Huszonegyszeresen túllépte a határértéket az ólomtartalom a csapvízben – Éppen az NNGYK érintett

Az NNGYK Albert Flórián út 2-6. szám alatti székhelyén dolgozók 2023 áprilisában figyelmeztették egymást, hogy ne fogyasszanak csapvizet a magas ólomtartalom miatt. A problémát a korábban ott működő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársai is ismerték, akik palackos vízzel oldották meg a helyzetet. Bár az épületben laboratóriumi és nyílászáró-felújítások történtek, a vízvezetékrendszert nem korszerűsítették.

A dolgozók jelzése nyomán a vezetőség mintavételt rendelt el. Az eredmények aggasztóak voltak: a minták több mint felében határérték feletti ólomszennyezést találtak. A literenkénti 10 mikrogrammos határértéket négy esetben több mint tízszeresen haladta meg az ólomtartalom,

egy helyszínen pedig a megengedett szint huszonegyszeresét mérték.

A mérést azóta kétszer megismételték, de ezekről a dolgozók már nem kaptak részletes tájékoztatást. A második mérés előtt egy hónapon keresztül napi egy órán át folyatták a vizet. A vezetőség azt javasolta a munkatársaknak, hogy fogyasztás előtt két-három percig folyassák a csapvizet, vagy használják azokat a csapokat, ahol a mérések határérték alatti szennyezést mutattak.

Az NNGYK a sajtómegkeresésre megerősítette a problémát. A központ tájékoztatása szerint az ólombevitelnek általában csak 10-15 százaléka származik a csapvízből. "Az ivóvíznyerésre használt hazai vízbázisok sehol sem tartalmaznak számottevő mennyiségű ólmot. Az ólom elsősorban úgynevezett másodlagos szennyezőként, az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva kerülhet a csapvízbe. Régi épületek esetében bárhol előfordulhatnak olyan vízvezetékek, amelyek esetén bizonyos óvintézkedések indokoltak" - írták.

Az NNGYK által korábban végzett országos felmérés szerint a csapnyitáskor vett minták 14, egy perc folyatás után a minták 6 százaléka haladta meg az ólomtartalomra vonatkozó határértéket. A probléma elsősorban a fővárosban és az ötezer fő feletti városokban jelentkezik. Érdekes módon az NNGYK saját ólomszennyezettségi kockázati térképén a székhelyükről nincsenek adatok, de a környező épületek magas kockázati besorolást kaptak.

A központ tájékoztatója szerint a magas kockázati szintű épületekben a csapvíz ólomtartalmának vizsgálata mindenképp javasolt, és szükséges az épületen belüli ólomforrások felderítése. Ha az ólomforrás az épület belső ivóvízhálózatában van,

a felelősség a tulajdonosé, aki azonban nem kötelezhető az ólomcsövek eltávolítására.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images