Negyedével csökkenhetnek az új EU-források Magyarországnak

Jelentős forráscsökkenés néz ki

Az Európai Bizottság által bemutatott 2021-2027-es uniós költségvetési terv alapján "Magyarország ¬uniós támogatása jelentősen, akár 24 százalékkal csökkenhet" - fogalmazott Vitályos Eszter. Utalt azokra a döntésekre is (például erre és erre, amelyek a következő uniós ciklussal kapcsolatosak és az Európai Parlamentnek születtek. Amint mi is megírtuk: a sarokszámokról nem ott, hanem az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd leghamarabb idén ősszel, de nagyobb eséllyel 2020 második felében, igaz az Európai Parlamentben az ágazati jogszabályok kidolgozásával fokozottan haladnak.

Az államtitkára érzékeltette, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés gyors elfogadásánál fontosabb az, hogy Magyarország számára jó kompromisszum és minél több forrásról szülessen döntés, hiszen leszögezte: "Az biztos, hogy a költségvetés elfogadását semmiféle határidőhöz nem kívánjuk kötni."

Vitályos Eszter rámutatott arra is, hogy az Európai Bizottság által tavaly bemutatott 2021-2027-es költségvetési terv azt jelentené, hogy a Magyarországnak járó felzárkóztatási források 2018-as árakon egy főre vetítve a mostani ciklusra szóló 320 euróról 260 euróra esnének (ez 19%-os esés lenne és az egyik legnagyobb lenne a tagállamok között).

Az EFOP utóda nyertes lehet

A belengetett forráscsökkentés és a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötése kapcsán Vitályos leszögezte:

Minden körülmények között kiállunk amellett, hogy a kohéziós politikát az azzal közvetlenül össze nem függő célokkal nem lehet összekötni, legyen szó akár a migrációról, akár a jogállamiságról. Öröm az ürömben, hogy a humán fejlesztések területe a mostaninál akár még nagyobb hangsúlyt is kaphat a teljes pénzügyi kereten belül.

Utóbbi kapcsán azt mondta: az Emberi erőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP), illetve annak következő ciklusbeli utóda akár még nyertese is lehet a költségvetési átalakításoknak. A 2021-2027-¬es programozási időszakot az EPOF fejlesztésére szeretnénk alapozni, "amennyiben az Európai Szociális Alap forrásai jelentősen nem csökkennek" - fogalmazott.

Rámutatott, hogy a mostani ciklusban közel 981 milliárd forint áll az EFOP-ban a tárca rendelkezésére. "Mivel az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) programjai nagyrészt ebből gazdálkodnak, a tárca által felügyelt területekre fordítható összegek nagyjából megegyeznek a mostani cikluséval. Ha pedig optimistán számolunk, akkor az 1000-1100 milliárdot is elérhetjük" - vázolta.

Az államtitkár az interjúban megjegyezte, hogy jelenleg az összes operatív program körülbelül 9184 milliárd forintból gazdálkodik. Amint egy minapi elemzésünkben rámutattunk:

ezt a keretet már el is osztotta a kormány a nyertesek között, hiszen a támogatási adatbázis szerint jelenleg a megítélt támogatások teljes volumene 9204 milliárd forint, a hatályos szerződések állománya pedig 8960 milliárd forintot tesz ki.

Vitályos azt is kiemelte, hogy hazánk a Brüsszelből 2014-2020 között lehívott források arányával nemcsak a V4-csoport államai között, hanem a régió többi országával összevetve is a legjobb eredményt nyújtja eddig, hiszen a ciklusra járó keret 32%-át lehívták már a magyar hatóságok.

Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy "az összes programban megítélt támogatás hatvan százalékát már kifizették". "Ezek elsősorban a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági növekedést és a versenyképesség felpezsdítését segítették" - tette hozzá.

A kifizetésekben az éllovas 1365 milliárd forinttal a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), és a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) is meghaladták a kifizetések az ezermilliárd forintot. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP) 818 milliárdot, az EFOP közel ezermil¬liárdos keretéből 663 milliárd forintot fizettek ki eddig tájékoztatása szerint.

Így néz ki most az EFOP

Az interjúban bemutatta Vitályos, hogy milyen célokra fordítanak ebből a közel 1000 milliárdos EFOP-ból a mostani ciklusban. A program több ágazat fejlesztésére irányul: idetartoznak az oktatási, az egészségügyi, illetve a szociális és felzárkóztatási területet érintő fejlesztések, valamint a kulturális intézményeket, az egyházi és civil szervezeteket, a sportot támogató programok, továbbá a család- és ifjúságpolitikát érintők.

A főbb területek információi:

• Az alapfokú oktatás területén az iskolai lemorzsolódást szolgáló fejlesztésekre és a köznevelésre, valamint a mindenki számára elérhető felsőoktatás megteremtésére 350 milliárd forintot meghaladó összeget fordít a tárca. Vitályos kiemelte: az uniós fejlesztések azért fontosak, mert támogatják az alulteljesítő iskolák felzárkóztatását, a korszerű pedagógiai módszerek bevezetését és a természettudományos tárgyak népszerűsítését is. Lényegesnek tartja azt is, hogy az EFOP-ból jut a nyelvvizsgához kötött felsőoktatási felvételi sikeres teljesítésének támogatására is, csakúgy, mint a digitális tananyagok és eszközhasználat fejlesztésére.
• A felsőoktatás területén három fő irányról beszélt. Az egyik a duális, gyakorlatorientált képzések támogatása, amely célokat két pályázattal, összesen 6,93 milliárd forinttal segítette a tárca. A második fő terület a felsőoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztése: erre a kormányzat 28,5 milliárdot szán. A harmadik irány az innovációs fejlesztések támogatása: idetartozik a hallgatók nemzetközi mobilitásának segítése, a kutatói kapacitások bővítése és az együttműködések elősegítése, amelyek célokra 82 milliárd forintos fejlesztési támogatást biztosít a tárca hat pályázat keretében. Kiemelte: 28 állami oktatási intézménynek adtunk uniós támogatást.
• Az egészségügyi fejlesztési programokra az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordít a tárca. Ebből megközelítőleg 85 milliárd forint az infrastruktúra bővítését, míg a fennmaradó 63 milliárd humán jellegű fejlesztéseket szolgál. Azt is megjegyezte: jelenleg hatvan kórházban van felújítás és eszközbeszerzés és külön kiemelte a pécsi és debreceni fejlesztéseket.
• A szociális ágazat támogatása az egyik legnagyobb a tárcánál, ezért ide több mint 350 milliárd forint jutott a mostani pénzügyi időszakban. Példaként említette a Biztos Kezdet Gyerekházak programot, amely azt célozza, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek családban, közösségben maradjanak és elsősorban a leszakadó térségekben, a szociálisan hátrányos helyzetben lévőkön segít, ahol a szülők nem dolgoznak vagy egyéb más problémákkal küzdenek. Ilyen otthonok már közel száz helyen létesültek az országban, és napi négy órában vannak nyitva, így a szülőkkel együtt, de felügyelet mellett vannak a gyerekek hároméves korig. Több tízmilliárdot költ a tárca arra is, hogy az idősek számára fenntartott több száz férőhelyes szociális intézményekbeli személytelen ellátás helyett 6-12 fős lakóotthonokat vagy támogatott lakhatási formákat alakítsanak ki. A szociális ágazatban dolgozók képzéseire is jelentős összegeket költenek, így 2023-ra a fejlesztéseknek köszönhetően csaknem negyvenezer humán közszolgáltatásban dolgozó szakember vehet részt uniós forrásból támogatott oktatásokon.
• A sportcélú programokra a kormányzati forráson kívül az EFOP-ból is jut pénz, itt olyan projektekre fordít a tárca 14 milliárd forintot, amelyek a szabadidősport életvitelszerű gyakorlására ösztönöznek vagy a mindennapos iskolai testnevelés minőségi fejlesztését szolgálják.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Sóki Tamás

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• efop,
• emberi erőforrás operatív program,
• 2014-2020,
• 2021-2027,
• emberi erőforrás minisztérium,
• vitályos eszter