A magyar válaszadók gazdasági kilátásai meglehetősen pesszimisták, de ezzel nincsenek egyedül az EU-ban: az államszövetségi és a magyar átlag szerint a válaszadók 20%-a vár javulást országa gazdasági helyzetében a következő 12 hónapban – derül ki a kutatásból.
Magyarországon ugyanez az arány szintén 20%, azonban a romlást várók aránya eléri a 34%-ot.
A személyes pénzügyi helyzet tekintetében a magyar válaszadók 63%-a ítéli jónak jelenlegi helyzetét, ami elmarad az EU27-es 68%-os átlagtól.
Mik a magyarok legnagyobb problémái?
Az Eurobarométer felmérése szerint Magyarországon a legfontosabb társadalmi és gazdasági problémának az inflációt és a megélhetési költségek emelkedését tartják az emberek.
A válaszadók 45%-a említette ezt, míg az EU27 átlaga 33%.
Az általános gazdasági helyzet szintén kiemelt kérdésként jelenik meg itthon: míg az EU-s átlag szerint 18% tartja ezt az egyik legfontosabb problémának, Magyarországon ez az arány 26%.
Az egészségügyi ellátás állapota Magyarországon is az egyik legfontosabb társadalmi kérdés: a hazai válaszadók 28%-a szerint az egészségügy az egyik legégetőbb probléma, ami valamivel magasabb az EU-s átlagnál, amely csupán 15%.
Ugyanakkor olyan kérdések, mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, kevésbé kapnak figyelmet Magyarországon: míg az EU-s válaszadók 12%-a tartja ezt prioritásnak, Magyarországon ez az arány mindössze 7%.
A lakhatás, az államadósság és az oktatási rendszer is megjelenik a problémák között, de ezek kisebb hangsúlyt kapnak. A lakhatási problémák például az EU-ban átlagosan 4%-ot érintenek, Magyarországon viszont alig említik.
Ezzel szemben a kormányzati adósság jelentősége nagyobb Magyarországon (16%), mint az uniós átlagban (12%).
Az adatok így azt jelzik, hogy a magyar lakosság bizonytalannak érzi a gazdasági jövőt, különösen az infláció és az emelkedő megélhetési költségek miatt.
A legfontosabb problémák között Magyarországon az infláció és a gazdasági helyzet kiemelt figyelmet kap. A válaszadók 45%-a nevezte meg az inflációt mint az ország legégetőbb problémáját, szemben az EU27-es 33%-os átlaggal.
Jobban bíznak a magyarok az EU-ban, mint a kormányban?
Az Európai Unió intézményeibe vetett bizalom Magyarországon mérsékelt. Az EU-s intézményekbe vetett bizalom mértéke 50%, ami az EU27 51%-os átlagához közeli érték.
Ugyanakkor az ország kormányába vetett bizalom csak 41%, míg az EU-s átlag 39%.
Ez az adat arra utal, hogy a magyar lakosság véleménye megosztott a kormány és az uniós intézmények megítélésében.
Mit gondolnak a magyarok a háborúról?
Az ukrajnai háborúval kapcsolatosan a magyar válaszadók támogatják az EU által tett lépéseket, különösen a humanitárius segítségnyújtást. A megkérdezettek 84%-a egyetért azzal, hogy az EU segítse a háború áldozatait, ami csupán néhány százalékponttal marad el az EU27-es 87%-os átlagtól.
Az Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadását illetően azonban a támogatás aránya Magyarországon mindössze 49%, szemben az EU-s átlag 60%-kal, ami azt mutatja, hogy a magyar közvélemény megosztott ebben a kérdésben.
Az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók kérdésében már nagyobb különbségek mutatkoznak. Az EU-átlag szerint a válaszadók 71%-a támogatja a szankciókat, míg Magyarországon ez az arány csupán 52%. Ez a különbség a magyar lakosság óvatosabb megközelítését tükrözi, amely mögött gazdasági érdekek és az orosz energiaszállításoktól való függőség állhat.
Ugyanez a megosztottság tapasztalható az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás esetében is, amelyet Magyarországon a válaszadók 49%-a támogat, szemben az EU27-es 68%-kal.
A magyarok médiafogyasztási szokásai alapján elsősorban televízión keresztül tájékozódnak az európai politikai kérdésekről. A válaszadók 51%-a jelölte meg a televíziós hírcsatornákat elsődleges hírforrásként, ami némileg elmarad az EU-s átlagtól. Az online hírforrások népszerűsége Magyarországon hasonló az uniós trendekhez, bár kisebb mértékben jelenik meg a válaszadók körében.
Az EU-t egyre jobban szeretik Európában
A felmérés szerint az európaiak 51%-a bízik az EU-ban, ami 17 éves csúcsot jelent, különösen a fiatalok (15-24 évesek) körében, akiknek 59%-a vallott hasonló véleményt. Az Európai Bizottság iránti bizalom is 51%-on áll, ami szintén rekordszintű. A válaszadók 74%-a érzi magát EU-polgárnak, miközben 61% optimista az EU jövőjét illetően.
Az unió pozitív imázsa továbbra is erős: 44% tartja pozitívnak, 38% semlegesnek, és csupán 17% negatívnak az EU megítélését.
A válaszadók 69%-a szerint az EU rendelkezik elégséges hatalommal és eszközökkel ahhoz, hogy megvédje gazdasági érdekeit a globális piacon, míg ugyanennyien tartják az EU-t a világ bizonytalan helyzetében stabilitást nyújtó térségnek.
A középtávú prioritások között a biztonság és védelem (33%), a migráció (29%) és a gazdaság (28%) kerültek az élre, míg a megújuló energiába és fenntartható mezőgazdaságba történő befektetések szintén kiemelt területként szerepelnek.
Az euró támogatottsága soha nem volt ilyen magas: az EU egészében 74%, míg az eurózónában 81% támogatja a közös valutát. A gazdasági helyzet megítélése is javuló tendenciát mutat, mivel az európaiak 48%-a tartja jónak a gazdasági állapotokat.
Összességében az Eurobarométer adatai azt mutatják, hogy Magyarországon a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmak dominálnak, miközben az uniós intézmények iránti bizalom mértéke mérsékelt. Az infláció és a megélhetési költségek emelkedése továbbra is komoly kihívást jelent, míg a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés terén tapasztalható pozitív hozzáállás reménykeltő a jövőre nézve. Ezek az eredmények fontos iránymutatást nyújthatnak a politikai döntéshozóknak mind hazai, mind uniós szinten.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
