Turzó Ádám Pál

2014. július 08. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Itt a lista! - Brutális pluszterhet vertek le a bankokon

A pénzügyi válság óta gyakorlatilag közellenségként tekintenek a bankokra világon, hatványozottan így van ez Magyarországon, ahol 2010-től 2014 végéig összesen 1222 milliárd forintnyi (!) pluszterhet kénytelenek elviselni. Ebben még az idei gigaveszteség, az alsó hangon is 400 milliárdos devizahiteles csomag sincs benne, és a jövőbeni veszteségeket sem számoltuk ide. Összeszedtük, miért lehetne olykor egy-egy könnycseppet a bankokért is elmorzsolni, de előre szólunk, hosszú a lista!

2014. július 01. 11:28 | Turzó Ádám Pál

Nesze neked, pénzügyi rezsicsökkentés - Ez az eredménye

Kevesebb POS-terminál, kevesebb elfogadóhely, kevesebb bankkártya, kevesebb számla, több ATM. Velősen összefoglalva így alakult az idei első negyedév a fizetési kártyáknál, vélhetően részben az ingyenes készpénzfelvétel hatására. Még szerencse, hogy az érintésmentes bankkártyák és POS-terminálok arányában dinamikus növekedés volt látható, így legalább a kártyás fizetési technológia fejlődéséről beszélhetünk. Azért pánikra nincs ok: egy kisebb, de hatékonyabb infrastruktúra is képes lehet jól kiszolgálni a kártyások igényeit. Reméljük, csak pillanatnyi megtorpanásról van szó.

2014. június 20. 11:09 | Turzó Ádám Pál

Betétesek, figyelem! - Így mentik a bankokat Magyarországon

A bankok megmentése a válság alatt rengeteg adófizetői pénzt vitt el, ezért egy uniós irányelvnek megfelelően Magyarországon is törvénybe foglalták, hogyan kell kezelni a bajba kerülő bankokat. A törvényjavaslatban rögzítik, ki és hogyan állja a költségeket: a tulajdonosok, a hitelezők és betétesek is kiveszik a részüket a bankmentés veszteségeiből, de más bankok befizetéseiből is jut a költségekre. Az úgynevezett szanálási alapba a bankoknak 127 milliárd forintot kell összedobniuk 10 év alatt, ebből az első évben 13 milliárdot kell előteremteniük. Azt is megtudhatjuk, az MNB milyen eszközöket vethet be a szanálási folyamatban. A felelősök felkutatása sem maradhat el. Mutatjuk a részleteket.

2014. június 10. 12:54 | Turzó Ádám Pál

Ezt üzeni az MNB a Bitcoin-hívőknek

A virtuális pénzek kockázatosak, szabályozatlanok, visszaélések áldozatául eshetnek az ezeket használók - véli az MNB. A jegybanknál nem tartják reálisnak, hogy áttörést hoznak a fizetésekben, de legalább nem kívánják a Bitcoin és társaik halálát. Ez ugyanakkor nem sokat segít abban, hogy jogilag tisztázott, szabályozott környezetben terjedhessenek a virtuális pénzek Magyarországon.

2014. június 08. 07:00 | Turzó Ádám Pál

Fizetések: ennyire maradtunk le Európától

A hazai kártyás- és elektronikus fizetési szokások tavaly nem változtak lényegesen, ami egyben azt is jelenti, hogy továbbra is jelentős lemaradásban vagyunk Európához képest a területen. A lakossági fogyasztás csupán 13 százaléka zajlik elektronikusan, a számláinknak pedig alig negyedét fizetjük eképpen. Eközben az unióban közel háromszor magasabb mindkét arány. De nem mindenhol állunk ilyen rosszul: az átutalások területén hajszállal maradunk le uniós társainktól.

2014. június 06. 14:00 | Turzó Ádám Pál

Mutatjuk a számokat: ezen spórolnak a magyar bankok

A pénzügyi válság óta egyértelmű a trend az egész világon: a bankok ott spórolnak, ahol csak tudnak. A magyar bankoknál a marketingköltségeket fogták vissza leginkább, de az informatikai büdzséket is keményen visszanyesték. Az alkalmazottak bérezésén is meglátszik, hogy év végi bónuszokat már nem szívesen osztogatnak. Mutatjuk, hol és mennyit spóroltak a magyar bankok az utóbbi években.

2014. május 28. 10:57 | Turzó Ádám Pál

Így működött minden idők egyik legtrükkösebb csalása

Izgalmas elmélet hódít az interneten arról, mi zajlott valójában a világ sokáig legnagyobbként számon tartott Bitcoin-tőzsdéjén. Egy friss tanulmány szerint hatalmas átverést követtek el: automatikus kereskedési robotokkal ingyen vehettek Bitcoint, amit aztán drágán adtak el. Ez okozhatta a Bitcoin elképesztő árfolyamugrásait is, ráadásul feltételezések szerint mindezt bennfentesek, a tőzsde dolgozói hajthatták végre. A hamis tranzakciókkal ellopott összeg gyanúsan megegyezik azzal a 650 ezernyi Bitcoinnal (84 milliárd forint), aminek hiánya miatt csődbe ment a tőzsde. A tanulmány ma reggelre különös módon eltűnt az internetről, talán ez sem véletlen.

2014. május 01. 14:00 | Turzó Ádám Pál

Elárulta az MNB, miért kerül nemzeti kézbe a bankok rendszere

Az MNB tiszta vizet öntött a pohárba: a legnagyobb átutalási forgalmat bonyolító rendszer megvásárlása körüli pletykákra reagálva felfedte terveit. Három fő cél áll a felvásárlás hátterében: a monopolhelyzetben lévő "pénzügyi közmű" államosítása, az átutalási díjak csökkentése, és legalább 10-15 fejlesztési ötlet, amit ezentúl erőteljes szabályozás nélkül is véghez tudnak vinni. Utóbbiakról azonban egy 10 fős, banki képviselőkből álló testülettel is konzultának majd. Az is kiderült, hogy a Bankszövetség elővásárlási jogot kapott, és a Giro eladásától nem kell tartaniuk a bankoknak. A felsővezetés szándékának megfelelően sikerült elkerülni, hogy hatósági árszabályozással tegyék veszteségessé, így olcsóvá a céget. Az MNB úgy tartja, jó üzletet kötött. A témáról Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatója nyilatkozott nekünk.

2014. április 30. 15:37 | Turzó Ádám Pál

Okosabban is lehet

Főleg azokon a területeken számíthatnak növekedésre az ICT-szektor szereplői, ahova uniós források érkeznek, de a pénzintézeti szektorban zajló konszolidációs folyamatok is generálnak projekteket. A Növekedési Hitelprogram beruházás-élénkítő hatásai még nem látszódnak a számokban, de hosszabb távon ez pozitív irányba változhat. A kormánnyal kiépített partnerségi megállapodás konkrét kölcsönös előnyeiről, a külföldi terjeszkedésről, nemrégiben lezárul konszolidációs gigaprojektjükről beszélt nekünk Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója.

2014. április 24. 14:05 | Turzó Ádám Pál

Minden átutalásunkat látja az MNB - Mi áll a háttérben?

Egy kézbe kerül a hazai átutalások legnagyobb rendszerének 10 évre visszanyúló, név szerint is rögzített tranzakciós adatbázisa. Sokan felkapták a fejüket a hírre, hogy az MNB 9,5 milliárd forintért megveszi a 2013-ban 1,7 milliárdos profitot elérő, a rendszert üzemeltető Girót. A Portfolio.hu információi szerint a jegybank nagyon határozottan lépett fel a felvásárlás ügyében, a bankok nem mertek a jegybank akaratával szembemenni. Még azt se sikerült kiharcolniuk, hogy elővásárlási jogot szerezzenek. A BAR-listaként ismert, minden hitelfelvevő adatát tartalmazó KHR-t is szerették volna saját kézben tartani, de végül ez sem jött össze. Az MNB célja egyrészt az átutalási díjak csökkentése, másrészt az azonnali átutalás bevezetése lehet.

2014. április 11. 11:13 | Turzó Ádám Pál

A bankok is nyakig sárosak a szuperpénzes csődben?

Nem elég, hogy a legnagyobb Bitcoin-tőzsde becsődölt, és dollármillióknak inthetnek búcsút a befektetők, még bankok is belekeveredtek az ügybe. Egy svájci kiberbiztonsági cég nyomozói szerint több pénzintézet már jóval a csőd bejelentése előtt tudhatott a tőzsde várható bukásáról. Az érintett bankokról úgy tudni, hogy sok esetben nem írták jóvá a tőzsde számláira átutalt összegeket, eltitkolva ennek tényét az ügyfelek előtt. Vagyis úgy tettek, mintha a csőd után az ügyfelek keresztet vethetnének az átutalt pénzükre, pedig valójában a bankoknál parkol a pénz. Becslések szerint 120 millió dollár sorsa forog kockán.

2014. április 04. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Tíz izgalmas ábra a bankkártyákról: így fizetünk

A kártyás fizetések terjedése ellenére még mindig készpénzben fuldoklik Magyarország, az elmúlt évek tendenciáit alapul véve pedig ez még legalább egy évtizedig így is marad. Pedig a legújabb kártyás technológiák infrastrukturális alapjait rohamléptekben fektetik le a piac szereplői, ami az online vásárlások térnyerésével együtt felgyorsíthatja a felzárkózást a fejlett nyugathoz. A biztonságosságot tekintve már nem állunk rosszul, de így is több száz millió forintnyi csalásra derül fény évente. Tíz izgalmas ábrán mutatjuk be, mi történik a magyar bankkártyákkal.

2014. április 01. 13:18 | Turzó Ádám Pál

Varga piruláját már nem tudták kiköpni a bankok

A kondíciós listákban szereplő tételek alapján a bankok 100 százalékban áthárították a tranzakciós illetéket az ügyfelekre, nekünk azonban kétségeink vannak afelől, hogy a teljes összeg befolyt a pénzintézetekhez. A bankok pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele ugyanis nem emelkedett annyival, mint amennyi illetéket be kellett fizetniük, ráadásul nőtt a teljes pénzforgalom is. A kormány nyáron egy huszáros támadással utólagosan az első négyhavi illeték kétszeresét, 75 milliárd forintot szedett be egyszeri pótadó formájában, amit már nem tudtak a bankok beárazni. Idén viszont már valóban a teljes összeget beszedhetik, feltéve, ha a szabályozók nem akadályozzák ezt meg.

2014. március 12. 13:50 | Turzó Ádám Pál

Már csak pár nap: nem lesz hitel az új törvénykönyv miatt?

Hamarosan változások tömkelege jön a hitelezés és a lízing világában, ugyanis az új Polgári Törvénykönyv számos ponton átírja a szabályokat. Új kamatszámítási módozatot vezetnek be a devizahiteleknél, és az új hitelek előtörlesztéséért sem lehet majd külön díjakat felszámolni. Mindezek mellett talán a legnagyobb változást az új hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer bevezetése jelenti, amelyet már most sok kritika ér. Szakértők szerint ugyanis trükközésre, csalárd bejegyzésekre kell felkészülniük a bankoknak, ráadásul a részletszabályok hiányában gyakorlatilag befagyhat a hitelfolyósítás és a Növekedési Hitelprogram is.

2014. február 18. 11:23 | Turzó Ádám Pál

Durva bedőlési arányt hozott a "devizahiteles csomag"

Miközben a kormány továbbra is lebegteti a devizahiteles csomagot, és a jogi helyzet tisztázására vár, a lakossági hiteleknél újabb rekordot döntött a nem teljesítő hitelek aránya. 2013 végén a hitelek 18,8 százalékát nem törlesztették a háztartások, ami az előző negyedév végi csúcshoz képest is 0,3 százalékpontos emelkedésnek felel meg. Az Európai Bíróság, a Kúria, az Alkotmánybíróság és a kormány négyesének döntésein múló devizahiteles csomagra várók szorított helyzetükben sorra fizetésképtelenné válnak, erre azonban minden bizonnyal az erkölcsi kockázat is rátesz egy lapáttal. A kiterjesztett árfolyamgát pedig úgy tűnik, továbbra sem hozza meg az elvárt eredményeket.

2014. február 10. 08:06 | Turzó Ádám Pál

Szenzáció: tech-óriás veszi meg a magyar sikersztorit

Felvásárolják a miskolci garázscégként még a kilencvenes évek végén elindult, mára több milliárd forintos árbevételű IND Groupot. A magyar céget egy globális pénzügyi technológiai óriás, a Misys szerzi meg. A vételár ismeretlen, azonban figyelembe véve a cég sikerességét és a szakmai felvásárlást, a vételár valószínűleg busás, nagyon könnyen meghaladhatja a 10 milliárd forintot, de az is elképzelhető, hogy a vége 20 milliárd forint felett lesz. A tranzakció vételárát azért is nehéz meghatározni, mivel jellegénél fogva valószínűleg magas a cég jövőbeli teljesítményéből fakadó kifizetés aránya. Az IND merész ötletekkel és bátor lépésekkel tarkított életpályája azonban nem ér véget ezzel, a társaság a Misys Digital Channels divíziójaként magyar menedzsmenttel és tudásbázissal működik tovább. A felvásárlás egyik mintapéldája annak, hogy a pénzügyi informatikai vállalatokért sorban állnak a globális szereplők.

2014. január 29. 06:35 | Turzó Ádám Pál

Támad a pénzügyi rezsidémon - Elverik a port a bankokon?

A bankellenes társadalmi-politikai hangulat feltüzelésének eszközét találta meg a kormány azzal, hogy az utóbbi napokban fenyegetések és ultimátumok sorát zúdította a bankokra az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán. Mint világosan látszik, a rezsiharc és ezen belül a pénzügyi rezsicsökkentés a választási kampány egyik fontos eleme. A baj ezzel azonban az, hogy az intézkedés alapjaiban véve elhibázott: szembemegy az elektronikus fizetések terjedésével, a szürkegazdaságot támogatja, és nem igazán hasznos a banki ügyfelek többségének sem. A bankokat ért kritika, miszerint ellehetetlenítik az ingyenes készpénzfelvételt, nem látszik megalapozottnak. Az viszont nem kétséges, hogy a pénzintézetek részben eddig is áthárították a kormányzati intézkedésekkel rájuk rótt terheket.

2014. január 28. 14:15 | Turzó Ádám Pál

Lejárt a pénztárcák ideje - Hamarosan mobillal vásárolunk

A vérbeli "geekek" által régóta várt érintésmentes mobilfizetés Magyarországon egyre közelebb áll az éles induláshoz, a MobilTárca pilotprogram már tavaly nyár óta tart. A jól használható, izgalmas alkalmazás technikailag jól működik, széles körű elterjedésének záloga azonban az érintésmentes POS-terminál hálózat minél gyorsabb növekedése. Az is fontos lesz, hogy hány bank csatlakozik még a programhoz, és hogy az indulásra melyik mobilokkal lesz kompatibilis a tárca. Ha már nem csak furcsa unikum lesz a mobilfizetés, akkor talán a kissé kínos pénztári élmények is elmaradnak majd. A Portfolio.hu is kipróbálta, milyen a tárca a gyakorlatban.

2014. január 27. 06:30 | Turzó Ádám Pál

Megint egy bankóriás fenyegeti bedőléssel a pénzügyi rendszert

Egy közel félmilliárd dolláros alap január végén jár le, a terméket kibocsátó China Credit Trust vagyonkezelő tröszt azonban aligha tudja kifizetni a befektetőket. Ugyanis a magas hozamok ígéretével összeharácsolt pénzt egy csődközeli állapotba került kínai bányászvállalat kapta hitelként. A terméket a világ legnagyobb bankjának, az ICBC banknak a fiókjaiban értékesítették, a gigászi pénzintézet azonban egy fillért sem hajlandó fizetni a pórul járt befektetőknek. A kínai kormányzat eközben már arról tárgyal, hogyan lehetne megmenteni a befektetőket, és elkerülni a hivatalos kínai bankrendszer mellett fokozatosan felépült árnyékbankrendszer totális összeomlását.

2014. január 25. 16:10 | Turzó Ádám Pál

Felrobbantják a bankomat - Mi lesz az adatokkal?

A Lehel úti fiókrobbantás kapcsán biztosan sokak fejében megfordult, elszállhatnak-e ilyenkor az ügyfelek adatai. A kilencvenes években ugyanis még olyan esetekről is lehetett hallani, amikor egy villámcsapás miatt egy bankfiókban elveszett az összes ott tárolt ügyféladat. Másfél évtizeddel ezelőtt a természeti- vagy terrorkatasztrófák, tűzesetek is visszafordíthatatlan károkat okozhattak az ügyféladatbázisokban, mára azonban a modern technológiáknak és a szabályozói szigornak köszönhetően jóval kevesebb félnivalónk van. Egy bankfiók teljes megsemmisülése esetén is tovább működnek a banki rendszerek, az adatok pedig nem vesznek el. A központi banki rendszerek felhőbe költözése még várat magára Magyarországon, de külföldön már több pénzintézetnél elindultak ilyen projektek.