Most már tényleg visszavásároltuk az E.ON gázüzletágát
A tájékoztatás szerint "az MVM Zrt. részben saját-, részben pedig külső forrásokból finanszírozza a tranzakciót".
"A két vállalat megvásárlásán felül a szerződő felek rögzítik azt, hogy az MVM vételi opcióval élhet a Panrusgáz Zrt. azon részvénypakettjének megszerzésére is, amely az E.ON Ruhrgas International GmbH tulajdonában van. Az E.ON Földgáz Trade Zrt. hosszú távú gázbeszerzési szerződéseivel több különböző forrásból biztosítja Magyarország igényeit. A szerződések közül kiemelkedik az orosz hosszú távú gázbeszerzési megállapodás" - zárul a közlemény.
Miből vesszük vissza?
A parlament az E.ON-vétel miatt idén már kétszer is módosította a 2013-as költségvetést. A március 5-én elfogadott módosítás lényegében felülírta az első, E.ON-nal kapcsolatos módosítást, az állami kezesség, illetve a fizetendő kezességvállalási díj mértékét változtatta meg. Eszerint az adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettségek 80 százalékának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetéséért vállal garanciát az állam készfizető kezesként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mint vevő számára.
Az E.ON gázüzletágának megvásárlása két kérdést vet fel a magyar államháztartás szempontjából: egyrészt, hogy ki fizeti ki az összeget, és ez a tranzakció hogyan érinti az állam közpénzügyi mutatóit. A jelenlegi felállás szerint a kormány számára több lehetőség is szóba jön.
Egyrészt az MVM megoldhatja "saját erőből" a tranzakciót (hitelt vesz fel), ami egy állami garanciavállalás mellett képzelhető el (ennek lehetősége bele is került az idei költségvetésbe). Ebben az esetben az ügylet nem érinti az állam számláit, így nincs hatással sem a költségvetés, sem pedig az államadósság mutatóira.
A második lehetőség, ha a kormány a rendelkezésére álló tartalékának (akár forint, akár a jegybanknál vezetett devizabetétje) terhére tőkésíti fel az MVM-et, amely az így kapott forrást fordítja a vásárlásra. A MOL-részesedés 2011-es megvásárlását is ebből a forrásból finanszírozta az állam. Ebben az esetben a magyar állam nem von be új forrást, vagyis a bruttó államadósságmutató nem emelkedik. Ugyanakkor a korábban bevont forrást egyszer vissza kell majd fizetni, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelés csökken, ami a nettó adósságmutatót emeli. Az ügylet nem befolyásolja az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési hiányszámot (hiszen az állam vagyonelemeinek értéke bővül a kiadások növekedésével párhuzamosan), viszont növeli a pénzforgalmi deficitet.
Az MVM mostani közleménye alapján, miszerint részben saját, részben pedig külső forrásokból finanszírozza a tranzakciót, az előbbi lehetőség a legvalószínűbb.
Így kezdődött
A kormányfő tavaly nyári ("pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől"), majd november végi bejelentését követően állami tulajdonba került az E.ON magyarországi gázüzletága, az orosz gázellátási szerződést birtokló E.ON Földgáz Trade, és az ország kereskedelmi gáztárolói kapacitásának meghatározó részét tulajdonló E.ON Földgáz Storage vállalat.

A 2010-es választásokat követően alakult kormány már a kezdetektől egyértelművé tette, hogy erősebb állami szerepvállalást szeretne a hazai energiaszektorban, nagy hangsúlyt fektetve a MOL orosz kézben lévő részvénycsomagjára, illetve az ország földgázellátását biztosító orosz importszerződést tulajdonló EFT-re. A kormány elsőként a MOL részvénycsomagjának visszavásárlását hajtotta végre. A kormányfő 2011. május 24-én jelentette be, hogy megállapodtak az orosz Surgutneftegazzal a 21,2%-os MOL-pakett adásvételéről. A kormány 1,88 milliárd eurót fizetett az orosz vállalatnak, a kifizetést az IMF-hitelből korábban lehívott összeg terhére hajtották végre.
Az E.ON gázüzletágának visszaszerzéséről már 2011 júliusában olyan lapértesülések jelentek meg, miszerint a felek már a menedzsmenttel kapcsolatos ügyekről egyeztetnek. Szintén ekkor tájt került be a sajtóba az a vételártartomány is, amelyet hivatalosan egyik fél sem kommentált ezt követően. Az akkori híradások szerint az E.ON magyarországi gázüzletágáért a német 1,2 milliárd eurót szerettek volna kapni, míg a kormány 800 millió eurót kínált. Az azóta történt piaci és szabályozói változások azonban az elmúlt időszakban már inkább, a 800 millió euró felé tolták a várt vételárat.
Az EFT-vel összefüggésben egyébként még 2010 márciusában a Bajani-kormány kötött elővásárlási szerződést a német E.ON AG-val. A megállapodás mögött kevésbé állt valós vételi szándék, az akkori kormányzat inkább azt a kockázatot szerette volna eliminálni, hogy az E.ON a magyar kormány felügyelete nélkül adhasson túl azon az EFT-n, amely a 2015-ben kifutó hosszútávú gázellátási szerződést birtokolja. A félelem elsősorban az volt, hogy orosz kézbe kerül a szerződés, és ezzel tovább romlik Magyarország energiaellátással és -biztonsággal kapcsolatos tárgyalási pozíciója.
Az esetleges tranzakcióval kapcsolatos csendet közel egy év után Orbán Viktor miniszterelnök törte meg idén augusztusban, amikor egy fesztiválon azt mondta: "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől". A következő hetekben, hónapokban a folyamatos találgatások színtere volt a magyar médiába a kormányfő "bejelentésével" összefüggésben. Ekkor került be a kormányzati kommunikációba a lakossági kört érintő profitmentes közműszolgáltatás célkitűzése is, amelyet a politikus megszólalások rendszeresen összemostak az E.ON gázüzletágának várható megvásárlásával. A felek mindvégig tartották magukat ahhoz, hogy semmilyen információt nem adnak ki a tárgyalás menetéről, és nem is kommentálták a sajtóban megjelenő híreket sem.
November 30-án került elő ismét a téma, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója bejelentették, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a gázüzletág, tehát az EFT és az EFS adásvételéről. Az akkor közöltek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a két E.ON-leány az MVM tulajdonába kerülhetnek egy 2012. december 15. napjáig véglegesen kitárgyalásra és kézjeggyel ellátásra kerülő, valamint legkésőbb 2013. január 31. napjáig aláírandó részvény adásvételi szerződés keretében.

Január 31-én a Népszabadság úgy értesült, hogy az MVM közgyűlésén a tulajdonos MNV felhatalmazta a társaság menedzsmentjét, hogy maximum 875 millió euróért vásárolja vissza a E.ON magyarországi gáztársaságait. Ekkor már sejteni lehetett, hogy az aznapi céldátumra nem sikerül lezárni az ügylet. A miniszterelnök még aznap, Moszkvai látogatásán azt nyilatkozta, hogy visszavásárolták az E.ON gázüzletágát, de másnap egy rádióinterjúban úgy fogalmazott, hogy a szerződést még nem írták alá, azonban minden megállapodás megszületett a tranzakciót illetően, csak technikai részletek maradtak hátra. Ezt követően még közel két hónapig tartott a szerződés aláírása a mostani bejelentésig, amely időszak alatt az MVM március 19-ei rendkívüli közgyűlése hozta meg a gázeszközök megvételéről szóló végleges döntést. Habár a sajtóban számos lehetséges vételár megjelent a felek teljes hírzárlata mellett, a most bejelentett 870 millió euró körüli vételár nagyságrendileg megegyezik azzal a 875 millió euróval, amelyre a MVM menedzsmentje korábban felhatalmazást kapott a Vagyonkezelőtől a tranzakciót illetően.
Kockázatok
A kormány láthatóan komoly stratégiai értéket tulajdonít a két E.ON cégnek, azonban energiapiaci szereplők számos kockázatot is látnak a gázüzletág átvételében. Az elmúlt években folyamatosan veszteséget termelő EFT egyetlen értéke a 2015-ben kifutó orosz ellátási szerződés, azonban ennek megvásárlásra egyáltalán nem előfeltétele annak, hogy ezt követően ne az E.ON, hanem egy magyar, állami kézben lévő vállalat kösse újra az oroszokkal az újabb ellátási szerződést. Az EFT jelentős pénzügyi kockázatokat rejthet magában az orosz értékesítési gyakorlatokból (take-or-pay jellegű szállítás) származó, a korábbi években át nem vett földgázmennyiségek utáni fizetési kötelezettségből fakadóan, illetve a társaság működése jelentős árfolyamkockázatnak is ki van téve a főként dollár alapú beszerzés következtében.
Kormányzati képviselők korábban beszéltek arról, hogy a gázüzletág megvásárlásával olcsóbbá válhat a magyarországi földgázvételezés, azonban a Gazpromnál nem várható, hogy az új tulajdonos hatására a következő 2-3 éves időszakra (tehát a meglévő szerződés kifutásáig) érdemi diszkontot nyújtsanak a jelenlegi árakhoz képest. Ezt egyébként Alekszandr Medvegyev a Gazprom elnökhelyettese is januárban egy lapinterjúban megerősítette.


A német E.ON a válság elmélyülését, valamint a fukusimai balesetből fakadó német politikai fordulatot követően felülvizsgálta stratégiáját, amelynek részeként új, főként Európán kívüli növekedési területek azonosított, valamint a társaság hitelállományának csökkentését irányozta elő. A társaság az új célok elérésére 15 milliárd euró értékű eszközértékesítési programot hirdetett, aminek részeként több kelet-közép-európai eszközétől is megvált vagy megválni készül. Az év elején kiszállt Szlovákia vezető gázvállalatából, és most a magyar kitettségét is csökkentette.
A héten egy lapinterjúban az E.ON magyarországi leányvállalatának vezetője úgy nyilatkozott, hogy további magyar érdekeltségek is eladósorba kerülhetnek, azonban az E.ON egyelőre nem tervez kivonulni Magyarországról.
Kiderült, milyen időjárás vár most a magyarokra - Figyelmeztetnek, érdemes követni a radart és a veszélyjelzéseket
Itt az előrejelzés: felhőszakadás, de jégeső is jöhet.
Trump felszólította Putyint, nem mennek brit katonák Ukrajnába – Háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Most derül ki, mekkora bajban van a dollár
Ismét nagyon furcsán viselkedik valami Amerikában.
Tényleg rárepültek a magyarok a devizás befektetésekre? Mutatjuk a számokat!
Érdekes adatokat hoztunk.
Friss jelentés: rendkívül fájdalmas ütést vihet be Amerikának Peking húzása
Sokéig késlekedtek a döntéshozók.
Zöld hidrogén és ipari kereslet: segíti-e a tagállamok kibocsátáscsökkentését az EU hidrogénstratégiája?
A zöld hidrogén uniós bevezetését a tagállami eltérések, a növekvő költségek és a szabályozási bizonytalanságok lassítják.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen


- Mérgező borokkal árasztották el Európát, Magyarországon is súlyos a helyzet
- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.