Elsöprő háború közelít Magyarország felé - Jönnek az új Uberek?

1 2 3 4 5 ›

Könyvtár vs. könyvmegosztó platformok

A sharing economy, azaz a megosztáson alapuló közösségi gazdaság nem teljesen új társadalmi-gazdasági találmány, sokkal inkább arról van szó, hogy az

új technológiák, a digitalizáció és az emberi kreativitás olyan távlatokat nyitott meg egy megosztáson alapuló modell előtt, hogy az már tényleg iparágak működését forgatja fel.

Bizonyos értelemben egy állami könyvtár is sharing economy elven működik, itt is egy szűkösen rendelkezésre álló, de - mivel legtöbbször egy könyvet egyszer olvasunk el egy életben - alacsony kihasználtságú eszközt osztanak meg egymással az emberek, ami végül is az egész modell alapja. Mégis az olyan könyvmegosztó platformokat működtető cégeket hívjuk sharing economy startupnak, mint például Magyarországon a Rukkola. Szóval mi is a különbség?

Összefoglalva egy sharing economy közösségben résztvevők

• megosztják egymással kihasználatlan kapacitásaikat, erőforrásaikat, tárgyaikat,
• legtöbbször mindezt egy IT-platformon keresztül teszik,
• sok esetben on-demand (amikor éppen szükség van rá) jelleggel,
• és viszonylag fontos elem, hogy a közösség tagjai megbíznak egymásban/gyakran nyilvánosan értékelik is egymást,
• illetve a közösség résztvevői gyakran a hatékonyabb/környezettudatosabb erőforrás-felhasználást is szem előtt tartják.

Tipikus felforgatók

A sharing economy közösségek nem önszerveződők, hanem rendszerint egy profitorientált vállalat hozza őket össze. Szinte minden esetben egy újszerű piacot vagy szolgáltatást hoznak létre, de szinte kivétel nélkül valamelyik hagyományos szereplő piacából is elvesznek valamennyit ezzel. Mivel legtöbbször a közösségszervező/szolgáltatáselosztó szerepét veszik fel, a legnagyobb piacvesztést azok a cégek szenvedik el, akik korábban ezt a szerepet központosítva, lokális piacokon látták el.

A taxitársaságok fuvarszervezését az Uber, a szálláshely-közvetítőket az Airbnb, a "pénzt közvetítőket", vagyis a bankokat a P2P hitelezők, crowdsourcing oldalak és a pénzforgalmi P2P szolgáltatók támadják, a kábeltársaságokat az online streaming szolgáltatók (Netflix) veszélyeztetik.

Szinte mindig azokat a réseket találják meg, ahol az adott iparág a leggyengébb, és ahol a legkönnyebb egy jól kitalált algoritmus mentén javakat és szolgáltatásokat újra elosztani.

Mindeközben azzal, hogy nő például egy autó vagy más eszköz kihasználtsága, hatékonyabbá válik az adott gazdaság erőforrás-felhasználása is, ami környezettudatosabb gazdálkodást tesz lehetővé. Talán mondanunk sem kell, hogy ez ráadásul egy kiváló marketingeszköz is a sahring economy cégek kezében.

Ahogyan a PwC témába vágó tanulmánya is kifejti, a sharing economy erejét és fontosságát jól mutatja az a tény, hogy

az elmúlt 15 évben (főként 2010-2015 között) több mint 200 megosztáson alapuló üzleti modellt követő startup, összesen 11,5 milliárd dollár értékű befektetést kapott.

A sharing economy cégek tehát nemcsak "jófej startupok", hanem egy-egy iparágat üzleti alapon is megtámadni képes, olykor világméretű vállalkozások. És bár sokszor még csak niche piacokat oroznak el, néhány mamutot is kitermelt már az új gondolkodásmód és a technológia fejlődése, ezeket mutatjuk be a következőkben.

• Címkék:
• autóipar,
• információs technológia,
• Uber,
• Vallalatok,
• ivsz,
• airbnb,
• netflix,
• google,
• crowdfunding,
• digitális gazdaság,
• sharing economy,
• bmw

Ez a cikk folytatódik

• Ezek is csak pénzből élnek.
• Uber, Zipcar, BlaBlaCar és a többiek.
• Airbnb, Netflix, Spotify.
• A bankokat sem kímélik.
• Jó ez nekünk? Hogyan lehet őket szabályozni?.