Betelt a pohár Európa vezető katonai hatalmainál: jön az ellencsapás Oroszországgal szemben

Oroszország drónjai és titkosügynökei sorozatos provokációkat hajtanak végre NATO-tagállamokban. Európában közben egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy már nem elég a védekezés.

Több kormány már az aktív fellépés lehetőségeit vizsgálja, és sorra készülnek a tervek a lehetséges válaszcsapásokról.

Felmerültek összehangolt kibertámadások, gyorsabb és egységesebb attribúció, valamint előre be nem jelentett NATO-hadgyakorlatok. A balti és közép-európai országok szerint Moszkva folyamatosan teszteli a határokat, és a válaszlépéseket is figyeli.

Az utóbbi hetekben több orosz drón sértette meg a lengyel és román légteret. Rejtélyes repülőeszközök okoztak fennakadásokat európai repülőtereken és katonai létesítményekben. Emellett folyamatos a GPS-zavarás, a légi és tengeri határsértés, és egy robbantás történt egy kulcsfontosságú lengyel vasútvonalon. A német védelmi államtitkár szerint Európának el kell döntenie, meddig tűri ezt a mintázatot. A korábbi években már voltak mérgezések, robbantások, befolyásolási műveletek és választási beavatkozások, de a mostani aktivitás sűrűsége és kiterjedtsége példa nélküli.

A prágai Globsec adatai szerint január és július között több mint 110 szabotázs és merényletkísérlet történt Európában, főként Lengyelországban és Franciaországban, orosz kapcsolatokkal.

Közben Vlagyimir Putyin is kemény üzeneteket küld: szerinte a világpolitika tere ma „kreatívabb”, és figyelik Európa militarizációját. A Kreml a NATO-t és az EU-t már riválisként kezeli. Európai vezetők viszont hangsúlyozzák, hogy nem akarnak háborút egy nukleáris hatalommal, de a visszatartó erőt erősíteni kell. Többen figyelmeztetnek, hogy a félelem nem lehet döntési alap, és határozottságra van szükség.

A jelenlegi reakció elsősorban a védelem erősítése, így a NATO fejleszti a drón- és légvédelmet a keleti fronton. Ez Moszkvát tovább irritálja; Dmitrij Medvegyev elnöki tanácsadó nyílt fenyegetésekkel reagált. A gyakori provokációk miatt több kormány is élesebben fogalmaz. Lengyelország 10 ezer katonát vezényelt kulcsfontosságú infrastruktúrák védelmére, miután megrongálták a Varsót Kijevvel összekötő vasútvonalat.

Olaszország 125 oldalas tervet készített a megtorló lépésekre, benne egy hibridellenes európai központ, kiberhaderő és AI-szakértői gárda ötletével.

A keményebb fellépés tartalma ugyanakkor még vitás. Nyugaton jogi és etikai dilemmát okoz, hogy lehet-e Oroszországéval azonos eszközökhöz nyúlni. Egyes országok már most is engedélyezik az offenzív kiberakciókat. A katonai és titkosszolgálati körök szerint célzott támadásokkal meg lehetne zavarni az orosz hadiipari rendszereket, például a dróngyártást, energiaellátást vagy a fegyverszállítás logisztikáját. Emellett szükség van a dezinformáció elleni fellépésre, Oroszországon belül is, amihez a régiót jól ismerő szövetségesek támogatása kell. A válaszlépéseknek ugyanakkor tagadhatónak kell maradniuk.

A NATO továbbra is elsősorban védelmi szervezet, és ódzkodik a nyílt offenzívától, így a szövetségen belül inkább az erődemonstrációs lépések kerülnek előtérbe.

Ide tartozik a gyors és következetes nyilvános attribúció, amikor Moszkva áll egy hibrid támadás mögött, valamint az előzetes bejelentés nélküli hadgyakorlatok az orosz határ közelében.

A helsinki hibridellenes központ szakértői támogatást és képzést adnak, és új politikákat dolgoznak ki. A NATO-n belüli hangulat egyre inkább abba az irányba tolódik, hogy a szövetségnek láthatóvá kell tenni az éberséget és a gyors reagálóképességet, mert a jelenlegi fenyegetési szint már nem fér bele a régi keretekbe.

Címlapkép forrása: NATO