Turzó Ádám Pál

Turzó Ádám Pál

elemző

Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 580

Viharként söpör végig a pénzügyi rendszeren a nagy Bitcoin-titok

Évekkel ezelőtt is írtunk arról, hogy a Bitcoin elsöpörheti a pénzügyi rendszert, látszólag azonban azóta nem történt semmi. De csak látszólag. A Bitcoin mögötti technológiát ugyanis a világ legnagyobb bankjai és technológiai óriásai kutatják: arra próbálnak rájönni, hogyan tudják a hírhedt virtuális pénz működési elvét saját működésükbe átültetni. És hogy ez mennyire fontos nekik? Egy elemzés szerint durván 15-20 milliárd dollárt takaríthatnának meg önmagában azzal, ha a különféle elszámolási rendszereiket a Bitcoinnál látott minta szerint lecserélnék. Mintegy bónuszként például a most akár napokig, vagy extrém esetben hetekig tartó értékpapír-tranzakciókat percek alatt is elszámolhatnák. Persze rengeteg még a kérdőjel, de az egyre világosabban látszik, hogy a Bitcoin valóban gyökereiben rázza fel a hagyományos pénzügyi rendszert.

Tudod te egyáltalán, mennyit fizetsz a bankodnak?

Hétfőtől gyorsabban célba érnek az átutalásaink, és már hajnali 7:30-tól 17 óráig beadhatjuk a megbízásokat. Ezzel azonban nem áll meg az élet, a stratégia szerint hosszabb távon például az azonnali átutalás és a bankfüggetlen telefonszámos átutalás bevezetésére, a bankváltás megkönnyítésére készülnek a Girónál. Megnéztük azt is, mégis hogyan és mennyit utal a magyar, és mennyit fizetünk ezért a bankoknak.

10 menő startup, amelyekért egyszerűen megőrül a világ

Sok tízezer vagy akár sokmillió ügyféllel rendelkeznek, még mindig hatalmas növekedési lehetőségek előtt állnak, ígéretes az üzleti modelljük és a pénzügyekben brillíroznak teljesen új technológiákkal és ötletekkel. Nagyjából ebben hasonlít egymásra az a 10 világsikert elérő fintech cég, amelyet a saját megítélésünk szerint érdemes mindenkinek ismerni.

Tényleg simán lecsapolják a számlád, ha ilyen bankkártyád van?

Egyre többször fizetünk a pénztáraknál egyetlen érintéssel, a vészmadarak azonban szívesen ijesztgetnek azzal, hogy egyszer el fogják lopni a kártyás adatainkat emiatt. Mondjuk a technológiába vetett bizalom megerősítésében nem igazán segít, hogy egy 2 perces kereséssel lehet találni olyan okostelefonos appot a Play Store-ban, amivel mi is be tudtuk olvasni egy plasztik akár visszaélésre is alkalmas adatait. Bár ez elég körülményesen működött, egy profi hacker valószínűleg nem a mobiljával és egy ingyenes alkalmazással próbálkozna. De akkor tulajdonképpen miért is lehetne, és miért teljesen felesleges az érintéses kártyák miatt aggódni? Végigjárjuk, mi igaz, és mi nem az NFC-s plasztikok körül keringő legendákból, illetve megkérdeztük a kártyatársaságokat is.

Apokalipszis helyett ufókat leplez le és receptet ír ez a szupergép

Jönnek a gépek, és először okosabbak lesznek nálunk, aztán elveszik a munkánkat, utána átveszik a hatalmat és kivégeznek minket, selejtes hibás organizmusokat - jósolja a Terminátor, a Mátrix vagy éppen újabban az Ex-Machina. A gépek tényleg jobbak nálunk néhány dologban, hiszen precízebbek, az egyszerű feladatokban soha nem hibáznak, talán innen ered a kicsit mindenkiben gyökeret verő idegenkedés is tőlük. Valójában mára a tudomány megteremtette a mesterséges intelligencia új, hétköznapi vetületét: a kognitív számítástechnika egy gondolkodó gépi asszisztenst hozott létre. A Watsonnak elnevezett szuperszámítógép testű "szoftverléleknek" nincsenek érzési, viszont kiválóan megérti az emberi beszédet, és pontosan arra válaszol, amit kérdeznek tőle. Brutális mennyiségű adatban tár fel összefüggéseket, receptet gyárt, az emberek személyiségét elemzi. Nem a munkád és az életed veszi el, hanem csak simán segít. De azért ez is elég érdekes, nem?

Megszületett a bank, amelynek 400 millió ügyfele van

A történelem eddigi legnagyobb tőzsdei kibocsátását magáénak tudható cég kapcsolt vállalkozása, az Ant Financial nemrégen megszerezte a banki engedélyt. Ez a 45 milliárd dollár értékű cég durván 400 millió ügyféllel rendelkezik, és már eddig is többféle pénzügyi szolgáltatást nyújtott. Olyan technológiai megoldásokat használnak, amiről egy hagyományos bank jórészt csak álmodhat, és egyetlen fiókra sem kell költeniük, lévén hogy nincs nekik. Olyan ügyfelekre lőnek, akiket eddig a kínai bankok nem akartak vagy nem is tudtak kiszolgálni. Ha viszont bejön a stratégia, akkor biztosra vehetjük, hogy a hagyományos bankoknak is lesz félni valójuk az Ant Financial agresszív piacszerzési gyakorlata miatt.

Gratulálunk, MÁV, szép volt! Csak fél napot késett a vonat!

Seszták Miklós szerint a MÁV-nál minden rendben van, épp ma nyilatkozta azt a 65. Vasutasnap alkalmából, hogy "a MÁV adósságállománya jelentősen csökkent, a vasútfejlesztésbe fektetett adóforintok jobban hasznosulnak, az utasok jobb szolgáltatást kapnak a korábbinál". Nagyon szeretnék, de sajnos nem értek vele egyet.

Káosz és felfordulás a görögöknél: ezt okozza a pénzkorlátozás

Múlt hétfő óta kíméletlen tőkekorlátozást vezettek be a görögöknél: gyakorlatilag minden pénzmenekítési módot képesek voltak letiltani az országban. Az elektronikus fizetési rendszerekkel ezt technikailag könnyen megtehették, persze a korlátozás későbbi kivezetése gazdaságilag már nem lesz egy fáklyásmenet. Ameddig ez nem történik meg, addig Görögország egy letűnt kor felé tart, amikor még papírra firkantott váltókkal fizettek egymásnak a plasztikok és átutalások helyett. Az importőrök nem tudják kifizetni a beszállítóikat, a készpénzből napokon belül kifogynak a bankok, a kártyás fizetést csak fintorogva fogadják el a boltok. Kritikus a helyzet.

Ezért omlanak össze a bankok ennyiszer mostanában

Az utóbbi időben többször is magyarok tízezreinek okozott bosszúságot, hogy leállt valamelyik nagybank rendszere. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az MNB-nek tavaly 169 kisebb-nagyobb üzemzavarról jelentettek a bankok. A leggyakrabban a netbankok fagytak le, átlagosan 4 órán keresztül voltak elérhetetlenek, de az átutalásoknál és a számlavezető rendszereknél is akadtak gondok. Eközben külföldön olyan esetre is volt már példa, amikor ügyfelek milliói nem tudtak bankolni egy egész hónapon keresztül. Pedig a bankszektor költ a világon mindenütt a legtöbbet informatikára, csak éppen főleg karbantartásra és üzemeltetésre megy el a pénz, mert általában elavult és túlságosan bonyolult rendszerekkel dolgoznak. Magyarországon ezt tetézi, hogy az informatikára szánt büdzsék nagy része a szabályozói változásokra megy el.

Ők azok, akik hatalmas vagyonokat happolnak el semmi perc alatt

Ki ne szeretné, hogy olcsóbban fialtassák a vagyonát magas hozamok mellett, úgy, hogy kevesebb adót kell fizetnie? Elég sokan vannak ezzel így, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a technológiai precíziós atombombákkal dolgozó online vagyonkezelő cégek jelentős piacot hódítanak el a hagyományos szereplőktől. Persze a piac hatalmas, és a hűséges régi ügyfelek nem ugrálnak egyik szolgáltatótól a másikhoz. Ugyanakkor a digitális világ vívmányaihoz szokott felnövekvő, egyre gazdagabb generációt a technológia csodái már jóval könnyebben elbűvölik. A patinás vagyonkezelőknek rémálmokat okozó cégekből négyet mutatunk be, illetve azt is megnézzük, mi a helyzet Magyarországon a vagyonkezelési innovációk területén.

Egyetlen kártya, amivel hamarosan mindent elintézhetsz

A kormány tervei szerint már jövőre használhatjuk az e-kártyát, ami szinte mindegyik fontos okmányunkat képes lesz kiváltani, így sokkal több hely lesz a pénztárcánkban. Ha csak ennyiről lenne szó, talán nem is lenne érdemes csak idén 3,4 milliárd forintot elkölteni a megvalósítására, és még évente további 2,4 milliárdot. Szerencsére ennél jóval többet tud majd az e-kártya, például elektronikus aláírásra is alkalmas lesz, a BKK e-jegyrendszeréhez is illesztik, és elvileg szuperbiztonságosan tárolja majd az adatainkat. Az ötlet egyébként nem magyar, hanem nyugat-európából jött, a kivitelezés viszont már rajtunk múlik. Több tanulmány is készült a várható hatékonyságjavító hatásairól, de minden attól függ, a kártya köré épülő infrastruktúra mennyire tudja majd támogatni az új funkciókat. Mutatjuk, mit kell tudni az e-kártyáról.

Erste-vezér: a Quaestor-ügy még megoldható

Nem fuccsolt be a magyar Erste eladása, a kormány és az EBRD képviselői már vizsgálják a bank adatait, az árazás a számok és az ötéves terv alapján dől majd el. Bár számítottak kihívásokra, ennyire azért nem, a quaestorosok kártalanításával kapcsolatban pedig kompromisszumos megoldásban bíznak - árulta el Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója. Az Erste intenzív növekedési stratégiát követ, ezt a leendő új tulajdonosok is támogatják, így akár bankvásárlásokra is lehet számítani. Bár mindig benne van ez is a pakliban, tömeges fiókbezárásokra és elbocsátásokra nem kell készülni. Az MNB eszközkezelőjének szívesen eladnának a bedőlt hitelekből, és azt is megtudtuk, hogy idén még nem lesz nyereséges a bank, de 2016-ra már profittal számolnak. Az elszámolásról, a devizás autóhitelek forintosításáról, az Erste brókercégének beolvasztásáról és a magáncsődről is megkérdeztük az Erste első emberét.

Az év autós botránya: durva részleteket tudtunk meg!

Brutálisan elszálltak az autóalkatrészek árai, amit elsősorban a biztosítók éreznek a bőrükön, na és persze közvetve az ügyfeleik. A szervizeknél ugyanis kettős árazás folyik: ha egy javítás "biztosítós", akkor jóval drágábban, magasabb alkatrészárakat felszámítva szerelik meg az autót, mintha valaki az utcáról téved be egy szervizbe. Eközben a válság óta durván csökkentek a kgfb-díjak, a kárkifizetések nőttek, így veszteségessé váltak a biztosítók kgfb üzletágai, és már nincs min spórolnia a szektornak. Elsőként az Uniqa lépett fel a szervizek kettős árazási gyakorlata ellen, és kíméletlenül rendet is vágott közöttük. Faramuci módon éppen egy GVH-döntés adta az ötletet ahhoz a lépéshez, ami miatt a GVH vizsgálódott náluk, de végül nem indított versenyfelügyeleti eljárást. Kérdés, hogy a biztosítási szektor többi szereplőjében is lesz-e annyi bátorság, hogy beálljanak a közös ügyük mögé. Érdekes részleteket tudtunk meg.

Milyen béke? - A bankok fizethetik a gigantikus törlesztőket!

Az MNB bejelentette: a Befektető-védelmi Alap (Beva) állja a Quaestor-ügy fiktíven kibocsátott kötvényesinek kártalanítását. A Beva vagyonát azonban a Buda-Cash csődje teljesen elviszi, így piaci hitelt kell felvenniük, amit nyilván a tagok befizetéseiből
kell majd visszafizetni. Csakhogy ez egy végtelen történet lenne, bizonyosan meg kell emelni a Beva tagdíjait. És vajon ki állja majd a költségeket? A brókercégek esetleg? Spoiler: a jelenlegi állás szerint legnagyobb részben a nagybankok állják majd a sokmilliárdos kártalanítási költségeket, igaz, évekre leosztva. Ezt viszont a kormánnyal nemrégiben megkötött békeszerződés felrúgásaként is értékelhetik. Kérdés, hogy pilótajátékokat is köteles-e kártalanítani a Beva.

Megcsapolják a magyar bankbetéteket? - Jönnek a negatív kamatok

"Még én fizessek a banknak azért, hogy betétet helyezhessek el nála?" - hökkenhetnek meg nem egy német bank ügyfelei, ahol a negatív állampapír- és kötvényhozamok után már a bankbetéteknél is negatív kamattal nézhetnek szembe. A szokatlan jelenség azonban nem sokáig marad német kuriózum: a jelek szerint a vállalati devizabetéteknél hamarosan a magyar bankoknak is jogában áll majd negatív kamatot felszámítaniuk. És ha ez indokolt lesz, minden bizonnyal meg is teszik. Az erről szóló, február 13-án benyújtott törvényjavaslat szövegét hétfőn az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága meg is tárgyalta már és ezzel a javaslat részletes vitája lezárult, zárószavazásra vár. A lakossági ügyfeleknél azonban a PTK továbra is tiltani fogja a negatív kamatot. Hogyan jutottunk idáig, és miért nem ördögtől való dolog ez? Mutatjuk.

Ennyi pénzt lopnak el a magyaroktól - 10 ábrán a csalások!

Amerikában tavaly sorra tízmilliók bankkártya-adatait lopták el illetéktelenek, és ezáltal dollármilliókban mérhető károkat okoztak. Jogosan merül fel a kérdés: vajon a magyarok pénze biztonságban van a bankoknál? A jó hír az, hogy Magyarországon jóval kisebb sikereket értek el a pénzügyi csalók, erről tanúskodnak az MNB által közölt kártyás és elektronikus pénzforgalmi visszaélési adatok is. A csalások költségét nagyrészt a bankok állják, de azért vannak olyan esetek, amikor az ügyfelek pénztárcája karcsúsodik egy visszaélés miatt. Mutatjuk a számokat.

Jön a pénzügyi rezsicsökkentés! - Megvan, mire készül az MNB

Az átutalásokat jövőre 20 százalékkal olcsóbban számolják el a bankoknak, ez azonban alig érinti majd az ügyfeleket. Ennél viszont sokkal nagyobb díjcsökkentések jöhetnek, ha az MNB a jelenleg is zajló elemzésekből azt a következtetést vonja le, hogy tisztességtelenül magas díjakat számítanak fel a bankok. Ebben az esetben akár felső korlátot is bevezethetnek az átutalási díjakra. Eközben pedig már zajlik az azonnali átutalás bevezetésének előkészítése, és azt is megtudtuk, hogy a bankok továbbra sem tettek le a régi nevén BAR-listaként ismert rendszert kezelő cég visszavásárlásáról. Bartha Lajossal, az MNB pénzügyi infrastruktúrák igazgatójával beszélgettünk.

Titkok tudói: így kell meggazdagodni a mobilokkal

"A mobilfizetésé a jövő, a készpénz és a pénztárca el fog tűnni" - hangzik el a közhely számos tanácsadó, elemző, újságíró és önjelölt megmondóember szájából. Ezzel egyébként mi is egyetértünk, csak az nem mindegy, hogy milyen gyorsan, és milyen üzleti-stratégiai modell terjed majd el globális szinten. Megnéztük, mekkora a globális mobilfizetési piac, mekkora növekedési potenciál van a magyar piacban, és néhány klasszikus példát is összeszedtünk üzleti modellekre külföldről és Magyarországról.

Na, vajon ki fizeti a devizahiteles elszámoltatás költségeit?

"Végül ki issza meg a levét az adósmentő programoknak?" - tettük fel a kicsit sem költői kérdést egy hónappal ezelőtt a bankok díjszintjeit mérő inflációs mutatót vizsgálgatva. Akkor még nagy nyugalom áradt az adatsorból. A végleges válasz még nem, de az első vészjósló jel azonban már meg is érkezett: hát persze hogy kisebb részben az ügyfelek, nagyobb részben a bankok faragnak rá az adósmentésre. Hiszen az ügyfelekre áthárított összeg természetesen messze elmarad a bankokra jutó bruttó több mint 900 milliárd forintos elszámolási költségtől és a forintosítást követő mintegy évi 100 milliárd forintos bevételkieséstől.

Új világ jön - Itt a bankok mindenható ura

Rendben lezajlottak a banki stressztesztek, és még ha néhány bank meg is bukott rajtuk, mától egy frissen átvilágított euróövezeti bankrendszer felügyeletét veszi át az EKB a nemzeti hatóságoktól. Ezzel a bankunió újabb fejezete nyílik meg, elindul az egységes bankfelügyeleti mechanizmus. De mégis hogyan működik, és mire jó ez az uniónak? Összefoglaltuk, mi vár ránk és a bankokra az "új világban".

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megrettent Amerika az üres polcoktól - Hamarosan nagy bejelentések jönnek a vámháborúban
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.