Kőkemény ultimátumot adott Orbán Viktor az uniós csúcson, hiába a tagállamok ellenállása

Az Európai Unió egyre mélyülő energia- és külpolitikai válsággal szembesül az iráni háború miatt, miközben egy január végi orosz dróntámadás miatt leállt a Magyarországot kőolajjal ellátó fő tranzitvonal, a Barátság kőolajvezeték. Utóbbi helyzet miatt a tagállamok közötti feszültségek is erősödnek, mivel a magyar kormány megvétózta a decemberben Ukrajnának jóváhagyott közös uniós – Magyarország, Szlovákia és Csehország részvétele nélkül – folyósítandó hitel kifizetését. Bár a csütörtöki uniós csúcstalálkozó előtt sem számoltak azzal, hogy sikerülne Magyarország és Szlovákia blokkolását feloldani, mégis ez lett az egyeztetések egyik leghangosabb ügye.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján részletesen beszélt az olajszállítások körüli vitáról, az uniós döntéshozatal állapotáról, a migrációs politikáról, valamint arról is, milyen feltételekkel hajlandó Magyarország továbblépni egyes uniós ügyekben.

Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország kitart a decemberben meghozott döntése mellett, hogy támogassa a hitelt magyar szerepvállalás nélkül, de szerinte az ukrán fél lépései a Barátság vezeték ügyében alapvetően megváltoztatták a helyzetet. Úgy fogalmazott: „ha már decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, akkor a kormány nem járult volna hozzá a mintegy 90 milliárd eurós hitelhez, azonban mivel ez csak a pozitív döntés után történt meg, nem várható el, hogy Budapest ezt figyelmen kívül hagyja.”

Az uniós csúcs alatt több tagállami vezető – köztük Friedrich Merz német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök és António Costa, az Európai Tanács elnöke – is a lojális együttműködés megsértésének nevezte a magyar vétót. Az erre vonatkozó kérdésekre a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy

jogilag is egyértelmű a helyzet, mivel a döntési folyamat még nem zárult le, így Magyarországnak joga van az álláspontja módosítására.

Elmondása szerint a többi tagállam részéről érkeztek fenyegetőbb hangvételű reakciók, de ezek végül nem vezettek eredményre.

A miniszterelnök a Portfolio kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott videokonferencia alatt tett-e fel kérdést, azt válaszolta, hogy meghallgatták az elnököt, de senki sem intézett hozzá kérdést.

Egy másik kérdésünkre, amely arra irányult, hogy Magyarország elkészítette-e március 1-jéig az orosz energiahordozókról való leválási tervét az Európai Bizottság számára, Orbán Viktor azt mondta, hogy

az Európai Bizottságnak kell leadni a visszacsatlakozási tervét nekünk.

Egy másik kérdésre válaszolva az európai olajellátási nehézségeket úgy értékelte, hogy a helyzet rendkívül súlyos, és az Európai Központi Bank beszámolója alapján a globális energiahelyzet két nap alatt olyan mértékben romlott, amely minden korábbi elképzelést felülmúl. Ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy az Európai Unió jelenleg sem az Egyesült Államokkal, sem Oroszországgal, sem Kínával nem áll megfelelő tárgyalási kapcsolatban, ami szerinte súlyos stratégiai hiba, és jelentősen rontja a válságkezelés esélyeit.

A Portfolio azon kérdésére, hogy a polgári vészhelyzeti mechanizmus részeként a kormány kezdeményezte, vagy sem a tényfeltáró elindításához szükséges folyamatot a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország és Szlovákia szeretne a helyszínen tájékozódni, azonban állítása szerint erre egyelőre nem kaptak lehetőséget az ukrán féltől. Ezt úgy értékelte, hogy az ukrán állítások hitelessége megkérdőjelezhető, és hangsúlyozta: ragaszkodnak ahhoz, hogy saját képviselőik is részt vehessenek minden tényfeltáró folyamatban.

A Portfolio kérdésére, amely az uniós tényfeltáró delegációval kapcsolatos magyar álláspontra vonatkozott, Orbán Viktor úgy reagált, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha az Európai Unió olyan bizottságot küldene ki, amelyben sem magyar, sem szlovák kormányképviselő nincs jelen. Amikor arról kérdeztük, hogy amennyiben Ukrajna technikai segítséget kérne a tényfeltáró misszió után a vezeték javításához úgy válaszolt, hogy először a helyszínen akarnak tájékozódni a helyzetről.

A hitellel kapcsolatos más újságírói kérdésekre válaszolva a kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország csak akkor hajlandó továbblépni az uniós döntéshozatalban, ha nemcsak az olajszállítások állnak helyre, hanem garanciákat is kap arra, hogy hasonló helyzet a jövőben nem fordulhat elő.

Szerinte ez alapvető feltétel, és amíg ez nem teljesül, addig a magyar álláspont nem változik.

A migrációval kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy egyre több tagállam közelít a magyar állásponthoz. Elmondása szerint több ország is jelezte, hogy az iráni háború után esetlegesen meginduló tömeges menekülthullám esetén nem kíván alkalmazni olyan szabályozást, amely befogadásra kötelezné a kormány, nem engednének be senkit. Úgy látja, hogy a korábban vitatott magyar modell egyre inkább elfogadottá válik, különösen annak fényében, hogy a tagállamok egy része komoly migrációs nyomás lehetőségével számol a közel-keleti konfliktus miatt.

Címlapkép forrása: Portfolio