Az EU-s pénzalapok lehetséges befagyasztásáról szóló polgári kezdeményezést regisztrált az Európai Bizottság

1. Az "Állítsuk meg a korrupciót a gyökerénél Európában a források felfüggesztésével azokban az országokban, ahol a határidő lejárta után sem hatékony az igazságszolgáltatás" elnevezésű kezdeményezés szervezői arra kérik a Bizottságot, hogy az újonnan felvett tagállamokra vonatkozóan vezessen be - csatlakozásuktól számítva - 10 éves határidőt, és ennek lejártakor léptessen életbe automatikus moratóriumot a strukturális és a kohéziós támogatások kifizetésére mindaddig, amíg ki nem kerül az adott tagállam igazságszolgáltatási rendszere az ellenőrzési mechanizmus alól. A szervezők szerint bizonyos körülmények között az új tagországokban jelentkező korrupció más uniós országok kezére játszhat, szigorú időkeret meghatározásával viszont el lehet kerülni, hogy az EU-országokban közvetlen vagy közvetett módon ösztönzést kapjon a korrupció.

Ez a kezdeményezés tehát a jogállamiság és az EU-pénzek összekötésének kérdésén haladt tovább, de csak az új tagállamokra vonatkozna, és még így is erősen kérdéses, hogy sikeres lesz-e, hiszen az uniós alapszerződés nem ad lehetőséget ilyenfajta automatizmusra. Az elmúlt évek Magyarországgal, illetve Lengyelországgal kapcsolatos vitái ezért indultak el a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás irányába, de azok nagyon hosszadalmasak, bonyolultak és nem is értek el egyelőre érdemi eredményt. A kezdeményezést részben nyilván ez a felismerés is motiválja.

2. Az "Intézkedések az éghajlatváltozási vészhelyzet ellen" elnevezésű kezdeményezés szervezői szerint ambiciózusabb éghajlatvédelmi célokra és több pénzügyi támogatásra van szükség az éghajlat-politikai intézkedésekhez. A szervezők hangsúlyozzák, hogy "az EU-nak 80%-ra kell módosítania a Párizsi Megállapodás szerinti, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit annak érdekében, hogy 2035-ig elérje a nulla nettó kibocsátást, az európai éghajlatvédelmi jogszabályokat pedig ennek megfelelően ki kell igazítania." 3. A "Mentsük meg a méheket és a mezőgazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért" elnevezésű kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy dolgozzon ki jogszabályjavaslatokat a szintetikus növényvédő szerek kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása, továbbá a mezőgazdasági termelőknek az átállás során történő támogatása céljából. A szervezők azt kívánják elérni, hogy az EU 2030-ig vonja ki a szintetikus növényvédő szerek 80%-át az európai mezőgazdasági termelésből, a sort a legveszélyesebb szerekkel kezdve, és 2035-re teljesen szüntesse meg területén a szintetikus növényvédő szerek használatát. A kezdeményezés ezenfelül arra irányul, hogy a mezőgazdasági térségekben végbemenjen a természetes ökoszisztémák helyreállítása, továbbá hogy a kis méretű, diverzifikált és fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezése, az agroökológiai és biogazdálkodási módszerek gyors elterjedésének támogatása, valamint a növényvédő szerek nélküli és GMO-mentes gazdálkodás előmozdítása révén megújuljon a mezőgazdasági termelés. A Bizottság jogi szempontból mindhárom kezdeményezést elfogadhatónak ítéli, ezért a nyilvántartásba vételük mellett döntött, melyre szeptember 12-én (1.), szeptember 23-án (2.), illetve szeptember 30-án kerül majd sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha az egyes kezdeményezések egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kapnak legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, és döntését mindkét esetben indokolnia kell. A Bizottság ma arról is döntött, hogy nem veszi nyilvántartásba "A közös kereskedelempolitika összhangja az uniós szerződésekkel és a nemzetközi joggal" elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés azt hivatott megakadályozni, hogy uniós személyek vagy szervezetek termékeket exportáljanak megszállt területekre, illetve megszállt területekről származó termékeket importáljanak az EU területére. A Bizottság azért nem tudja nyilvántartásba venni a javaslatot, mert nincs hatásköre az ehhez szükséges határozatjavaslat előterjesztésére.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.