A kormány soha nem látott figyelmeztetést adott ki - Közel a nagy brüsszeli alku?

Ennek tartalmát és méreteit egyelőre nem ismerjük, de néhány héttel ezelőtti információink szerint legalább 400-500 milliárd forintos méretű pénzügyi bírság (ahogy hangsúlyoztuk: nem nettó forrásvesztés!) körvonalazódott, illetve az, hogy a magyarországi uniós forráselosztási és ellenőrzési rendszerben alapvető változtatásokat kell végrehajtani a korábbi hibák végleges orvoslása érdekében. Éppen utóbbi vállalásnak az egyik jele az, hogy példátlanul erős figyelmeztetéssel felérő közbeszerzési eljárási útmutatókat adott ki pénteken délután a Miniszterelnökség.

Ez arra utal, hogy pénzügyi korrekció bevállalása mellett bizonyos konkrét vállalásokat tettek a magyar hatóságok a Bizottságnak azért, hogy a jövőben a közbeszerzések és azok ellenőrzése terén ne állhassanak elő újra rendszerszintű problémák.

Ebben a két figyelmeztető anyagban a tárca újra emlékezteti az EU-pályázatok elnyerésére, vagy már a megvalósítására készülő érintetteket, hogy mikre figyeljenek a közbeszerzési eljárások értékelési szempontjainak meghatározása és az egész eljárás lebonyolítása során, illetve az ellenőrző rendszer milyen szempontok szerint fog eljárni. Mint emlékezetes: egy korábbi uniós rendszeraudit szerteágazó, rendszerszintű hibákat talált a Miniszterelnökséghez tartozó Közbeszerzés-Felügyeleti Főosztály működésében (KFF), mert például számos olyan projekt átment az ellenőrzési rendszeren, amelynek a nagy vízügyi keretközbeszerzés során a nyilvános szempontok mentén nem lett volna szabad, míg olyan ajánlatokat zártak ki tömegesen, amelyeknek nyernie kellett volna.

A magyar hatóságok és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták egyik síkja a közbeszerzési ellenőrzési rendszerre vonatkozik (amelynek módosítása a jelek szerint most elindult és várhatóan egyéb intézményrendszeri átalakítások is lesznek a következő hónapokban). A másik síkja pedig az egyes Operatív Programokban (főként a környezetvédelmi és energiahatékonysági fejlesztéseknél (KEHOP), illetve a terület- és településfejlesztési programnál (TOP)) benyújtott számlák tartalmával, azok Bizottság által kalkulált átlagos hibaarányával függ össze.

Amint május végi cikkünkben levezettük: az egyeztetések leginkább arra koncentráltak, hogy a vizsgált projektszámláknál a különböző korábbi auditok eredményeként megállapítható-e a 10% feletti átlagos hibaarány, vagy sem. Mert ha igen, akkor a vizsgált projektekkel kapcsolatos Operatív Programokban (szinte az összeset érinti) a szabályok alapján azonnal teljesen felfüggeszthető a támogatások folyósítása, hiszen a Bizottság az időközi kifizetéseknél a benyújtott számláknak csak a 10%-át tartja vissza az éves zárásig a pénzügyi érdekeinek védelme érdekében.

Ha viszont kiderül az audit vizsgálatok összesítése alapján, hogy a magyar projektszámlák esetén 10% feletti a kalkulálható átlagos hibaarány, akkor a Bizottság pénzügyi érdekei sérülnének (kevesebb pénzt tart vissza, mint amennyi indokolt), így az általa feltárt hibák kijavításáig (a közbeszerzési felügyeleti rendszer módosításáig és a problémás számlák brüsszeli elszámolásból való kivételéig, várhatóan több hónapig) teljes felfüggesztést szabhat ki Brüsszel csaknem az összes Operatív Program esetében.

Ezt nyilván mindenáron el szeretnék kerülni a magyar hatóságok, illetve macerás lenne egyesével minden közbeszerzés minden számláját újra végigellenőrizni és éppen ezért lehetséges az az együttes kimenetel, hogy

• a magyar hatóságok az elmúlt hetekben belementek egy összességében jelentős volumenű pénzügyi korrekciós alkuba (és az éves pénzügyi zárás keretében június 30-ig kiküldik/beteszik az éves elszámolásba a különböző fejlesztési számlákat, hogy ne nyíljon tovább a költségvetési olló az itthoni támogatás-kifizetések és a brüsszeli folyósítások között)
• ezen felül bevállalták, hogy az intézményrendszerben hol milyen pontokon (exit pontok az egyes auditokban) tesznek változtatásokat.

A fenti második pontra utalnak a péntek délután kiadott miniszterelnökségi figyelmeztetések, amelyek hivatkoznak az Európai Bizottság álláspontjára, illetve számos uniós rendeletre, esetjogra és összességében azt üzenik, hogy az eddig lazábban kezelt közbeszerzési gyakorlatoktól (pl. társadalmi/szociális, illetve környezetvédelmi szempontok), eljárási mintáktól, esetleges trükközésektől tartózkodjanak a továbbiakban az érintettek, illetve nem lehet az ajánlatkérőknek "korlátlan választási szabadsága" a benyújtott ajánlatokban való válogatás során.

Az értékelési szempontokat rögzítő anyag úgy fogalmaz:

Annak érdekében, hogy a hazai közbeszerzések minél inkább megfeleljenek az uniós források felhasználásának előfeltételét jelentő, a közbeszerzések jogszerű megvalósítására vonatkozó követelményeknek,

most kiadták azokat a szempontokat, hogy mihez tartsák magukat az érintettek egyrészt az ajánlatok értékelése során, másrészt az intézményrendszer milyen szempontok szerint fog eljárni az ellenőrzés során.

Az első anyag utolsó bekezdése is beszédes, miszerint az utólagos pénzügyi korrekciók elkerülése érdekében:

Kérem a Tisztelt Kedvezményezetteket, illetve a Támogatást Igénylőket, valamint az egyéb Ajánlatkérőket, hogy az eredményes forrásfelhasználás és az utólagos pénzügyi korrekciók elkerülése érdekében a fentiek gondos figyelembe vételével szíveskedjenek eljárni. A Miniszterelnökség a közbeszerzések dokumentumainak (előzetes) ellenőrzése során szintén a fentiekben foglaltakra figyelemmel fog eljárni.

Mivel a 2014-2020-as uniós ciklus 7 évre szóló keretének 100%-a felett jár a forráselosztás, így az erős figyelmeztetést jelentő közbeszerzési anyagok már csak korlátozott számú projektre, illetve ahhoz kapcsolódó pénzköltésre gyakorolnak tényleges hatást. Ezzel együtt is fontos a fejlemény ezek kiadása, hiszen azért a mostani ciklusban egészen 2023 végéig lehet pénzt költeni.

A másik anyag a közbeszerzések során a verseny tisztaságának sérelmét eredményező egyes helyzetek elkerülésével kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatról szól és határozottan körbejárja azokat a jogszabályi kereteket és ellenőrzési gyakorlatban érvényesített szempontokat, amelyekre figyelni kell (az uniós forrásból megvalósuló) közbeszerzések terén:

• A verseny tisztaságának biztosításával kapcsolatos általános előírások
• Az összeférhetetlenség nevesített esetei
• Az ajánlattevői (részvételre jelentkezői) minőséggel össze nem férő magatartások
• Versenyjogi jogsértések
• Gazdasági szereplők jogsértő kiválasztása
• Gazdasági szereplők összehangolt magatartása.

A fentiekből is jól érzékelhető, hogy a közbeszerzési rendszer működése és ellenőrzése során a Bizottság által tapasztalt problémákat egy erős figyelmeztető anyaggal is igyekszik enyhíteni a Miniszterelnökség, ami szintén utal a közeli (vagy már meg is született) brüsszeli megegyezésre.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• Európai Bizottság,
• közbeszerzés,
• figyelmeztetés,
• miniszterelnökség,
• audit