Brüsszelnek nagy terve van a 2700 milliárd eurós ágazattal, amelyikről soha nem hallott

Az Európai Bizottság új bioökonómiai stratégiát fogadott el, amely a megújuló biológiai erőforrások jobb hasznosításával egyszerre növelné az EU gazdasági versenyképességét és csökkentené a fosszilis importoktól való függést – jelentette be csütörtökön az uniós végrehajtó testület.

A bioökonómia már ma is jelentős gazdasági súlyt képvisel: 2023-ban mintegy 2700 milliárd eurós értéket termelt, és 17,1 millió embernek adott munkát, ami az uniós foglalkoztatás nagyjából nyolc százalékát jelenti.

A mostani bejelentés szerint az Európai Bizottság célja, hogy a bioalapú innovációk gyorsabban jussanak el a laboratóriumból a tömegtermelésig, és nagyobb arányban váltsák ki a fosszilis alapú vegyipari termékeket, csomagolóanyagokat, textilszálakat és építőipari alapanyagokat.

A stratégia egyik központi eleme a szabályozási környezet átalakítása annak érdekében, hogy az innovatív bioalapú megoldások gyorsabban engedélyezhetők legyenek. Brüsszel egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb jóváhagyási folyamatokat ígér az új technológiáknak, ami különösen a kis- és középvállalkozások számára jelenthet áttörést.

Az uniós finanszírozási keretekben külön „bioökonómiai ablak” jön létre a jövőbeli Versenyképességi Alapban és a Horizon programban, így a kutatás, a kísérleti üzemek és az ipari felskálázás egyaránt célzott támogatást kaphat.

Emellett létrejön a Bioeconomy Investment Deployment Group, amely a Bizottság, az EIB-csoport, a nemzeti fejlesztési bankok és magánbefektetők részvételével bankképes projektek előkészítését segíti.

A kereslet ösztönzésére az Európai Bizottság azonosította azokat az ágazatokat, ahol a bioalapú termékek tömeges elterjedése gyors gazdasági növekedést és kibocsátáscsökkentést hozhat. Ilyen területek:

• a bioplasztikok,
• a bioalapú textil- és szálipar,
• az építőanyagok,
• a biokémiai anyagok
• és a biorovarirtók.

A stratégia fontos eleme a Bio-based Europe Alliance (BEA) létrehozása, amelyben európai vállalatok vállalnák, hogy 2030-ig legalább 10 milliárd euró értékben vásárolnak bioalapú termékeket.

Az Európai Bizottság ezzel párhuzamosan a közbeszerzési rendszert is úgy alakítaná át, hogy abban nagyobb hangsúlyt kapjon a bioalapú tartalom.

A biomassza rendelkezésre állása kulcskérdés a bioökonómia további bővüléséhez. Az EU jelenleg biomasszaigényének mintegy 90 százalékát saját forrásból fedezi, és a stratégia célja ennek hosszú távú megőrzése. A dokumentum kiemeli, hogy a biomassza-termelésnek a talaj, a vízkészletek és az ökoszisztémák teherbírásán belül kell maradnia, különösen az erdőgazdálkodásban és a mezőgazdaságban. Ennek részeként olyan kezdeményezések indulnak, amelyek a talajvédelemért, a szénmegkötés növeléséért, illetve a mezőgazdasági és ipari melléktermékek – például növényi maradványok vagy szerves hulladék – magasabb hozzáadott értékű hasznosításáért járó díjazást biztosítanak.

A stratégia nemzetközi dimenziója szerint az EU célja, hogy a bioalapú technológiák és anyagok globális piacán vezető szerepet töltsön be. A közlemény szerint a Bizottság ennek érdekében olyan partnerségeket hozna létre, amelyek csökkentik az ellátási kockázatokat, diverzifikálják a nyersanyagforrásokat és bővítik az európai vállalatok exportlehetőségeit. A geopolitikai bizonytalanságok közepette – különösen a fosszilis energiahordozók és egyes kritikus nyersanyagok esetében – a bioalapú értékláncok stabilabbá és ellenállóbbá tehetik az európai gazdaságot.

A kék bioökonómia, vagyis a tengeri és édesvízi biológiai erőforrásokra épülő iparágak további növekedési potenciált jelentenek a testület szerint. A stratégia célja, hogy jobban hasznosítsák az akvakultúra melléktermékeit, a nem őshonos fajokat és mindenekelőtt az algatermesztést, amelyre külön innovációs kezdeményezés indul. A júniusban elindított Európai Óceáni Paktum az európai algaipar fejlesztését támogatja, és az új stratégia ehhez a folyamatához illeszkedve kívánja bővíteni a kék bioökonómia szerepét az uniós gazdaságban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images