A mobilfizetésé a jövő, a készpénz és a pénztárca el fog tűnni" - hangzik el a közhely számos tanácsadó, elemző, újságíró és önjelölt megmondóember szájából. Ezzel egyébként mi is egyetértünk, csak az nem mindegy, hogy milyen gyorsan, és milyen üzleti-stratégiai modell terjed majd el globális szinten. Megnéztük, mekkora a globális mobilfizetési piac, mekkora növekedési potenciál van a magyar piacban, és néhány klasszikus példát is összeszedtünk üzleti modellekre külföldről és Magyarországról.

Na, vajon ki fizeti a devizahiteles elszámoltatás költségeit?

"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.

Új világ jön - Itt a bankok mindenható ura

Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".

Megtudtuk: így született az internetadó

Az internetadó is ékes példája annak, hogy a magyarországi vállalatok megpróbálnak együtt élni a nem piacbarát kormányzással. Négy év kormányzás után még mindig él a hit, hogy párbeszéddel, különalkukkal lehet enyhíteni a kormányzás őket sújtó intézkedéseit. Több forrásból származó értesüléseink szerint a kormány eddigi talán legnagyobb politikai ballépése, az internetadó, nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, még ha a vállalati szándék egészen más is volt. A törvényelőkészítést az NGM végezte, a döntést a kormány hozta meg a netadóról, az alapötlet ugyanakkor információink szerint az egyik nagy mobilszolgáltató cégé lehetett, aki ötletekkel segítette a kormányzatot, hogyan tudják növelni a szektorból származó bevételeket. Egészen véletlenül az új adó marginálisan érintheti az ötletadó mobilcéget, miközben szélesebb értemben vett versenytársaikat üzletpolitikájuk teljes átgondolására sarkallhatja.

Megvan a bűvös szám: 7,5 évig rongálhatják netadóból a székházat

Selmeczi Gabriella ma közölte: a Fidesz székházában keletkezett "10 millió forintos kár" havi 700 forinttal számolva 1200 évnyi internetadónak felel meg. Úgy éreztük, kijelentésével egy új egyenértékest vezetett be a köznyelvbe (a lélegeztetőgép-egyenértékes után), ezért szerintünk nem is kéne itt megállni a populizmussal. Kapva az alkalmon kiszámoltuk, hogy hány évnyi netadónak felel meg például az államadósságunk, egy havi átlagbér, Paks II. vagy éppen egy OTP-részvény. De a rend kedvéért azt is kiszámoltuk, az egy év alatt befolyó netadóból futná a felújításokra akkor is, ha akár több mint 7,5 éven keresztül minden nap "10 milliós kárt" okozva tüntetnének a netadó ellen. A kormány és kormánypárti politikusok az ilyen kijelentéseikkel az új sarcot próbálják jelentéktelenné tenni, azonban azt látni kell: a hirtelen összedobott fércműnek brutális következményei lehetnek a szolgáltató cégekre, az előfizetőkre, és akár a feltörekvő iparágakra.

Ki veszi meg a Citibank tálcán kínált ügyfeleit?

Az OTP is érdeklődik a Citi eladó lakossági üzletágáért, de olyan friss az ügy, hogy egyelőre még nincsenek részletes információik arról, mennyire érné meg nekik az üzletág felvásárlása - árulta el Takács András, az OTP Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási igazgatóságának vezetője. Lesznek, akik sorba állnak majd a tálcán kínált ügyfélállományért, de például a tőkemegfelelés és a források szűkössége sokaknak jelenthet szűk keresztmetszetet. A szakembert egy privátbanki felvásárlás mozgatórugóiról, az utóbbi hetek nagy részvénypiaci eséséről és az alacsony hozamkörnyezet kihívásairól is megkérdeztük.

Megtudtuk: káosszal fenyeget a devizahiteles elszámoltatás

A bankok és a szabályozók között a devizahiteles perek színfala mögött már nem a bruttó 900-1000 milliárd forintos bukóról vitatkoznak, hanem arról, hogyan lehet bírságok nélkül megúszni az elszámoltatást. Ugyanis az egyáltalán nem biztos, hogy technikailag problémamentesen végre tudják hajtani egy több oldalas bonyolult képlet átvezetését a banki rendszereken. Persze gőzerővel keresik a megoldást, de például a számításokhoz szükséges adatok egy része csak papíron vagy olyan elektronikus formában létezik, amivel még rengeteg munka van. Az informatikai gigaprojektek mellett az ügyfelek kiértesítése is százmilliós nagyságrendű költséget jelenthet egy-egy nagybanknál. A rejtelmes tárgyalásokról tudtunk meg fontos információkat.

Hatalmas bank születőben? - Már 30 magyarországnyi ügyfelük van

300 millió regisztrált ügyfél, egy év alatt 519 milliárd dollárnyi fizetés elszámolása, 93 milliárd dolláros kezelt vagyon online pénzpiaci alapban, 2,3 milliárd dolláros méretű online hitelpiac - ez a néhány szám jól jellemzi, mekkora bank születik, ha megszerzi a lincencet az Alibaba egykori fizetési üzletága. A kínai Small and Micro Financial Services ráadásul tőzsdére készül, az IPO értéke a saját becslésük szerint megközelítheti a frissen beállított 25 milliárd dolláros rekordot. Mindezek fényében talán tényleg jogosan aggódnak a hagyományos bankok, hogy a technológiai szektorból érkezhetnek az új versenytársaik.

Itt a magyar e-pénz - Még az MNB szűrőjén is átment

Alig két hónap telt el, mióta útjára indult egy vadonatúj magyar elektronikus pénz: a Barion. A Bitcoinnal ellentétben itt nem a bankrendszer vagy a jegybankok megkerülése a cél, hanem a hagyományos készpénz, jelen esetben a forint modernizálása egy Google-féle üzleti modellben. Kicsit anonim is, meg nem is, jórészt ingyenes, de van, amiért fizetni kell, bolti mobilfizetésre is alkalmas, de online is fizethetünk vele. Nem volt könnyű megszerezni az engedélyt a kibocsátásához, de az alapítók bíznak a sztoriban, hamarosan tőkebevonásra készülnek. Meglátjuk, mennyire lesz sikeres, addig is, ismerkedjünk meg a forint új köntösével!

Apple-bejelentés: szédületes dobás vagy tényleg a nagy semmi?

Az Apple múlt heti nagy bejelentéséről írt véleménycikkünkre reagálva több olvasói levelet is kaptunk arról, hogy miért gondoljuk rosszul, és valójában miért tényleg nagy újítás az Apple Pay fizetési megoldás. Mélyebben megnéztük a technikai részleteket, összegyűjtöttük a legfontosabb érveket és ellenérveket, illetve azóta kiszivárogtak információk az üzleti modellről is. Mindezek tudatában pedig mindenkit arra bíztatunk, döntse el maga, hogy nagy dobásnak vagy ügyes marketingfogásnak tartja-e az Apple Payt.

Gratulálunk, Apple, sikerült feltalálni a semmit!

Ahogyan az tegnap kiderült, az Apple véget vetett az ellenállásnak, és végre hajlandó volt beépíteni az NFC (Near Field Communication) technológiát a telefonjaiba. Ezzel letették a voksukat egy olyan megoldás mellett, amelyet a legtöbb androidos és windowsos telefon már évek óta tud. Gratulálunk. De mire is jó ez, és mit várhatunk a lépéstől?

A háború, amin a bankok bevételének harmada múlik

A bankok bevételeinek durván harmada köthető valamilyen fizetési, pénzforgalmi szolgáltatáshoz, ezen a területen azonban bőven akadnak trónkövetelők. A technológia gigászaitól kezdve az apró startupokig egyre többen törnek a bankok babérjaira a fizetési piacon. Ultragyorsan, kevésbé szigorú szabályoktól szorongatva ugranak rá a bankok által elhanyagolt ügyfelekre és hiánypótló szolgáltatásokra, de ezzel nem egyszer a hagyományosan banki bevételeket orozzák el a pénzintézetektől. Egy biztos: a bankok nagyot bukhatnak azon, ha nem kapcsolnak időben.

Lássuk, mennyire jött be az online kasszarendszer!

Ugyan rengeteg egyeztetés, a határidők sokszori tologatása és nyögvenyelős indulás után, de mára egy tényleg modern, 21. századhoz méltó ellenőrzési és nyilvántartási rendszert hoztak létre az adóhatóságnál. Az online pénztárgépes adatokból akár azt is megmondják, hogy melyik üzletekben nem keletkezik annyi bevétel, ami eltartana egy alkalmazottat, vagy hogy melyek azok az árusok a balatoni strandokon, ahol a forgalom egy kiválasztott kánikulai napon a legkevésbé ugrik meg a nyár átlagához képest. Az NGM szerint a kasszák bekötése több mint 150 milliárd forintos pluszbevételt hoz idén a költségvetésnek. Mutatjuk, mit tud a rendszer, és hogyan fülelik le a trükközőket.

Tippelni tudni kell: megvan a gigászi csata győztese

Véget ért a foci ünnepe, és egyúttal a Portfolio VB-tippversenye is, amelyen a pénzügyi szakemberek színe java részt vett: alapkezelők, brókerek, elemzők és persze a Portfolio és a Pénzcentrum versenyzői. A verseny állása legalább olyan gyorsan és sűrűn változott, mint a forint kurzusa közvetlenül egy váratlan kamatdöntés után. A végeredmény kialakulásában végül az első négy helyezett eltalálása játszott főszerepet. Az ideit nem véletlenül emlegetik a meglepetések VB-jeként: még a pénzügyi piacok delphoi jósdájában nevelkedő szakemberek is durván benéztek egy-egy meccset vagy továbbjutót.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Holdblog

Félrealkalmazkodunk

Az alkalmazkodás maga az élet. Mi sem vagyunk ez alól kivételek, ugyanakkor a szellemi képességeink és az erős technológiánk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.