Korábban már írtunk a Handelsblatt által most ismertetett tervekről: január végén részletesen bemutattuk, hogy Brüsszel egy úgynevezett „28. rezsim” létrehozásán dolgozik, vagyis egy olyan választható, uniós szinten harmonizált jogi kereten, amely nem eltörölné a tagállami cégjogot, hanem egy egységes európai szabályréteget tenne fölé.
A most kiszivárgott „EU Inc.”-terv lényegében ennek a politikai és jogi logikának a konkrétabb, startupokra szabott változataként is olvasható.
A most elkészült és kiszivárgott tervezet ugyanazt a problémát próbálja kezelni, hogy a papíron egységes belső piac a vállalatok számára a gyakorlatban továbbra is 27 eltérő jogi és adminisztratív környezetből áll.
A cikk szerint az új jogi forma lehetővé tenné, hogy az alapítók nagyon rövid idő alatt, teljesen digitálisan, közjegyzői megjelenés nélkül hozzanak létre és jegyezzenek be céget bárhol az EU-ban. A vállalkozóknak elég lenne egyszer regisztrálniuk a társaságukat, és nem kellene többé különböző nyelvű nyomtatványokkal, papíralapú dokumentumokkal és eltérő nemzeti eljárásokkal bajlódniuk.
Az egységes forma az Európai Bizottság szándéka szerint jogbiztonságot teremtene minden tagállamban az ilyen cégeknek.
A Handelsblatt azt írja, hogy Brüsszel ezzel a lépéssel az európai tőkepiaci és innovációs lemaradásra reagál. A Bizottság adatai szerint a kockázatitőke-befektetők átlagosan nagyjából háromszor annyi tőkét helyeznek ki az Egyesült Államokban, mint Európában, miközben a világ leggyorsabban növekvő vállalatainak csak 8 százaléka van az EU-ban, szemben az amerikai 60 százalékos aránnyal. A tervezet indoklása szerint a jelenlegi rendszer széttagolt és bonyolult üzleti környezetet eredményez, ami jogi bizonytalanságot és többletköltséget okoz az alapítóknak, a cégeknek és a befektetőknek is.
A lap szerint az új szabályozás a cégek teljes életciklusára kiterjedne, vagyis nemcsak az alapításra, hanem a megszüntetésre és a fizetésképtelenségi eljárásokra is.
A cél az, hogy egyszerűbbé váljon a határokon átnyúló működés az egységes piacon, és csökkenjen az adminisztratív teher. A javaslat ugyanakkor még nem kész tény: azt az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A legjobb esetben az első ilyen formában működő vállalatokat 2028-ban lehetne megalapítani.
Mint arról korábbi cikkünkben részletesen írtunk, az Európai Parlament jogi szakbizottsága már 48 órás, teljesen digitális cégalapítást, az „once only” elv alkalmazását, valamint egy uniós digitális belépési kaput sürgetett az Europe Inc. cégforma mellé, amely a meglévő nemzeti cégnyilvántartásokat kapcsolná össze. Emellett szó volt egységesebb cégazonosítóról, többnyelvű mintadokumentumokról, sőt akár 1 eurós minimumtőkéről is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Figyelmeztette a világot a Goldman Sachs korábbi vezére: tartós károkat okoz az iráni háború
Lloyd Blankfein szerit a piac egy része túl könnyelműen veszi az eseményeket.
Itt az ország, ahol egy nap alatt ugrott több mint 20 százalékot az üzemanyagár
Rohantak az emberek tankolni.
Ezrével veszi fel az embereket a Revolut Indiában
Az egykori költséghatékony kiszervezési csomópontok mára stratégiai egységekké váltak.
Itt a fordulat: Trump titokban előkészíti a közel-keleti konfliktus lezárását, azt is tudni, mikorra jöhet a béke
Közben egyre több katona érkezik.
Szavazz ránk, hátha nyerünk a Klasszison
Idén is indul a HOLD a Klasszis díjátadón, három kategóriában tudsz ránk szavazni: a legjobb alapkezelő, a legjobb portfóliómenedzser és a legjobb feltörekvő portfóliómenedzser esetén... T
Reklámadó 2026-tól: kiket érint, és milyen kötelezettségek térnek vissza?
A 2026-os év adóváltozásainak egyik meglepetése, hogy a jelenleg még felfüggesztés alatt álló reklámadó július 1-jétől ismét hatályba lép. A reklámadó újbóli alkalmazása nemcsak a kl
Társasházi pénzügyek okosan: Így spórolhattok százezreket az Erste új lakástakarék akcióival
Közös képviselőként tavasszal a számvetés mellett a jövőtervezésé a főszerep: miből finanszírozzuk a többmilliós tetőfelújítást, a fűtéskorszerűsítést vagy a lift cseréjét? Mi a
Háborús energiaársokk: miért reagálhat másként a Fed és az EKB?
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró olaj- és gázárak nemcsak az inflációs pályát, hanem a kamatvárakozásokat is újraírhatják. Vályi Bence azt mutatja be, miért vezethet ugyanaz az ene
Ez nem is háború, hanem tőzsdézés
Nincs mit csodálkozni, tudni lehetett, hogy Trump tőzsdebarát elnök. Csak nem az általános, hanem a saját tőzsdei teljesítménye érdekli. Helló az új világrendben: insider trading... The post
Kiállni a Kutyapárt mellett - TBSZ adóztatása
A Kutyapárt a magyar politika boxzsákja lett, ami teljesen érthető, hiszen már régóta lementek a Fidesznek kutyába. Ami változott, hogy mostanra a szavazóik nagy része észrevette, hogy a politi
Kína rejtett jelenléte a nyugati államkötvénypiacokon
Kína nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszközként is használja az állampapír-portfóliókat, az állami hitelezést és a működőtőke-befektetéseket.
Inflációs meglepetések: miért maradt el idén az év eleji átárazás?
Februárban a hazai infláció a vártnál is alacsonyabb lett. Regős Gábor azt vizsgálja, mi állhat az elmúlt hónapok inflációs meglepetései mögött. The post Inflációs meglepetések: miért m
Három befektetői tanulság az iráni háborúból
Trump négy dolgot figyel a piacokon – Nekünk mire kell?
Begyűrűzik az iráni válság: ismét dörömbölhet az infláció
A kamatpálya is kiszámítahatatlanná vált.
A Revolut titkai: hogy tud ilyen gyorsan nőni Magyarországon?
Megjelent a Checklist március 24-i adása.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.


