Bűvös határon túl az Orbán-kormány pénzosztása

Kezdjük legérdekesebb változásokkal!

Az EU-támogatások havi kifizetése 2020 januárjában 287 milliárd forintot tett ki adataink szerint, ami jelentős gyorsulás a megelőző időszakhoz képest és egyúttal kétéves csúcsot jelent. Amint látjuk: a legnagyobb volumenben gazdaságfejlesztési (GINOP), illetve közlekedési (IKOP) projekteknél ugrott meg a kifizetések volumene.

A kifizetések programonkénti bontását foglaljuk össze az alábbi táblázatban és amint látható: 1 év alatt 1365 milliárd forinttal nőtt a támogatások kifizetett volumene. Ebből a két legnagyobb tétel a GINOP és az IKOP volt, amelyeknél a januári bőven 100 milliárd forint feletti tempó azt jelenti: az ezekben a programokban 1 év alatt kifizetett tétel harmada idén januárban történt meg.

A januári 287 milliárd forintos értékkel immár a kerek 7000 milliárd forintos határ fölé, 7005 milliárd forintra bővült az összes támogatás kifizetése idehaza, ami azt jelenti, hogy az eredetileg kalkulált 7 éves támogatási keretösszeg több mint háromnegyedét már kifizették (az alábbi ábrán a kis keretösszegű halászati és szociális programok nincsenek benne, azokkal együtt lépte át a kerek szintet a kifizetés).

Példátlan fejlemény és a háttere

A támogatás kifizetések mellett azt is érdemes nézni, hogy mennyi új EU-támogatásról határoznak a hatóságok egy-egy hónapban, itt viszont szokatlan dolog történt: a Vidékfejlesztési Programon (VP-n) kívül a többi 9 programban összességében 242-vel csökkent az összesen megítélt támogatás darabszáma. Ilyenre (ilyen jelentős változásra egyik hónapról a másikra) még nem volt példa az idősorunk alapján.

Ha mélyebben megnézzük, hogy mi lehet ennek a csökkenésnek az oka, azt látjuk, hogy a GINOP-ban csaknem 700-zal 19064 darabra esett a megítélt támogatások darabszáma és 31 milliárddal 2547 milliárdra a megítélt támogatások volumene. Ez húzta tehát le a VP-n kívüli többi 9 program együttes támogatási adatszámát 242 darabbal. Amint látjuk: a területfejlesztési programban (TOP) közel 400-zal, a VP-ben pedig több mint 750-nel nőtt a megítélt támogatások darabszáma.

A GINOP-ban valószínűleg az történt, hogy bedőlt/akadozó projekteknél felmondták a támogatási szerződéseket, illetve lassan haladó pályázatoktól elvettek forrásokat és más pályázatok keretéhez adták hozzá.

A GINOP Éves Fejlesztési Keretének tavaly év végi jelentős módosításai már előrevetítették ezeket a módosításokat.

A GINOP-ban történt támogatás visszamondás hatására az összesen megítélt EU-támogatások volumene is csökkent 11 milliárddal 9529 milliárd forintra. Ez a csökkenés is szokatlan, igaz nem példátlan az elmúlt évek idősorát nézve.

Megint jött egy „kis" pénz Brüsszelből

A Portfolio adatai szerint január elejétől február elejéig 133 millió euróval, kb. 45 milliárd forinttal, 10,955 milliárd euróra ugrott a Brüsszelből átutalt felzárkóztatási és vidékfejlesztési támogatások együttes volumene, ami a 7 évre szóló összes támogatási keret csaknem 44%-át jelenti.

Közben amint fentebb jeleztük: idehaza januárban 287 milliárd forintot tett ki az EU-támogatások kifizetése, így tehát

a két pénzáramlás közötti különbség újra tágult, ami növelte az államháztartás finanszírozási terheit.

Ezeket mutatja fenti és alábbi ábra, miszerint az összesen jóváhagyott támogatás már 9530 milliárd forintnál jár (a 7 éves eredeti keret 104%-a), a kifizetett támogatásoké átlépte a 7000 milliárdot (76% felett), a befolyt támogatásoké pedig 3500 milliárdnál jár (44% közelében).

Mindez tehát azt is jelenti, hogy idáig az itthoni kifizetések 50%-a érkezett meg a magyar államháztartás számláira Brüsszelből az elméletileg lehetséges 75%-kal szemben. (Az itthoni kifizetések 15%-át eleve meg sem kapja a magyar állam, hiszen az a társfinanszírozási ráta, ezen túl a Bizottság rendre 10%-ot visszatart az aktuális kifizetésekből az esetleges szabálytalanságok finanszírozására).

Hogy állunk a nemzetközi mezőnyben?

Amennyiben a Brüsszelből történő forráslehívást (abszorpciót) az összes tagállam körében vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a 44%-os magyar ráta kicsit jobb, mint az EU átlaga, de még így is a középmezőnynek felel meg.

Az egyes uniós alapokbeli folyósítást nézve az látszik, hogy a Kohéziós Alapnál (CF), az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál (ERDF) és az Európai Szociális Alapnál (ESF) az EU-s átlagnál jobban állunk, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (EAFRD)  és az Európai Halászati Alapnál (EMFF) elmaradunk attól. Kiugró a teljesítménye az EU-s átlaghoz képest az Ifjúsági Garancia Programban (YEI), amelynek 86%-át már lehívta a magyar kormány, miközben az EU-s átlag még csak 56%-nál jár.

A kiugró teljesítmény másik oldala

A 7 évre szóló teljes pályázati keret nyertes projektekkel való itthoni lekötésénél a 110%-os aránnyal Magyarország messze minden tagállamnál jobban áll. Ez már huzamosabb ideje így van, mert itthon nagyon gyorsan felpörgette a pénzosztást a kormány a 2014-2020-as ciklus első felében. Sőt már 2017-ben megengedte azt, hogy a 7 évre szóló keretet legalább 10%-kal túlvállalják az egyes programok irányító hatósági vezetői. Ez vezetett a 110%-os mostani teljesítményhez, amit részben az óvatosság is indokolt, miszerint a gyors pénzköltés sok esetben nem volt szabályos, és így minél hamarabb meg akarta képezni a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer azt a többlet számlaállományt, amelyet majd a brüsszeli vizsgálatokon fennakadó számlák helyébe ki tud küldeni, hogy ne veszítsen forrásokat az ország.

Ez az óvatos stratégia nem volt alaptalan, hiszen a minap már az Európai Bizottság is nyilvánosan elismerte, hogy tényleg hatalmas, több mint 1 milliárd eurós pénzügyi büntetést vállalt be a kormány egyes programok szabálytalan pénzfelhasználása után.

Ez a 7 éves keret kb. 5%-a és azért, hogy erre a részre biztosan legyenek problémamentes számlák, amiket ki lehet küldeni Brüsszelbe kifizetés céljából, a 10%-os túlvállalás engedélyezésével készült fel úgy, hogy minden programban az elérhető keretnél több nyertes projektet hirdetett ki.

Ilyen értelemben tehát ennek a 110%-os magyar teljesítménynek kettős a megítélése.

Egyrészt azt mutatja, hogy a magyar hatóságok tényleg minden tagállamnál gyorsabbak voltak a források lekötésével, másrészt a többi tagállamban nem kellett a szabálytalanságtól való félelem miatt eleve a 7 éves keretnél jóval többet költeni az államháztartás, azaz az adófizetők zsebének terhére.

Címlapkép forrása: nif.hu, az M70 autópálya Letenye-Tornyiszentmiklós közötti szakaszának átadója 2019. december 13-án

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.