Még idén is jönnek új vidékfejlesztési EU-pályázatok

Az agrárminiszter a tájékoztatón többek között az alábbiakat mondta az MTI összefoglalója szerint:

• A magyar gazdálkodóknak idén több mint 450 milliárd forintot fizetnek majd ki különböző terület- és állatalapú támogatási jogcímeken a tavasszal benyújtandó támogatási kérelmeik után.
• A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek folyamatos elbírálásával és a kifizetések további gyorsításával folytatódik a nyertes pályázatok kihirdetése.
• Még a mostani program keretében új pályázatokat hirdetnek meg idén a termelői csoportok újabb támogatására, az öntözési közösségek együttműködésének és a csemetekertek gépbeszerzésének támogatására.
• Emellett – bár a Vidékfejlesztési Program jelenlegi, mintegy 1400 milliárd forintos kötelezettségvállalása meghaladja a keret 100 százalékát – a maradványösszegek és az esetlegesen visszahulló források figyelemmel kísérésével új pályázatokat is meghirdetnének idén. A palyazat.gov.hu adatai szerint egyelőre 1015 milliárd forinton állnak a megítélt támogatások, de ez az adatbázis jellemzően nem teljeskörű, illetve nem a legfrissebb tényleges adatokat mutatja.
• Nemzeti forrásokból 2020-ban is 100 milliárd forintot fordítanak agrártámogatásokra, kiemelten fókuszálva az állattenyésztésre.
• A jogalkotási feladatok között van a családi gazdasági és az őstermelői kategória évtizedes, „ráncfelvarrásra szoruló” szabályozási környezetének rendezése, a mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása, valamint a hazai szőlő-bor ágazat szabályozási környezetének megújítása, egy új bortörvény megalkotása.
• Az idei év egyik legfontosabb témájának nevezte a generációváltás kérdését, ezért olyan szakpolitikai programon dolgoznak, amely megkönnyíti, hogy a gazdaságokat az idősebb generációk átadják a fiatalabbaknak.

Öntözési ügyek és birtokrendezés

A tárcavezető emlékeztetett rá, hogy január elsején hatályba lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely szerint az öntözés közérdek és ahhoz való hozzájutást igyekeztek egyszerűbbé, átláthatóvá, olcsóbbá és könnyebben elérhetővé tenni. A cél, hogy a jelenlegi 87,5 ezer hektáros öntözött terület nagyságát két év alatt 200 ezer hektárra növeljék. Ennek elérése érdekében ösztönöznék az öntözési közösségek, együttműködések kialakulását, valamint elérnék, hogy ne lehessen a mozaikos földszerkezetből adódóan megakadályozni az öntözési szándékot.

Nagy István beszélt arról is, hogy a tavaly létrehozott Nemzeti Földügyi Központ idén a törvény által meghatározott módon segíti az öntözéses beruházásokat, készíti az engedélyezést gyorsító dokumentumokat.

Ez a központ kulcsszerepet tölt be az osztatlan közös tulajdon tervezett rendezésében is

- hangsúlyozta.

Az agrártárca elkészítette és tervei szerint idén tavasszal az Országgyűlés elfogadja azt a birtokrendezésről szóló törvénycsomagot, amely a rendszerváltás óta le nem zárt állami birtokpolitikai ügyek rendezését célozza, és jelentős részben az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának gyorsítására szolgál.

Klímavédelem

Nagy István szerint

az élelmiszer-gazdaságban nem megoldható a károsanyag-kibocsátás mérséklésére a termelés mértékének csökkentése, ezért az agráriumban kibocsátáscsökkentő technológiák bevezetése jelentheti a megoldást a klímavédelem érdekében.

Magyarország mezőgazdaságában klímapolitikai szempontból a miniszter kiemelt jelentőségűnek tartja például a fejlesztést az öntözés, a digitalizáció és a precíziós mezőgazdaság, az állattartó-telepek, a trágyakezelés, a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, az agrárkörnyezeti és klímakutatási, innovációs és tudásátadási rendszerek területén.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.