Egy teljesen új, negyedik ipari forradalom zajlik a világon, melynek "gőzgépe" a digitalizáció: a fizikai gépek és tárgyak egy komplex információs hálózatba kapcsolódnak, megváltoztatva ezzel a gyárak és a gyártás működését. De nem csak a gyártás, hanem a gyárakat kiszolgáló iparágak is teljesen átalakulnak emiatt, a logisztika újonnan jött lehetőségeit és kihívásait vizsgáltuk.
A német pénzügyi felügyelet (BaFin) a napokban tiltotta be a OneCoin értékesítését Németországban, nem sokkal azután, hogy a OneCoinnak nemzetközi átutalásokat végző cég számláit befagyasztotta, és tevékenységét engedély hiányában megtiltotta. A németeknél egy év alatt becslések szerint 25 ezer ügyféltől 360 millió eurót (átváltva 113 milliárd forintot) szedtek be, melyből 29 millió eurót fagyasztott be német számlákon a felügyelet. Mindeközben Magyarországon továbbra is értékesítő-esteket tartanak a magyar hálózat építői, és szervezik be az újabb és újabb ügyfeleket.
A kriptopénzek alfája a Bitcoin, de nem feltétlenül az omegája. Ugyanis létezik egy sor újabb kriptopénz, melyek jellemzően a Bitcoin kisebb-nagyobb hibáit igyekeznek kijavítani, vagy valamiben jobbak, többek nála. Összeszedtük és bemutatjuk az 5 legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzt.
Az MNB mellett még egy sor ország felügyelete figyelmezteti a lakossági ügyfeleket, hogy legyenek óvatosak a OneCoinnal, vagyis azzal az állítólagos új generációs kriptovalutával, amely valójában egy hatalmas nemzetközi piramisjáték álcája lehet. A modell a rengeteg gyanús jel és hatósági jelzés illetve intézkedés ellenére egyelőre működik. Magyarországon is aktívan értékesítik, a különböző "oktatócsomagokat" megvásárlókat hatalmas hozammal és azonnal elkölthető OneCoinok ígéretével szervezik be a rendszerbe. Utánanéztünk, hogy tényleg Bernie Madoff kétes örökségét viszi-e tovább a OneCoin szülőanyja, a bolgár Ruja Ignatova.
Kártyás csalásokról talán már mindenki hallott, de szerencsére Magyarországon kevesen vannak, akik át is élnek egy ilyet. Európában ugyanis élen jár Magyarország a kártyás csalások visszaszorítása területén, a kártyás forgalomra vetítve nagyon alacsony a visszaélések száma és értéke is. Olvasónk ugyanakkor egy érdekes online kártyás csalási esetről számolt be, amely már 2011 óta szedi áldozatait világszerte, mégsem sikerült még teljesen felszámolni. Fontos leszögezni azt is, hogy a bankok az esetek nagy részében - például ennél a konkrét példánál is - teljesen kártalanítják az ügyfelet.
Európa csak látszólag marad le a világ nagy fintech-versenyében, a felzárkózás már gőzerővel zajlik. Magyarországon sincs miért aggódni, sőt, Budapest kifejezetten élen jár egyes területeken. Például Bitcoin-ATM-ről és bitcoinos fizetésről a taxikban még csak nem is álmodhatnak a britek, a korábbi nagy tech-sikersztorikból pedig sokat tanulhatnak a magyar startupok. Budapestnek megvan a lehetősége arra, hogy beváltsa titkos vágyát, és tényleg a KKE-régió fintech központja legyen - véli Devie Mohan fintechguru. A világ egyik első számú fintech szakértője hamarosan Magyarországra látogat, a FinTechShow 2017 rendezvényen tart előadást.
Bő öt évvel ezelőtt, 2011-ben még alig hallottunk erről a technológiáról Magyarországon, de az teljesen biztos, hogy magyar banktól senki nem kapott érintéses bankkártyát. Ezzel szemben 2016-ban már több érintéses kártyás fizetést hajtottak végre a magyarok, mint amennyiszer hagyományos módon fizettek a plasztikokkal a boltokban. Tavaly év végén a bankkártyák több mint kétharmadával, a POS-terminálok több mint háromnegyedén lehetett érintéssel fizetni. Az érintőkártyák diadalmenete következik a legfrissebb jegybanki statisztikák elbeszélésében.
A munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma már létező technológiákkal automatizálni lehet - véli a McKinsey. Egy ilyen kijelentés azonban az egyszeri magyar dolgozónak nem éri el az ingerküszöbét: "mondogassák csak az okosok, majd Amerikában, meg majd 20 év múlva, hát hol érdekel ez engem?". Csakhogy nem csak az Audi és a Mercedes gyárakban dolgoznak már most is robotok, hanem a nagy magyar valóságban is megjelentek, csak éppen digitális formában. De attól, hogy fizikailag nem ülnek mellettünk, még nagyon is nagy hatással lesznek és vannak a munkánkra és az életünkre.
A nemzetközi átutalásokat teljesen újragondoló Transferwise most megint nagyot újít: a Facebook Messengerbe épülő chatrobottal működő nemzetközi pénzküldési szolgáltatást indítanak. Az új szolgáltatás Európában, így Magyarországon is elérhető, belföldi utalásokra azonban nem használható.
Nemcsak Magyarországon divat a gazdaság készpénzmentesítése, már a gazdasági-politikai válság sújtotta Ukrajnában is rájöttek, hogy a készpénz visszaszorításával sok pénzt terelhetnek a központi költségvetésbe. Az egyik legújabb készpénzmentesítő intézkedés után nem sokkal azonban kibukott, hogy az ukrán készpénzmentesítés "nagy vezérei" vizet prédikálnak de bort isznak. Ugyanakkor az szomorú, hogy jelen pillanatban nem állunk sokkal jobban náluk a készpénzmentesítés területén.
Az elmúlt évtizedben a gyorsan reagáló és hatalmas növekedést produkáló, kockázati tőkével kitömött fintechszektor arra kényszerítette a bankokat, hogy újragondolják üzleti modelljüket és belépjenek a digitális innovációs térbe. A technológia vezérelte pénzügyi cégek azonban felnőttek, és most értek a változás időszakába, amit a McKinsey szerint hét folyamat hajt.
A magyar nagybankok sorra dobták piacra tavaly az új mobilfizetési megoldásokat, a mobilbanki appokat és megújították a netbankokat. Van, ahol a személyi hitelt már online is lehet igényelni, és van olyan bank is, amelyik teljesen új alaprendszer bevezetésén dolgozott, amivel majd pár percre csökken egy hitel folyósítása is. Idén sem hagy alább a bankok újító kedve, sőt, már a magyar fintechek is felkerültek a térképükre. Ugyanakkor a legfontosabb feladatok között fog szerepelni az MNB azonnali rendszeréhez való csatlakozás előkészítése, illetve a bankok kinyitását célzó PSD2 nevű uniós szabályozásra való felkészülés. Banki informatikai körképünkben hét nagybank, a Budapest Bank, a CIB, az Erste, a K&H, az MKB, az OTP és az UniCredit vett részt.
Más szektorokhoz, például az iparhoz képest egész Európában jóval kevésbé digitalizált terület az egészségügy, mégis - vagy éppen ezért - hatalmas növekedés előtt áll az egészségipar informatikai területe, vagyis az e-health. A dolgok internetének (IoT) piacát egyenesen az e-health húzza majd, a globális e-health piac pedig 2022-re 308 milliárd dollárosra nőhet. A mobilos megoldások, a távorvoslás és -diagnosztika és a gyógyítási folyamat digitális nyomonkövetése jóval hatékonyabbá teheti az egészségügyet, míg az egyelőre futurisztikusnak tűnő robotsebészet illetve távsebészet és a mesterséges intelligencia a jövő egészségügyét alapozhatja meg. Magyarországon pedig lehetőség nyílik arra, hogy egy jól eltalált digitális stratégiával tényleg sokat javítsunk az egészségügy helyzetén. A digitalizáció együttesen és az ágazati kapcsolatokon keresztül ugyanis akár évi több százmilliárd forint összegű forrás felszabadítását teheti lehetővé az egészségügyi rendszer számára.
A pénzügyi szektort felforgató fintech forradalom a világ két nagyhatalmát, az Egyesült Államokat és Kínát teljesen más útra terelte 2016-ban: míg az USA az insurtech irányába fordult, és nem foglalkozik a P2P hitelezéssel, addig Kína utóbbi területen nőtt hatalmasat. Akkorát, hogy a fintech cégekbe áramló kockázatitőke-befektetésben most először le is körözte Amerikát. Mindeközben Európa szépen lassan lemarad a nagy bankmegújító versenyben. GDP arányosan Európa kockázatitőke-befektetései az ázsiai arány harmadára, az Egyesült Államokénak pedig hetedére tehetők - derül ki a Citi tanulmányából.
A KELER működteti a magyar tőzsde motorját, a klíringházat és az elszámolóházat, vagyis a tőkepiaci háttér-infrastruktúrát. Habár legtöbbször észrevétlenek maradnak, a klíringházak bonyolult fedezeti és biztosítéki rendszerére a válságidőszakokban nagy szükség van, enélkül például a Lehman bedőlése is dominószerűen borította volna be a piac nagy részét. Emellett a BÉT és az MNB tulajdonában lévő KELER a válság után szigorodó szabályozási hullámból is pénzt csinál: a csoport egy erre épülő komplett szolgáltatáscsomaggal a régióban terjeszkedik. Dudás György, a KELER vezérigazgatója azt is elárulta, hogy a középtávú stratégiában már a szerepelni fog a blockchain technológiában rejlő lehetőségek feltérképezése, és különböző kiegészítő szolgáltatásokat már rövidebb távon is tesztelnének a Bitcoin alapját képező technológiával.
A magyar bankok között kiélezett a verseny a kkv-szektorban, a bankok kockázati étvágya is nőtt. Ugyanakkor a következő években nagy kihívás lesz nekik, hogy még az uniós forrásokkal is versenyezniük kell az ügyfelekért. Igaz, az eddigi 70 milliárd forintos 0 százalékos hitelkeretet főleg olyan vállalkozások vették igénybe, amelyek amúgy sem feltétlenül kaptak volna piaci alapú hitelt. Az NHP lezárultával megnőhet a garanciaintézmények szerepe a hitelezésben. A költségek tovább csökkenhetnek és egy új típusú termék, a portfóliógarancia elterjedése is előrelépést jelenthetne - véli Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.
Az átutalás lehet az új kártyás fizetés és a készpénz egyben, legalább is hosszú távon. Persze a plasztik és a készpénz sem fog eltűnni a boltokból még jó pár éven keresztül, de úgy tűnik, hogy az ezeket leváltani képes azonnali átutalási rendszer bevezetésében Magyarország élen jár majd. Ez azt jelenti, hogy 2019 második felében jó eséllyel már az év minden napján, 0-24 órában bármikor pár másodperc alatt pénzt küldhetünk majd egymásnak. A rendszert úgy alakítják ki, hogy a bankok és fintech cégek könnyen fejlesszenek rá akár bolti, akár személyek közötti fizetési megoldásokat, illetve mobilra vagy e-mail címre is lehet majd vele utalni. A több milliárdos infrastruktúra-projektet részben közpénzből, a banki oldalon pedig saját forrásból finanszírozzák. De az MNB elvárása az, hogy a milliárdos költségből a bankok semmit ne terheljenek át az ügyfelekre a díjakon keresztül. Az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával, Bartha Lajossal, és Varga Lóránt főosztályvezetővel beszélgettünk.
A mai közlönyben, kedd délután végre megjelent az NGM rendelete a régóta belengetett bankkártyás POS-terminál-telepítési programról, amely a készpénzmennyiség visszaszorítását hivatott segíteni. A terminálokra 80 ezer forint állami támogatás jár, ugyanakkor a bankok a kereskedők forgalmának arányában legfeljebb 1 százalékos díjat, a gyakorlatban legfeljebb ekkora kereskedői jutalékot kérhetnek a bankkártya-elfogadásért a boltoktól. Ez jóval alacsonyabb, mint a kiskereskedőkre eddig kirótt, Varga Mihály szerint 3-5 százalékos díj.
Magyarország a régión belül meghatározó szerepet tölt be az elektromos töltőinfrastruktúra fejlesztésében, ugyanakkor a nyugat- és észak-európai országokhoz képest nagy a lemaradásunk. Pedig sok múlik a megfelelői infrastruktúra kiépítésén, hogyha arra törekszünk, hogy az elektromos autózás minél gyorsabban elterjedjen. Egyrészt a megfelelő számú nyilvános gyors-és villámtöltő biztonságérzetet ad a járműtulajdonosoknak, másrészt lehetővé teszi az ország átjárhatóságát és ami a legfontosabb, a közlekedéshez szükséges energia vételezését.
Bár a magyar bankok egy sok szempontból védett piacon működnek a fintech cégekkel vívott versenyben, ők sem ússzák meg, hogy magasabb fokozatba kapcsoljanak. Ehhez pedig a front-end oldali fejlesztéseken túl a belső működés digitalizációjára, papírmentesítésre, új típusú, felforgató innovációkra van szükségük. A bankok nem tűnnek el 10 év múlva, de teljesen más üzleti logikára rendezkednek be, új típusú ügyfélversenyre számíthatnak. Ebben segíthet nekik többek között a felhő alapú mesterséges intelligencia, az új típusú fizetési technológiák, elemzési eljárások és a PFM megoldások - véli Strén Gábor, a Microsoft Magyarország pénzügyi szektor ügyféligazgatója.
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
Várhatóan 2024 júniusában indul az új otthonfelújítási program. A támogatásból az 1990 előtt épült családi...
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
